Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-04-16 / 8. szám
Testületi ülésen Viták, vélemények... Előzetesen öt napirendi pontra készültek a március 29-i testületi ülésre érkező képviselők. Dr. Derce Tamás polgár- mester, az ülés levezető elnöke arra tett javaslatot, hogy az anyagban 5. napirendi pontként jelölt téma, nevezetesen a Javaslat a Szent István téri Piac- és Vásárcsarnok Felügyelősége alapító okirat elfogadására” címűt vegye le a testület a napirendről. Javaslatát a polgármester úr azzal indokolta: célszerűnek látszik e témát a későbbiek során megalkotandó piacrendelettel együtt tárgyalni. Mivel a javaslattal a jelenlévők egyetértettek, a további napirendek kerültek sorra. Azaz egy kis technikai szünet következett, a szavazásokat jelző gép meghibásodása miatt, amit sikerült megjavítani, majd Petrás József, az SZDSZ frakcióvezetője kért szót, napirend előtti felszólalóként. (A képviselő-testületi SZMSZ szerint 3 perc hozzászólási idő illeti meg ilyen esetben a szót kérő képviselőt, amit a levezető elnök meg is adott.) Petrás József először az ötpárti egyeztető tárgyaláson is elhangzottakra utalt: véleménye szerint, s ezt sokan osztják, az önkormányzat sikeres működésének egyik alapvető feltétele, hogy a politikai csatározások kikerüljenek a testületi ülésről. Mindezt azért mondta el bevezetésképpen, mert megdöbbentette Csizmái■ Gábor (MSZP) önkormányzati képviselő, országgyűlési képviselőjelölt szórólapja, amelyen márciusi programként az önkormányzati testületi ülést nevezi meg. Bár a testületi ülések nyilvánosak, mégis arra kérte a jelen lévő pártok képviselőit, hogy a későbbiekben mellőzzék az ehhez hasonló programmeghirdetéseket. Petrás Józsefnek még egy észrevétele volt: az önkormányzat 1994. évi költségvetését tárgyaló testületi ülést megelőzően, a képviselők által megtartott megbeszélésen, személyesen fejtette ki frakciója véleményét arról: miszerint az SZDSZ-frakció ellenzi a 8 millió forintos képviselői végkielégítést, s ezért pártja nevében javasolta ezt az összeget kivenni a költségvetésből. Ezzel a javaslattal a jelenlévők egyetértettek. Később az általa ötpárti értekezleten elhangzott javaslat a költségvetést tárgyaló testületi ülésen is elhangzott, de mint az MSZP-frakció javaslataként. Ráadásul az a javaslat beépült az MSZP képviselőjelöltjének kampányába. A március végi testületi ülésen is több képviselő is értetlenségének adott hangot (Buzna Ferenc SZDSZ, Simonfi Sándor MDF), illetve tájékoztatást kért arról, hol, s milyen formában szolgált kampánycélokat a 8 millió forint kérdése. Daróczi Lajos képviselő (Fidesz) is egyetértett az SZDSZ- frakcióvezető mostani fellépésével. Végül is Nagy István (Fidesz) alpolgármester egy közlemény megfogalmazását látta szükségesnek, mely frakciószünet elrendelése után 32/1994. 111. 29 önkormányzati határozatként került lejegyzésre és az alábbiak szerint fogadták el, 27 igen és egy tartózkodás szavazati arány mellett: Ezután már valóban a megszavazott napirendi pontok alapján folytatódott a testületi ülés. Először Bogácsi Györgynek, az Újpesti Vagyonkezelő Részvénytársaság ügyvezető igazgatójának szóbeli beszámolóját várták a jelenlévők az ÚVRT 1993. év eredményeiről, valamint az 1994. évi pénzügyi tervről. A napirend előadója arra utalt: Állásfoglalás Az 1994-es országgyűlési választások kampányában 1994. március 3-án lakossági fórum keretében Csizmár Gábor önkormányzati képviselő, országgyűlési képviselőjelölt az önkormányzat eddigi működésével ellentétesen a képviselő-testületre nézve negatív, valótlan állításokat fogalmazott meg. Úgy gondoljuk, hogy Újpest Képviselőtestülete a főváros sok kerületétől eltérően eddig példamutatóan bizonyította, hogy lehet pártpolitikától függetlenül, a város érdekét szolgálva dolgozni. Sajnáljuk, hogy nevezett képviselő feltehetőn személyes politikai ambíciói által vezérelve megítélésünk szerint megbontotta az önkormányzat eddigi kiegyensúlyozott, politikamentes működését. Mint Újpest képviselői ismételten - a Polgármesteri Hivatal vezetőinek 1993. szeptember 19-ei közleményének szellemében - kijelentjük, hogy elhatároljuk magunkat minden olyan nyilatkozattól, tevékenységtől, amely a város érdekeit sérti, illetve az önkormányzat egységét igyekszik megbontani. Felhívjuk Újpest valamennyi politikai szervezetét és személyiségét, hogy a választások során tartózkodjanak a hasonló és minden olyan megnyilvánulástól, amely a fenti céllal ellentétes. Budapest, 1994. március 29. Újpest Képviselő-testülete Mivel az állásfoglalás közzétételét kérte a testület a he- levíziós szerkesztőségekbe is reagálását -, kérve tegyük lyi médiáktól is, Csizmár Gábor önkormányzati képviselő közzé. íme: eljuttatta szerkesztőségünbe - és természetesen a kábelteA képviselő-testület is kampányol?! Sajnálom, és a képviselő-testülethez méltatlannak tartom, hogy a nyilvánosság előtt kell folytatnunk azt a vitát, ami több éve zajlik köztünk az önkormányzati képviselők javadalmazásáról. A képviselő-testületi ülések vitáiról és a szavazásokról szóló jegyzőkönyvekből ugyanis pontosan visszaellenőrizhető, hogy az elmúlt években melyik párt képviselői tettek rendre javaslatot a képviselők javadalmazásának emelésére, kik szavazták meg azt, és az is, hogy a szocialisták rendre ellenezték az ilyen javaslatokat. Annyira, hogy az 1991. évi javadalmazásukból alapítványt tettek az újpesti munkanélküliek és gyermekeik támogatására. Meglehetősen szokatlan és a valamennyiünk által aláírt etikai kódex 5. pontjának második fordulatával ellentétes is, hogy négy párt (SZDSZ, Fidesz, MDF, KDNP) újpesti képviselői a szándékaik szerint „pártpolitikától független” képviselő-testületet is bevetik a szocialisták ellen a választási kampányban. Anélkül foglaltak állást ugyanis, hogy jelen lettek volna, vagy megismerték volna a fórumon elhangzottakat. Lám, nem is idézik állásfoglalásukban, hogy melyek is azok a „képviselő-testületre nézve negatív, valótlan állítások”. Nézzük a tényeket. A képviselő-testület állásfoglalásában említett 1994. március 3-i, Hóm Gyulával közösen tartott lakossági fórumon szó szerint a következőt mondtam: (Kérdés:) „Információink szerint ön az önkormányzati dolgozók fizetésemelése ellen szavazott az önkormányzatban, valamint javasolta ruhapénzük megvonását. Igaz-e ez és megválasztása esetén hogyan képviselné a munkavállalók érdekeit?” (Csizmár Gábor válasza:) „Nagyon köszönöm a kérdést, mert ezek szerint nem pontos a tájékoztatás Újpesten. Én a költségvetési rendelethez egyetlenegy módosító indítványt terjesztettem be, ami pedig úgy szólt, hogy a képviselői tiszteletdíjakból, tehát nem a dolgozók, nem a polgármesteri hivatal dolgozóinak a pénzéből, hanem a képviselők tiszteletdíjából 8 millió forintot vonjon meg a képviselő-testület és ebből 5 millió forintot táborozási célokra, 3 millió forintot pedig a Gyermek és Ifjúsági Ház céljára fordítson. Ez volt az én módosító indítványom, amit el is fogadott a képviselő-testület.” Azt, hogy szó szerint ez hangzott el, tanúsíthatja az Ady Művelődési Ház nagytermébe bezsúfolódott több száz fős hallgatóság - köztük Újpest polgármestere és a helyszínen készült két videofelvétel. Állításaim valóságtartalmát pedig hitelesen Igazolja az ön- kormányzat dokumentációja. Ha pedig a képviselő-testületre nézve negatív az, hogy a módosító indítványomat elfogadta, akkor lelke rajta. Én továbbra is büszke vagyok rá. 1994. március 30. Csizmár Gábor önkormányzati képviselő (MSZP) országgyűlési képviselőjelölt (5. vk.) Mit ír az újság? Vajda Pál gazdasági alpolgármester és Csizmár Gábor, az MSZP frakciójának tagjai a képviselő-testület határozatban foglalta számára e napirendi pont, illetve az előterjesztés megtartását, amelynek sajnálatos módon nem tud megfelelni. Hiszen a törvények értelmében 1994. május 31-ig kell beszámolnia az Újpesti Vagyonkezelő Résztvénytársaságnak az előző évi pénzügyi, gazdálkodási tevékenységéről. Ily módon még csak az előzetes adatok ismertek, ráadásul a vagyonkezelő sokrétű tevékenységében jelentős erőket kötött le a több hónapja folyó lakásprivatizáció. Több adatuk pontatlan, mert az ingatlankezelési program nem könyvelésre és nem számszakilag pontos adatok szolgáltatására volt alkalmas, kizárólag a lakások eladásának nyilvántartására. Ezért a testület előtt azt az ígéretet teheti, az adatok pontosítása után, még a május végi testületi ülés előtt, pontos tájékoztatást ad az ÚVRT 1993. évi eredményeiről. Véleményének alátámasztására felolvasta az ÚVRT igazgatótanácsának e témában a minap hozott határozatát. Arról is tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy az rt. tulajdonosi képviselői, dr. Derce Tamás polgármester és Hock Zoltán alpolgármester 1994. III. 21-i keltű levélben tájékoztatták, hogy a DIALOG PLUSZ Számítástechnikai Kft. megbízásával III. 22-től vizsgálatot indítottak az rt- nél, több témakörben. A vizsgálat megkezdődött, s jelenleg is folyik. Bogácsi György igazgató szavaira több képviselő reagált: Simonfi Sándor (MDF) elmondta, számára elfogadhatatlan az imént hallott beszámoló, annál is inkább, mert a napirend az 1994-es feladatokról is említést tesz, míg az igazgató úr erre nem utalt, s végül is a testületet kész tények elé állították most azzal, hogy egy korábban hozott határozatát nem hajtották végre. Ferenczi Sándor képviselő az igazgatótanács döntésének szükségességét hangoztatta: az anyagot nem tartották alkalmasnak arra, hogy a testület elé tárják, de természetesen ez nem kényszerhelyzet, amennyiben a testület felülbírálja az igazgatótanács határozatát, az ÚVRT az anyagokat bemutatja... Vajda Pál, az önkormányzat gazdasági alpolgármestere arra utalt, már korábban is jelezte, hogy az ÚVRT márciusi beszámoltatását korainak tartja. Kiemelte, az ÚVRT negatív megítélését szeremé elkerülni, hiszen a részvénytársaságnál nincs csőd, s ugyan számtalan gonddal küzd, de negatív minősítést nem érdemelnek. A testületi ülésen a gazdasági alpolgármester véleményét erősítette meg Olcsvári László, az ÚVRT könyvvizsgálója is, aki elmondta: a felülvizsgálat során egyéb elszámolási diferenciákat, helytelen elszámolásokat ez ideig nem állapított meg. Kató Árpád (SZDSZ) képviselő csalódottságának adott hangot, hogy a napirendi pontban ígért beszámolót nem kapta meg, majd Buzna Ferenc arról szólt: záros határidőn, például 30 napon belül az ÚVRT vagyoni helyzetét a két tulajdonosi képviselő tárja a testület elé. Nagy István alpolgármester arra utalt hozzászólásában: látta az ÚVRT kimutatásait, és a számadatok eltérőek voltak. A kimutatás többmilliós nyereséget jelzett, ugyanakkor közismert az újpesti lakásállomány rossz minősége és (Folytatás a 4. oldalon)
