Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-04-02 / 7. szám
üjPEsr „Komatálat Koztam íí evés olyan ünnep van szerte a világon, amelyről szinte minden korban és minden vallásban meg- - L k. emlékeznek. A természet örök- megújulása, a tavasz dicsérete, az ősi termékenységvarázslás, Jézus feltámadása - mindez a húsvét. A kezdet kezdetén, a természeti népek a tavaszi napéjegyenlőség idején különféle ráolvasásokkal igyekeztek elérni - embernél, növénynél, állatnál - a nagyobb bőséget, majd a Mars-mezőn az ókori rómaiak állatokat áldoztak isteneiknek, szintén a bőség érdekében. A zsidók az Egyiptomból való legendás szabadulás - a kivonulás - emlékére tartják a pászkaünnepet, amely eredetileg az aratás kezdetének ünnepét jelentette, ám az idők során elvesztette természeti jellegét. A keresztények Jézus Krisztus feltámadásaként ünnepük a húsvétot. Igaz az ünneplés időpontja évszázadokig változó volt, de rituáléja változatlanul gazdag maradt. A niceai zsinat - 325-ben - döntött a pontos ünnepi időszakról. Eszerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon ünnepeljük a húsvétot. A nagyböjt - hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig - önmegtartóztató időszakát felváltotta a boldog ünneplés, melyet a magyar nyelv A komatálat általában fiatal lányok küldik gyönyörűen fe- egymásnak - finomságokkal megrakodva jez ki: a húsnak - barátságuk jeléül. Illusztráció: Tészabó vétele. Júlia, Nagy húsvéti képeskönyvéből \ keresztény 1 világ egyik legnagyobb ünnepét azonban jó néhány téves eszme kíséri. Kezdve a piros tojást hozó nyuszival, amely a németek nyelvbotlásából ered. Haselhuhnnak értették a Ha- serlt, s így lett a fiatal, kövér madárból nyulacsaka, s így hoz piros tojást a nyuszi a gyerekeknek. A bárány is félreértésből került az ünnepkörbe. A Mithra-kultuszbéli tűzistent - Agni Deust - az ókori rómaiak szóbotlásából Agnus Deinek, Isten báránykájának mondták. Ez a bárányáldozat gyökere. A zsidó pészach elnémetesítése eredőjeként pedig - hol Paschnak, hol Osternnek mondták németföldön a húsvétot - lehet az ünnep névadója Ostern, a tavasz ősgermán istennője, vagy passió Jézus szenvedésének története. A magyar népszokások körében a tavaszkezdet ünneplése régi időkre tekint vissza. A hímes tojás már az avar korban „divatos" volt, amit a kiszombori hun-avar temető egyik lelete bizonyít. (A sír feltárója Móra Ferenc volt.) Találtak azonban tojásleleteket a világ más tájain is a régészek: Wormsban római kori sírban, itáliai etruszk sírokban, sőt még Délosz szigetén is. Az ok: a termékenységvarázslás. Ezt az óhaját az ember többféle módon kinyilvánította: a lányok meglocsolása, a cserébe adott hímes tojás, a korbácsolás mind mind a természet serkentését célozták. A hazai húsvéti szokások között a legismertebbek a virágvasárnapi kiszehordás,' a húsvéti bárány sütése, a ticcselés - vagyis a tojások összeütögetése a komálás és a locsolkodás, de nem feledkezhetünk meg az ünnepkör bevezetőjeként hagyományos háztakarítási mániáról sem. Ebben az ősi tisztulásvágy jelenik meg. Kisze Kata A zsidók a bűnbánat napján a folyóhoz zarándokoltak, s abba mosták bűneiket. A sémiták ártuházták a bűnöket egy fekete kecskebakra, s ezt a bűnbakot kiverték a sivatagba. így lett a megváltás, a bűntől való megtisztulás báránya Agnus Dei. Ennek a mágiának a folyománya a magyar szalmabábu, vagyis a kisze kicipelése a folyóhoz: „Kivisszük a kiszit, Behozzuk a sódart, Kivisszüka rosszat, Behozzuk a jókat!"- mondják a galgamácsai lányok, amikor a folyóba dobták a szépen felöltöztetett szalmabábút. Ennek ruháját egyébként a böjt alatt varrogatták, a bábút pedig Kisze Katának nevezték. A tisztogatás persze nemcsak a lélekre, hanem a környezetre is vonatkozott. A ház nagytakarítása a zsidók kovásztalanításának a folytatása, hiszen Izrael népének háza a húsvéti időkben csak kovásztalan kenyeret, pász- kát ehet. Ide kapcsolódik még a zajgás is, így kergették el a rossz szellemet a környékről. S lévén, hogy a legősibb osztályharcoknak örökös alulmaradottja Éva, ősidőktől fogva ő minden bűnöknek örökös bűnbakja. Egyébként is „természténél fogva, folyton tisztálkodásra szoruld teremtés", ezért őt kell húsvétkor locsolással megtisztítani. Régebben vödörrel öntötték le, vizes teknőbe dugták/ mára ez az ősi szokás a kölnivel - szagos vízzel - való locsolásra szelídült. Locsolás helyett korbácsolás Nem véletlenül mondták a húsvét hétfőre, hogy vízbevető, vízhányó hétfő, hiszen a mai kedves szokás valamikor vad, mágikus rítus volt. Ezért sok helyütt másnap - kedden - a lányok visszalocsolták a fiúkat. Ez volt a „le- ánykedd", amelyhez tréfás játékok is párosultak. A locsolónak tojás jár, ám ennek, a szimbólumnak is több jelentése van. Az egyházi szimbolika szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi, de szerelmi ajándék is, sőt a halotti kultuszban mágikus tárgy. A piros tojás tartalmazza az új élet minden lehetőségét, a rézvörös az élet színe, s az eljövendő piros vérű életnek örök bizakodása. A tojáson léyő mintának is jelentősége van: a különböző festett, írott, hímzett, patkóit tojások tájegységenként más és más üzenetet hordoznak. A Galga mentén fehér, friss tojások gyűjtése is szokásban volt. A „maskurázó tojásszedés" során a legények • jelmezbe - maskarába - öltöztek, s így locsolták a lányokat, de csak fehér tojásért. Az ekként szerzett tojásokat azután eladták a kereskedőknek, s a húsvéti bálon el is mulatták az árát. A nyuszi gyermeknek, felnőttnek egyaránt kedves... Marcipánból is finom... A locsolkodás másik eredője a férfi-nő kapcsolat: a jelképes kettős aktus a termékenység tavaszi ünnepeként értelmezi a húsvétot. A locsolást helyettesítette egyes vidékeken - többek között Fejér megyében - a korbácsolás. A négyszögűre font korbáccsal, a sibával verték a legények az eladósorba került lányokat, s közben ezt szavalták: „Keléses ne légy, Bolhásos ne légy, Esztendőre frissebb légy!" Mákoskalács és sonka A komatál küldése szintén régi hagyomány, ilyenkor a lányok barátságuk erősítésére süteményeket ajándékoztak egymásnak. Palócföldön mákoskalács és sonka volt a tálban, Somogybán egy palack bor, piros tojások és perec. Gyöngyösön a legények kaptak komatálat a lányoktól, s ennek az ajándékozásnak sokszor esküvő lett a vége. Krisztus feltámadását székelyföldön kántálás vezette be: ilyenkor az ifjú házasok énekelve, imádkozva járták a falut, s bőséget, békét kívántak. S miután mindez évről évre megismétlődik, minden tavasszal újra ébred, nincs örök halál, csak örök feltámadás. így ötvöződnek a húsvéti ünnepkörben . évezredes, őskori jelképek, mágikusan erősítő szimbólumok és vallásos elgondolások, melyeknek sokféle jelentésük van... D. —W msammmm mmm wmmmmmwm
