Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1994-04-02 / 7. szám

Finisben a külső kerületek szövetsége Nem is olyan régen még államigazgatásban tevékenykedők és „civilek” epedve várták a fővárosi közigazgatás megreformálását be­harangozó elképzeléseket. Időközben azon­ban kiderült - s erről lapunkban már több al­kalommal írtunk - a fővárosi önkormányzat reformelképzelése visszalépést jelentene, nem a demokratikus vívmányok erősítését, hanem épp ellenkezőleg, a központosító tö­rekvéseket szolgálná. Dr. Derce Tamás, Újpest polgármesteré­nek kezdeményezésére, úgy tűnik lassan megvalósul a külső kerületek szövetsége. Miközben a szövetséget létrehozó IV., XVI., XVIII., XX. és a XXII. kerület lassan külön-kü- lön és együtt is közös nevezőre jut: az újpes­tiek újabb szövetségesre leltek, mégpedig az agglomerációval - amelynek a Magyar Köz- igazgatásban közzétett tanulmány szerint - a főváros szintén csorbítaná vívmányait.- Ez nem meglepő, hiszen a külső kerületek lassan- lassan testet öltő szövetsége is példázza: az azonos gonddal küszködő kerületek jobban megértik egymás gondjait és hajlandóak is a közös megoldás keresésére - mondja dr. Derce Tamás polgármester. Pedig a pe­remkerületek egymáshoz viszonyítva is eltérő szinten áll­nak, mások az anyagi lehetőségeik is. Ezért is érthetet­len továbbra is számunkra, hogyan lehetne a 2 milliós főváros ügyeit egyetlen önkormányzatnak, a fővárosinak irányítania. Ezért szorgalmazzuk továbbra is a központo­sítási elképzelések helyett - amelybe a főváros már Pest megyét is belegondolja, ezáltal államot az államban lét­rehozna - az elővárosi rendszer megteremtését, termé­szetesen Budapesten belül, elszakadás nélkül.- Hol tart ma a külső kerületek szövetsége?- Az eltelt hónapokban valamennyi szövetségre kész kerület saját képviselő-testületében megvitatta a tanul­mányt, amikor csak tehettem, részt vettem én is ezeken az üléseken. Mindenütt megfogalmazódott: a jelenlegi képviseleti demokráciának ellentmondó a tervezett fő­városi központosítás. A helyi ügyek csak helyben intéz- hetőek. A tervek szerint március végére elkészül a szö­vetség alapító okirata, amely a csatlakozni kívánó ön- kormányzatok testületi ülésein kerül véleményezésre, s remélem elfogadásra. Ha ez ily módon „zöld utat" kap, áprilisban a cégbíróság is bejegyzi...- Véleménye szerint hogyan fogadja az erről szóló döntést a fővárosi önkormányzat?- Biztosan ellenérzéssel, hiszen tapasztaltam erre utaló jeleket. De államigazgatásban jártas szakember­ként és polgármesterként egyaránt vallom: a fővárosi öpkormányzat és a kerületek 2 éves működéséből le­vont következtetésekre visszavezetett fővárosi érvek: hogy a közigazgatás ily módon nem jól működik: sántít. A történelemben 2 év csak egy pillanat, s nem a rend­szerben kell csak a hibákat keresni, hanem a döntése­ket végrehajtókban is. Azt pedig főleg ellenzem, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetésében megjelenő hi­ányokat a peremkerületek, s az agglomeráció „bekebe- lézésével” önálló költségvetésünk megszüntetésével rendezze...- Említette az agglomerációt, s ezen belül is a konk­rétumokat: Újpest könnyebben szót ért a „szomszédos" Főt, Gödöllő és Dunakeszi önkormányzataival...- Ezen sincs csodálkoznivaló, már most vannak, lesznek közös ügyeink, amelyeket hamarabb hozunk „tető alá” mint a fővárossal... Az agglomerációval is közös ügyeink hoztak össze bennünket, a jövőben közös társulást létrehozva szeret­nénk például Dunakeszi önkormányzatával autóbusz­közlekedést indítani, Dunakeszi és az újpesti városköz­Az alapító okirat testületi véleményezés és elfogadás után kerülhet majd a cégbíróságnál bejegyzésre... - mondja dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere. (Fotó: Horváth Dávid) pont között. Ez segítené Káposztásmegyer közlekedé­sét is. Ilyen, bennünket összekötő kapocs lehet például Dunakeszivel a szennyvíz kezelése is, Dunakeszi Göd és Fót szennyvíz-kapacitása lassan telítődik, az elkövet­kező 5 évben bizonyosan be kell kapcsolódniuk az Észak-pesti szennyvíztisztító telepre. És a sort hossza­san folytathatnánk... Újpest polgármestere továbbra is hangsúlyozza: nem a főváros ellen dolgozik és nem csak kerülete, ha­nem mások érdekében is. Úgy tűnik, egy régi vágya nemsokára teljesül: Demszky Gábor főpolgármester áp­rilisban Újpestre látogat.. Lehet, hogy közelednek egy­máshoz a nézetek?-bk­ÁRPÁD ÚTI KÉRDŐJELEK Tavaly ősszel nagy lendülettel megindultak az Árpád út re­konstrukciós munkái, aztán a beígért november 5-i teljes befe­jezés helyett azt kellett tapasztalnunk, hogy egyre kevesebb a munkás az építkezésen, majd abbamaradnak a munkák. Ami­kor telefonon interjúra kértem a kivitelező Magyar Aszfalt Kft. III. Számú Főépítésvezetőségnél a munkálatokért felelős So- mogyvári János főépítésvezetőt, kérdéseimre az alábbiakban válaszolt. Májusra ígérik...- Somogyvári úr! Önök jó árajánlattal és nemkülönben rö­vid vállalási idővel nyerték el a pályázatot. Miért kellett abba­hagyni kb. 90%-os állapotában az építkezést?- Való igaz, hogy az eredeti határidő szerta november ele­jén kellett volna elkészülnie az Árpád útnak. Ám közbejöttek váratlan tényezők, melyekről a tervek nem tudtak. A középső és szélső sávok megépítésénél olyan nagy mennyiségű betont találtunk, amiről a tervek alapján nem volt tudomásunk, hogy a fővárossal határidő-módosításban kellett megegyezni. Ugyan­akkor ezt a módosított határidőt is lehetetlenné tették a novem­berben ránk törő időjárási tényezők. Ennek ellenére - amikor lehetett - decemberben megcsinál­tuk még a járdákat és a forgalomra alkalmas állapotban, úgy­nevezett kötőrétegszinten hagytuk az úttestet.- Mi van még hátra és mikorra várható a teljes átadás?- Hátra van még a kopóréteg elkészítése, a buszmegállók kialakítása és a kertészeti munkák. Ám a kopóréteg csak bizo­nyos hőmérséklet felett rakható fel, ezért május végre tudjuk ígérni a munka befejezését, de azon leszünk, hogy esetleg előbb meglegyünk vele. Sok függ az időjárástól. Az olvasó kérdez- Egy olvasónk - Bíró József a Bárdos utcából - levélben (lásd a 13. oldalon) intézett kérdéseket szerkesztőségünkhöz, amiket engedje meg, hogy összefoglalva feltegyek Önnek! Az autóbuszöblök hiánya és a kanyarodósávok miatt olvasónk úgy érzi, hogy szűk lesz a lényegében egy folyamatos haladó sáv, ami mind környezetszennyező, mind forgalomlassító.- A forgalomszervezési terveket nem mi készítettük, bár ad­tunk javaslatokat is. Az Árpád üzletház előtt nem volt lehetőség autóbuszöböl kialakítására, a Herkules centeméi igen. De pél­dául a mi javaslatunkra lett gyalogos járda a lakótelep végénél ott, ahol az emberek amúgy is a zöldsávon jártak át. Mi úgy lát­juk, hogy 2 egyenes sávban folyamatosan lehet majd haladni.- Olvasónk sokallja az autóbusz-megállók és forgalomirá­nyító rendőrlámpák számát is ezen a szakaszon.- Az, hogy a Rózsa utcánál, a kórháznál és a hosszú egyene­sen a lakótelep szélénél buszmegálló legyen, véleményem sze­rint nem sok és szükséges is. Hasonló a helyzet a lámpákkal is. A Herkules centeméi tervmódosítás történt, hogy ne kelljen ki­vágni régi, nagy fákat, ugyanakkor két forgalmi sávon kijárat legyen csatlakozással a parkoló felől, átterveztettük az eredeti elképzeléseket. Ez is rendőrlámpa, igaz, de forgalomtechnikai szabályozás kérdése, hogy mikor, hogyan, hova lehet haladni vagy kanyarodni. A kórházhoz, illetve az Árpád út 122. üzlet­sorához érkezők nagy ívben történő bekanyarodását az Árpád útról valóban nem teszi lehetővé a forgalomszervezés, úgy tű­nik, hogy ez így marad. Az újságírónak, aki nem szakember, nincs joga vitába szállni a mérnökkel. Ám kérdőjelek maradtak benne mind a munka el­végezhetőségének ütemezése és tempója kapcsán, mind a lehet­séges forgalomszervezésről, amit olvasónk is említ levelében. A gyakorlat próbája megmutatja majd, hogy mennyire javult az Árpád úton a közlekedés, vagy mit kellett volna másképp csinálni. Kívánom, hogy inkább a mi hiányos ismereteink té­vedjenek, semmint a tervező és kivitelező szakemberek! Ám a végső átadásig - hallottuk - májusig még várni kell. Ahogy Pesten mondják: - „ez van!” M. A. AIV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala pályázatra meghirdeti az alábbi üres helyiségek 5 éves bérleti jogát: Budapest IV., Hajló u. 5. gépkocsitároló- alapterülete: 20,4 m2- induló bérleti díj: 2400 Ft/m7év + 25% áfa Budapest IV., Csíkszentiván u. 2.- alapterülete: 60 m2- induló bérleti díj: 6000 Ft/m2/év + 25% áfa Budapest IV, Csíkszentiván u. 3.- alapterülete: 68 m2- induló bérleti díj: 6000 Ft/m2/év + 25% áfa Budapest IV, Rózsa u. 8.-alapterülete: 18 m2- Induló bérleti díj: 7000 Ft/m7év + 25% áfa Budapest IV, ZávodszkyZ. u. 35. -alapterülete: 12,2 m2- induló bérleti díj: 7000 Ft/nf/év + 25% áfa Budapest IV., Lakkozó u. 48.- alapterülete: 40,5 m2- induló bérleti díj: 6000 Ft/m2/év + 25% áfa Budapest IV, Megyeri út 202.- alapterülete: 46,5 m2- induló bérleti díj: 4000 Ft/m2/év + 25% áfa Budapest IV, Székes u. 1.- alapterülete: 60,3 m2- induló bérleti díj: 4000 Ft/m2/év + 25% áfa Budapest IV., Sárpatak u. 8.- alapterülete: 47,4 m2- induló bérleti díj: 4000 Ft/m7év + 25% áfa Budapest IV, Sárpatak u. 8.- alapterülete: 46,5 m2- induló bérleti díj: 4000 Ft/mVév + 25% áfa Budapest IV, Székpatak u. 21. ‘- alapterülete: 63,5 m2- induló bérleti díj: 6000 Ft/m2/év + 25% áfa Budapest IV, Székpatak u. 21.- alapterülete: 30 m2- induló bérleti díj: 6000 Ft/m7év + 25% áfa A pályázati ajánlatok benyújtási határideje: 1994. április 5-én 16.00 óráig. A pályázati hirdetmény és pályázattal kapcsolatos tudnivalók a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatrlrodájában (Bp. IV, István u. 14. és IV, Galopp u. 10-12. szám alatt) megtekinthetők. 3

Next

/
Thumbnails
Contents