Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-03-05 / 5. szám
Országgyűlési képviselők vendégoldala NYUGALOMMAL, KITARTÁSSAL... Kossuth Lajosnak most nyomtatják egy eddig kiadatlan írását Szabad György, a kor kutatója szerkesztésében. A címe: „Kezdenünk kell a nemzeti önbizalmatlanság ellen!’’ Vajon milyen körülmények késztették a nagy államférfit ilyen cím megfogalmazására? Nyilván úgy érezte, sokan hajlamosak borúlátásra, nemzetünk sikereinek, teljesítményeinek lebecsülésére, pedig az ország már akkor is népe higgadtsága, tudása és szorgalma révén vált Európa leggyorsabban fejlődő országává. Azóta is őrizzük ezeket a jó tulajdonságokat, de a Kossuth által bírált kicsinyhitűségtől sem tudtunk megszabadulni. Próbáljuk helyzetünket kicsit a kívülálló érdeklődő szemével megvizsgálni! Mi a közvélekedés, és mi a valóság? Az ember az újságok fejlécére figyeljen, vagy maga nézzen körül? Ha valaki a helyzetét vizsgálja, mire gondol? Elsősorban a gazdaságra, megélhetésre. közbiztonságra, munkahelyre, a nyugdíjasok helyzetére. Vegyük vázlatosan sorra, hogyan állunk. Gazdaságunk állapota 'Világhírű termékeink mindig is voltak, sokszor azonban olyasmit is világszínvonalúnak hittünk, amit nagy állami támogatással, igénytelen piacokon tudtunk csak értékesíteni. Magunk sem hittük volna, hogy a nyugati piacokon helyt tud állni az Ikarus busz, ami persze már alig hasonlít a keleten még futó régi példányokhoz. Gondoltuk-e, amikor hosszú éveket vártunk Trabantra, Daciára, hogy nemsokára magyar gyártmányú Opelt, Suzukit fogunk eladni a Közös Piac országaiba? Sorolhatnánk a példákat akár a konfekcióipar, akár a gyógyszergyártás területéről is. A gyors minőségi fejlődésnek persze ára van: a korábbian rejtett munkanélküliség láthatóvá vált. Ez elől menekülni csak előre lehet, a versenyképes ipar további fejlesztésével. Amint a család megélhetésének a tartalékok képezik a garanciáját, úgy az ország iránti befektetői bizalmat a valutatartalék nagysága táplálja. Ezen tartalékaink három év alatt megtízszereződtek. Havonta tízezer család jut telefonhoz, ez is éppen a tízszerese a korábbi ütemnek. Biztonságunk, közbiztonság Határaink megnyíltával nemcsak mi utazhatunk könnyebben külföldre, de a nemzetközi bűnözés is akadálytalanul hatol be Magyarországra. A bűnözés átmeneti növekedése a bírósági statisztikák szerint zömében erre vezethető vissza. Nehezítette a helyzetünket, hogy a szigorúbb ellenőrzést célzó idegenrendészeti és bevándorlási törvénytervezeteinket az ellenzék idegen- gyűlölőnek minősítette. A kirívó esetek ellenére az utóbbi másfél évben már csökkent a bűncselekmények száma, és javult a felderítési arány. Igazságszolgáltatásunk is olyan szellemben működik, hogy a magyar történelemben többé ne legyen szükség utólagos igazságtételre és kárpótlásra. A nyugdíjasok helyzete Az új nyugdíjpolitika alapelve az, hogy a nyugdíjat nem akkor kell emelni, ha éppen jut rá keret a költség- vetésből, mivel az egy dolgos élet munkájával kiérdemelt járandóság. Megilleti tehát az, hogy kövesse az átlagkereset növekedését, és ne maradjon le attól, mint korábban. Az elmúlt négy évben megvalósult ez a lépéstartás, sőt sor került a régi, alacsonyan megrekedt nyugdíjak kiigazítására is. Az átlagosnál gyorsabban növekedő lakásfenntartási költségek és gyógyszerárak elsősorban az önálló háztartást vezető, és a folyamatos gyógyszerellátásra szoruló nyugdíjasokat érintették érzékenyen. Helyzetük javítását részben az új szociális törvény és a helyi önkormányzatokon keresztül nyújtott állami támogatás teszi lehetővé, részben viszont a nyugdíjbiztosítás államtól független önkormányzatának intézkedései. Sajnos, a jelenlegi munkanélküliség közepette hibás intézkedésnek bizonyult a női nyugdíjkorhatár megnövelése, amit a közeli hetekben korrigálni kényszerül majd az országgyűlés. A nyugdíjkorhatár megnövelésé- ' tői sokan azt várták ugyanis, hogy a kevesebb nyugdíjasra még több nyugdíj juthat, azaz a szociális problémák hamarabb megoldódnak. A hazai sajtóállapotokra jellemző, hogy a hibás döntés másnapján a napilapok nem, vagy csak érintőlege- sen foglalkoztak ezzel, lekötötte őket a „médiaháború”. A lakosság sérelme helyett tehát zömmel saját valódi, vagy vélt sérelmeivel foglalkozott a „tömegtájékoztatás”. Ha azokban a napokban Kossuth Lajos újságot vehetett volna kezébe, megnyugodva tette volna le, mondván, hogy nincs semmi baj az országban, hiszen semmi ilyesmiről, csak kicsinyes belviszályokról írnak. Dr. Fekete Gyula országgyűlési képviselő, 5. választókerület FELHÍVÁS a lakásigénylések megszüntetésére és a lakásigénylések módosítására Tisztelt Lakásigénylők! Önök valamikor az 1983. évi igénymegújítás- kor, vagy azt követően azzal a kérelemmel fordultak a Tanácshoz, illetve az Önkormányzathoz, hogy lakást utaljanak ki az Önök számára, s a költségek előlegeként több ezer forint igénylési letétet fizettek be. Kérelmük teljesítésének garanciáját jelentették a rendszeresen meghirdetett lakásjuttatási programok és az éves lakáskiutalási névjegyzékek, mely rendszer 1990-ben megszűnt. Az azóta eltelt időben az állami lakásépítés Budapesten megszűnt, s remény sincs arra, hogy a közeljövőben olyan mértékű építkezések kezdődhetnének, melyek alapul szolgálhatnának egy hasonló módszer felélesztéséhez, ugyanakkor a szakemberek naponta azt tapasztalják, hogy a nyilvántartott kérelmek nem valós adatokat tartalmaznak, s míg a körülmények tisztázásával foglalkoznak, a valóban rászorulók ügyeinek intézése jelentős késedelmet szenved. így hát közös érdekünk, hogy akinek már van megfelelő lakása, vagy egyébként sem számít önkormányzati lakás juttatására, az továbbiakban ne szerepeljen a nyilvántartásban. A lakásigénylés egyébként sem örökölhető, nem adható át másnak, s az ilyen céllal elhelyezett összeg olyan csekély mértékben kamatozik, hogy a megváltozott körülmények között az a pénz lényegesen jobban felhasználható az Ön számára. Újpest Önkormányzatának Népjóléti és Lakásügyi Bizottsága, valamint Lakásigazgatási Irodája kéri tehát mindazokat, akik számára már nem szükséges a lakásigénylés megtartása, félfogadási időben kérelmük másolati példányával a Bp. IV., István u. 14. szám alatt a Lakásigazgatási Irodát felkeresni szíveskedjenek. írásos nyilatkozatuk alapján kiállítjuk azt az igazolást, mellyel az elhelyezett lakásigénylési letéti számlájukat megszüntethetik. * f A/4, 50 lapos blokkfüzet 88,- Ft ófával i í Genotherm, A/4-es méret, f antisztatizált, felül nyitott 5,70 Ft áfával RENDEZKEDJEN BE NÉMET MINŐSÉGGEL! !ifc / 1045 Bp., Erzsébet u. 13. ■ Tel.: 169-9073, 169-9089 Az Önkormányzat szervei munkájuk során tapasztalták, hogy a nyilvántartott lakásigénylések jelentős része nem valós adatokat tartalmaz, s ezért azok alapján csak hosszas és bonyolult előkészítés után lehet dolgozni. Ez az apparátust feleslegesen terheli adminisztrációs munkával, s a helyzetük javítását várók ügyeinek elhúzódását jelenti. Ezért a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság, valamint a Lakásigazgatási Iroda felhívással fordul mindazokhoz, akik nyilvántartott lakásigénylésüket nem szüntetik meg, hogy a körülményeikben bekövetkezett változásokat a szokásos módon (formanyomtatványon, két példányban, illetékmentesen) 1994. április 30-ig jelentsék be. A módosításokat az Ügyfélszolgálati Irodák is átveszik. Aki ezen idő alatt nem él a módosítás lehetőségével, annak számolnia kell azzal, hogy kérelmét a hivatali felülvizsgálat során feltárt adatok alapján fogjuk elbírálni. (Pl.: a pályázatnál nem rangsoroljuk, vagy rangsoroljuk ugyan, de a nyertesek közül kizárjuk.) Népjóléti és Lakásügyi Bizottság elnöke Lakásigazgatási Iroda vezetője
