Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-02-05 / 3. szám
Októberben a Magyar Állami Hangversenyzenekar es a Magyar Állami Énekkar dr. Czeizel Endre védnökségével jótékony célú hangversenyt tartott a Mátyás-templomban a IV. kerületi Venetiáner utcai Speciális Általános Iskola javára. Részlet dr. Czeizel Endre soraiból: .....a Venetiáner utcai Speciális Általános Iskolában a g yenge tehetségű tanulók személyiségfejlesztése, értelmi képességeik kibontakoztatása az ott dolgozó pedagógusok célja. Mindezt zeneterápiás módszerrel teszik egyre hatékonyabbá." Az iskola nagyon szép. Az osztálytermeket a tanulók és a pedagógusok díszítették, szemléltető eszközökkel, kézimunkákkal. - Szabad fényképezni? - Hogyne - mondja Selmeczi Lásztóné igazgató -, csak gyerekek ne látszódjanak a felvételen. - És a csodálkozó miértre elmagyarázza, hogy a szülők zokon vennék. Mit? Hát, hogy a gyermek ide a speciális iskolába jár - hiszen bizonyítja a fénykép is. A gyerekek vidámak. Ottjártunkkor éppen pluszkakaót kaptak s boldogan sorolják, milyen volt a pohár, a kanál... Felállva üdvözlik a vendéget és el is köszönnek tőle. Szemmel láthatólag nagy a szeretet a pedagógusok és a gyerekek között. Többségüknek, mondja az igazgatónő, nagyon nagy szükségük van a szeretetre. Sokan közülük halmozottan hátrányos helyzetűek, az otthoni körülményeik sem mondható ideálisnak. Itt az iskolában tanítják, nevelik, szeretik őket. Meg is fordíthatjuk a sorrendet, az okításnál is fontosabb a szeretet. A speciális iskola tantervéből hiányzik a fizika, kémia és az idegen nyelv tanítása. Egyébként minden olyan, mint más általános iskolákban, csak az osztálylétszámok alacsonyabbak. És a tanítók gyógypedagógusok. Ez a hivatásuk. Mit jelent a zeneterápiás módszer? A sérült értelmi képességű gyerekek egy része gátlásos, szorongó, más részük gátlástalan, durva, tükörképei az őket körülvevő világnak. A zene segít. Feloldja a szorongást, tompítja a durvaságot. Minden tantárgy elsajátításában segít a zene. Népek zenéje a földrajzoktatásnál, megzenésített irodalmi művek az irodalomnál. - Amíg nem volt ilyen drága a közlekedés - magyarázzák -, sokat jártunk az Operába. Nagyon kevés gyereket vittek el a szülei, mi magyaráztuk el, hogy mi az opera, hogyan kell itt viselkedni, öltözködni, hiszen egy operalátogatás ünnep. Barta Istvánná Erzsébet osztálya foglalkozik legtöbbet zenével. Kísérleti osztály ilyen szempontból és Erzsébet mindent felülmúló lelkesedéssel tanítja őket. Aki gyerek megtanul énekelni, mondja, az többé nem lesz magányos. És mesél a sikerekről. Arról, hogy az ő gyerekeik akkor is tudnak rendesen viselkedni, ha például egy koncerten egymástól távol ültetik őket. Hogy az egyik kislány összegyűjtötte a zenével kapcsolatos újságcikkeket. Hogy előadták a Ludas Matyit improvizált szöveggel. És hogy egy kiránduláson olyan gyönyörűen énekeltek az ő gyerekeik, hogy a velük egy kocsiban utazók (akik eleinte kicsit furcsállva nézték őket) mind csatlakoztak a dalolásukhoz. Híre van az iskolának. Minden évben 2-300 látogatójuk van, nagyon sokan külhonból is. - De a szülők is bejöhetnek az órákra - hangsúlyozza az igazgatónő -,'jö is volna, ha jönnének, főleg mikor azt hiszik, nem igazságos az osztályzat. Győződjenek meg saját maguk a gyerek képességéről. A gyerekeknek általában jó a kézügyessége és ezt igyekszenek fejleszteni is. Hiszen nagy valószínűséggel a kezük munkájával tudják majd megkeresni a kenyerüket. Régebben a kerületi nagyüzemek sokat segítettek, különböző foglalkozási ágakban tanulhattak, gyakorolhattak. A kerületi önkormányzattól, a Vöröskereszttől kapnak jelentős támogatást, szükségük is van minden segítségre. A magas fokú hivatástudat mellett különböző eszközökre, hangszerekre például ugyancsak szükségük van. A hangverseny meghívóján volt olvasható: „A zene szellemi erők forrása. Kapja meg belőle részét minden gyermek", idézték Kodály Zoltánt, példáját... F.Zs. 1994. A CSALÁD NEMZETKÖZI ÉVE A SIKER TITKA A JÓ CSALÁD Peti. ff mi gyerekünk Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1994-et a család nemzetközi évének nyilvánította. Ösztönözve ezzel a jogalkotókat, államokat, társadalmi és civil szervezeteket, hogy figyelmüket a család felé irányítsák... Az Újpest hasábjain megjelenő hétköznapi történetek a családév ideje alatt is tanulságosak... Az alábbi történetben nem írtuk ki a szereplők teljes nevét. A jelenség a lényeges... Peti kék szemű, szőke fürtös kisfiú. Egy percig nem ül meg egy helyben, játékot szed szét, rámol, szaladgál, mindenfelé elkalandozik a tekintete. Jókedvűen nevetgél, mint a legtöbb négy és fél éves lurkó. Az óvónéni szerint eleven gyerek, sőt „rosszcsont”, sokszor fékez- hetetlen. Ám a Nagyi, aki a nyílt napokon bepillantást nyert az óvodai hétköznapokba, elnéző mosollyal mondja: én nem látom rosszabbnak a többinél. * Való igaz. Pétiké huncut, szakasztott olyan, mint az apja volt ennyi idős korában - meséli a Nagyi. - Mintha csak a fiamat látnám... Nem is tagadhatná le, hogy ennek a gyereknek ő az apja. Pedig sokan mondták, bolond vagyok, hogy idegen nő gyerekét magamhoz veszem, hátha nem is a mi vérünk... De én tudom, hogy Peti a mi gyerekünk, a fiam sem tagadta. meséli tovább a Nagyi. * két vár, kapcsolatuk már zátonyra futott. Én dühös voltam, a fiam nem ezt látta otthon, közel a harminchoz gondolkodhatott volna nagyobb felelősséggel is. Vállalta a műtét anyagi részét, azután egyikük jobbra, másikuk balra ment. Azaz a fiam hazaköltözött hozzánk. Szűkén, de elfértünk a két és fél szobás panellakásban. Pedig a lányomék is velünk laknak, sőt gyereket vártak. Mint utóbb kiderült, a két unoka egy hónap eltéréssel született... mivel a volt barátnő, tudtunkon kívül, megtartotta a gyereket... * A család úgy döntött, kihozzák a csecsemőotthonból a kicsit. A négy hónapos Petinek további 5 hónapot kellett még arra várnia, hogy hazakerülhessen. Amikor hazaérkezett, az unokaöcsivel azonos kiságyat, szép fehér babaholmit kapott. És szeretetet, simogatást, törődést, minden mennyiségben. * Peti ma már óvodás, én viszem a fiúkat reggelente oviba, a lányom meg hozza őket haza. Képzelheti, milyen hancúrozást csapnak ők ketten. Hivatalosan én vagyok Peti gyámja, ha beteg, megillet a táppénz is. Az anyja szerencsére ebbe is beleegyezett, s nem zaklat bennünket. Utóbb tudtuk meg: Peti a második gyereke, s azóta szült még egyet. * Fiatalon lettem anya, sokat dolgoztunk, hogy lakásunk legyen, hogy a gyerekeket felneveljem és a munkahelyemen is helytálljak. Amikor felnőttek a gyerekeim, arra gondoltam, jut idő és pénz most már saját magunkra is. Andrist nem „kalkuláltam” be. Hosszú élet és jó egészség kell ahhoz, hogy szakmára tanítsuk. Sajnos, itt az irodában, ahol a vállalat számláit bonyolítom, nincs korkedvezmény. Pedig örömmel elmennék nyugdíjba, akár már holnap is... Bangha Katalin Peti mit sem sejt abból, hogy négy és fél évének jelentős állomásait vaskos dossziéban egy halom hivatalos irat őrzi. Az ügyiratokban ő az a „kiskorú”, akit anyja a kórházban felejtett, s akinek létezését négy hónappal később a gyámhatóság tudatta egy levélben apjának és nagyszüleinek. Ők akkor értesültek arról, él egy kisfiú, aki hozzájuk tartozik, s akit, ha látni akarnak, láthatnak... *- Azt természetesen tudtuk, hogy á fiam együtt élt egy nővel. Mindketten rövid távra tervezték a kapcsolatukat. Amikor kiderült, hogy az asszony gyereAz első hetek gyötrelmesen nehezek voltak. A két gyereket akaratlanul is összehasonlítottam. A lányomé nyugodt, kiegyensúlyozott fiúcska volt, Peti pedig pont az ellenkezője. Az ételt elfogadni nem akaró, majd szinte kiéhezetten habzsoló, mozgásfejlődésben is elmaradott baba. Rá kellett ébrednem: merész tervet szőttünk, amikor elterveztük, hogy Peti kéthetes „akklimatizálódás’’ után bölcsődébe megy. A lányom gyesen maradt, napközben ő volt a gyerekekkel. Hiszen a fiam, aki ragaszkodik ugyan Petihez, mégiscsak egy fétfi, akire nem lehet gyerekápolást bízni. r. rfc*/ 1045 Bp., Erzsébet u. 13. Tel.: 169-9073, 169-9089 Bőr: 9849,-Ft + áfa Műbőr: 6468,-Ft + áfa Irodabútor, irodaszer, hihetően kedvező áron! SS8BB8BB8BBSB8BSBBBroBI 7 A legfontosabb a szeretet A zene oldja a szorongást...
