Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-02-05 / 3. szám
Vitaindító javaslat Budapest területrendezési tervezési struktúrájára KÉSZÜLT A „BUDAPEST JÖVŐJE - A JÖVŐ BUDAPESTJE” KONFERENCIA SZÁMÁRA Budapest főváros Önkormányzatának vezetése 1994. január 28-29-én immár második alkalommal rendezte meg a „Budapest jövője - a jövő Budapestje" című szakmai tanácskozást. A rendezvény keretében az előzetesen hozzászólók arra vállalkoztak, hogy javaslatukat és észrevételüket kifejtve a maguk módján hozzájáruljanak egv önkormányzati és köz- igazgatási szempontból korszerű főváros fejlődéséhez. A törvények a városfejlesztés és a városrendezés feladatainak meghatározásakor külön is kiemelik a főépítészek tevékenységének fontosságát, ezért igen lényeges, hogy ezek a szakemberek miként látják fővárosunk jövőjét. Budapest főépítészei 23 SZÉK néven társaságot hoztak létre és a konferencia számára kollektív vitaindítót készítettek. Az előzetes egyeztetésekkel ellentétben sajnos az anyag a konferenciát megelőzően nem kerülhetett nyilvánosságra, mivel a főépítészek által megkeresett országos napilap a dokumentumot a konferencia után közölte. AZ „Újpest” közreadja a javaslatot, annál is inkább, mivel Berényi András úr - Újpest főépítésze - egyike volt a javaslat kezdeményezőinek és kidolgozóinak. A főváros máig is tisztázatlan területrendezési tervi rendszere a törvény megszületése óta állandó szakmai és településpolitikai viták forrása. A főváros főépítészeinek - 23 SZÉK néven - 1993- ban életre hívott társasága a napi szakmai kérdések egyeztetésén túl feladatának tekinti azt is, hogy észrevételeivel és javaslataival segítséget adjon az urbanisztika gyakorlatát befolyásoló döntések meghozatalához. Úgy gondoltuk, hogy a most második alkalommal megrendezésre kerülő konferencia alkalmat adhat álláspontunk megismertetésére és arra is, hogy a vitaindítónak szánt, a korábbi gyakorlathoz képest talán újszerű javaslatunk hozzájárulhat egy működőképes tervezési és döntési rendszer kiépítéséhez. A törvényben hiányosan és ellentmondásosan szabályozott városrendezési-tervi rendszer csalódást okozott mind a fővárosnak, mind a kerületeknek és főként a döntési kompetenciák kérdésében feszültségek forrása is lett. Az általunk vázolni szándékozott megoldás nem főváros-, de nem is kerületpárti, mi a rendszer működőképességét, az önkormányzati és a szakmai érdekérvényesítési módját tekintjük elsődlegesnek. Szükségesnek tartjuk, hogy a mainál erősebb jogosítványokkal, ugyanakkor az önkormányzatiság elvének feltétlen tiszteletben tartásával lehessen a főváros egészének érdekeit képviselni. Ennek garanciáját egy demokratikusan, alulról építkező és felülről koordinált tervezési és önkormányzati rendszerben látjuk, ezért a szakmai tartalmú gondolatok összegzése elkerülhetetlenné tette az önkormányzati struktúrára vonatkozó koncepció vázlatos megfogalmazását is. 1. Á főváros területrendezési tervezési rendszere A fővárosi önkormányzatok (a mai kerületek) településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos döntéseinek szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése az önkormányzati főépítészek feladata. Mivel a városrendezési tervek egymásra épülő, hierarchikus rendszert alkotnak és e rendszerben szükséges a főváros egésze, vagy nagy része szempontjából kiemelt, stratégiai jelentőségű döntések összehangolt előkészítése, továbbá koordinált végrehajtása (alkalmazása), a Szövetségi Gyűlés (definíciót ld. a második >-ban) hivatalán belül - a főváros főépítészének vezetésével - létre kell hozni a súlyának megfelelő szakmai jogosítványokkal rendelkező szövetségi főépítészi szervezetet. A fővárosi önkormányzatok megalakulásukat követően a politikai pártok és a civil szervezetek javaslatai (programjai) alapján összeállítják városfejlesztési javaslatukat. A városfejlesztési javaslatot az önkormányzatok nyilvánosságra hozzák, majd az észrevételek figyelembe vételével elfogadják és a Szövetségi Gyűlés számára előterjesztik. A főváros főépítésze az önkormányzatok városfejlesztési javaslatai alapján, illetve azokra építve, az önkormányzati főépítészekkel együttműködve gondoskodik a főváros összevont fejlesztési programjának elkészítéséről. A program egyrészt egyezteti és összehangolja az esetleg egymással ütköző, vagy ellentmondásos önkormányzati javaslatokat, másrészt kiegészíti azokkal a javaslatokkal, melyek - az előzőeken túl - a főváros egészének működőképessége szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. A szövetségi fejlesztési program összegzi mindazokat a stratégiai fontosságú elhatározásokat, melyek következetes alkalmazása biztosíthatja a főváros biztonságos és korszerű működtetését és fejlesztését. A szövetségi fejlesztési programot az önkormányzatok többsége egyetértésével a Szövetségi Gyűlés hagyja jóvá. A Szövetségi Gyűlés által jóváhagyott szövetségi fejlesztési program alapján az önkormányzati főépítészek gondoskodnak a város (városrész) fejlesztési programjának elkészítéséről. A szövetségi fejlesztési programmal való szakmai összhang biztosításáról, illetve az ahhoz való harmonikus illeszkedésről a fővárosi főépítész gondoskodik. A főváros főépítészének előzetes egyetértésével az önkormányzat fejlesztési programját a képviselő- testület fogadja el. Az előzőekből következik, hogy a szövetségi fejlesztési program és az önkormányzati fejlesztési programok egymással összhangban lévő, a városrendezési tervezést megalapozó, elsősorban településpolitikai tartalmú dokumentumok. E programok alapján a főváros főépítésze gondoskodik a fővárosi önkormányzatok területrendezési tervezésének szakmai megalapozását tartalmazó szövetségi alapterv elkészítéséről. A szövetségi alapterv tartalmazza és összegzi mindazokat a szempontokat, követelményeket, valamint javaslatokat (kötelezettségeket) és irányelveket, melyeket a rendezési tervek készítése során az önkormányzatoknak be kell tartani, illetve érvényesíteni kell. A szövetségi alapterv jogi formája fővárosi rendelet, melyhez a szükséges mennyiségű és tartalmú melléklet készül. A szövetségi alapién nem a hagyományos értelemben vett városrendezési terv(!), célja és feladata rögzíteni azokat a tartalmi és metodikai szabályokat, melyeket a rendezési tervek készítése során az önkormányzatoknak alkalmazni kell. A szövetségi alaptervet tartalmazó rendeletet az önkormányzatok többségének egyetértésével a Szövetségi Gyűlés fogadja el. A Szövetségi Gyűlés területrendezési tervet illetően a főváros egészére kiterjedő hatályú további döntést nem hoz. A törvény, illetve a szövetségi alapterv a főváros egésze szempontjából kiemelten fontos területek esetében - az érintett önkormányzatokkal való együttműködés mellett - a Szövetségi Gyűlés hatáskörébe utalhat területrendezési tervvel kapcsolatos egyedi döntést is. Több önkormányzat illetékességi körét érintő területrendezési terv esetében - az előzőektől függetlenül - az érintettek egyhangú kérésére az önkormányzati döntés a Szövetségi Gyűléshez delegálható. A szövetségi alaptervben foglalt elhatározások érvényesítéséről, illetve a rendeletben rögzített szabályok hatályosulásáról a főváros főépítésze gondoskodik és ad számot a testületnek. A Szövetségi Gyűlés döntési hatáskörébe utalt, vagy delegált területrendezési tervek elkészítéséről - az érintett önkormányzat(ok) főépítészével együttműködve - a főváros főépítésze intézkedik. A szövetségi alaptervben foglaltak alapján, a rendeletben szereplő szabályok betartása mellett az önkormányzatok főépítészei gondoskodnak az önkormányzatok területrendezési terveinek elkészítéséről. A fővárosi önkormányzatok a szövetségi alapterv rendeletében szereplő szabályok betartása mellett a városrendezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos viszonyok szabályozására helyi rendeletet alkothatnak. Az önkormányzatok döntési hatáskörében készülő városrendezési tervek: • általános rendezési terv • részletes rendezési tervek • városrendezési akciótervek • beépítési (telephely-fejlesztési) tervek • egyéb rendezési tervek A képviselőtestület az illetékességi körébe tartozó területrendezési tervek jóváhagyási hatáskörét az általános rendezési terv kivételével bizottságára, részönkormányzatára, a polgármesterre (alpolgármesterre), illetve tanácsnokára átruházhatja. Az általános rendezési terv jóváhagyásáig csak olyan tervek esetében van lehetőség a hatáskör átruházására, melyekkel kapcsolatban a képviselő-testület már korábban magasabb szintű területrendezési döntést hozott. A területrendezési tervek egységes tartalmú, folyamatos nyilvántartásáról és az ezen alapuló adatszolgáltatásról a főváros egész területére kiterjedő illetékességgel a Szövetségi Gyűlés hivatalában kell gondoskodni. A területrendezési nyilvántartással kapcsolatos feladatok szakmai irányítását a főváros főépítésze látja el. Az önkormányzatok a központi nyilvántartás mellett a helyi ügyek zökkenőmentes intézése, a döntések hatékonyabb előkészítése érdekében helyi nyilvántartást is vezethetnek. Helyi rendelet - megfelelő szakmai garanciák betartása mellett - a helyi nyilvántartás alkalmazását a helyi hatósági eljárások során kötelezően is előírhatja. 2. A főváros közigazgatási rendszere, önkormányzati struktúrája Budapest Szövetségi Főváros. Budapest települési alapjogaikat tekintve önálló, független (városi, illetve városrészi) önkormányzatok szövetsége, melyet „kötelező céltársulásaként a fővárosi szövetségi törvény hoz létre. E törvény (Szt) kifejezi, hogy a mára létrejött főváros olyan településhalmaz (tehát egy, de nem egységes település), melyben az azt alkotó, valaha különálló települések ugyan többnyire már elvesztették független voltukat, ám kisebb-nagyobb mértékben meg is őrizték önálló identitásukat. Budapest Szövetségi Fővárosban egyszintű önkormányzati rendszer működik, melyben az ónkormányzati jogok kizárólagos letéteményesei a városi (vagy városrészi) önkormányzatok. Az önkormányzatok számát és területi beosztását első alkalommal a törvény határozza meg. A Szövetségi Fővárost alkotó önkormányzatok a törvény előírásai szerint kötelező céltársulást hoznak létre, melynek döntéshozó szerve a delegált tagokból álló Szövetségi Gyűlés. A Szövetségi Gyűlésnek hivatalból tagjai a választott önkormányzatokat képviselő polgármesterek, valamim önkormányzatonként azonos (esetleg a képviselt lakosság számával arányos) számú további képviselő. A Szövetségi Gyűlés élén az általa választott főpolgármester áll, aki személyében testesíti meg és képviseli a Szövetségi Főváros egységét. A Szövetségi Fővárost alkotó önkormányzatok a közigazgatási feladatok ellátása, illetve az önkormányzati döntések előkészítése és végrehajtásának szervezése céljából polgármesteri hivatalokat működtemek. A részönkormányzatok illetékességi területén az önkormányzat hivatali kirendeltséget hozhat létre, illetve azok létrehozását a törvény kötelezően előírhatja. A hivatalok élén a jegyző áll, aki általános ügyfélszolgálat keretében irányítja és felügyeli a hivatal illetékességi körébe tartozó közigazgatási feladatok ellátását, illetve eljár a hivatal illetékességi körén kívül eső ügyekben a döntésre jogosult szervezetnél. A Szövetségi Gyűlés egyes szakfeladatok ellátása, illetve a polgármesteri hivatalokban folyó döntés-előkészítő és végrehajtó munka koordinálása céljából szövetségi hivatalt működtet. A Szövetségi Fővárost alkotó önkormányzatok bármely feladat ellátására tetszőleges összetételű önkéntes céltársulást hozhatnak létre, de ilyen céltársulás megalakítását - a szükséges feltételek egyidejű és teljes körű biztosítása mellett - a törvény, illetve a Szövetségi Gyűlés is előírhatja. Törvény felhatalmazása alapján a helyi társadalmi viszonyok szabályozására a Szövetségi Fővárost alkotó városok (városrészek) önkormányzatai rendeletet alkothatnak. A törvény, illetve az önkormány zatok többsége egyes kérdésekben a rendeletalkotás jogát a Szövetségi Gyűlés részére delegálhatja azzal, hogy a szövetségi rendelet megalkotásához az önkormányzatok többségének egyetértése szükséges. A Szövetségi Főváros területén kizárólag a szövetséget alkotó városok (városrészek) rendelkeznek önkormányzati tulajdonnal. A főváros egésze, vagy nagy része működőképessége, illetve a kiemelt történelmi, környezeti és gazdasági értékek védelme, működtetése és hasznosítása érdekében az önkormányzatok egyes területeket és létesítményeket többségi döntésen alapuló megállapodással az ónkormányzatok közös tulajdonába (szövetségi tulajdonba) adhatnak (vehetnek). Az önkormányzatok közös tulajdona tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Szövetségi Gyűlés gyakorolja. A 23 SZÉK képviseletében: Aczélné Anda Katalin, dr. Aczél Péter, Babos István, Berényi András, Halácsi Kálmánná, Kozma Viktor, Lantos Péter, Miklós Mária, Mozsár Ágnes, Nieder Iván, Timon Kálmán és Tóth Miklós kerületi főpítészek ajánlották a „Budapest jövője - a jövő Budapestje" konferencia résztvevőinek a javaslatban foglaltak megvitatását. 5
