Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-09-17 / 19. szám
i it r >ir<TT LJJI IwJIl ÚJPESTI VÁROSNAPOK *** ÚJPESTI VÁROSNAPOK <♦ ÚJPESTI Szerencsés és örömteli pillanat az, amikor egy hatalmas, gazdag és eddig még soha nem látott grafikai összeállítást szemlél a látogató. Műhelytitok nyomába eredhetünk, szinte tetten érjük az alkotót: úgy érezzük magunkat, mintha a műalkotás születésekor jelen lennénk, és fázisonként kísérhetnénk végig egy-egy remekmű létrejöttét. Festőiskolában érezhetjük magunkat, a Mester: Szőnyi István és tanítványai: a lelkes befogadók, nézők. , „Rajzok, vázlatok” hirdeti a Klemmné Németh Zsuzsa, a zebegényi Szőnyi-múzeum igazgatója által szerkesztett és tervezett katalógus. De micsoda rajzok és vázlatok! Bátran állíthatjuk, hogy már a reneszánsz óta önálló, szuverén kifejezésmóddá vált a vázlat (Dürer, Leonardo, Rembrandt), s a XX. században világképpé emelkedett, mint a széthullás, a káosz, a megismerhetetlenség szimbóluma, de a teljességre váló törekvés, a soha el nem érhető totális önkifejezés igényeként is jelképként használatos. A rajznak külön kitüntetett helye van Szőnyi életében és munkásságában. Az 1941-ben írt, több kiadásban megjelent „A képzőművészet iskolája” c. könyvben írja, hogy „A rajzot minden képzőművészeti alkotás alapjának kell tekinteni”, hiszen mindenütt és mindenkor, kortól, stílustól, technikától függetlenül jelen van. Ismerünk szénrajzot, tanulmányrajzot, tusrajzot, ceruzarajzot, ezüstceruzarajzot, krétarajzot - a kiállított 104 kép szinte valamennyi technikát felsorakoztatja, s megbizonyosodhatunk arról, hogy Szőnyi nemcsak kiváló piktor, de hasonló teoretikus is. Művészeti tevékenységének hivatalos elismerése közül kiemelendő az 1921-es Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja, az 1939- es Állami Nagy Aranyérem, az 194l-es Corvin koszorú, az 1949-es Kossuth-díj. A közönség szeretete pedig az Ernst Múzeumbeli, a Velencei Biennálén, a londoni magyar kiállításon áradt felé. Az Újpest Galériában kiállított rajzok a zebegényi múzeum raktárából kerültek elő, keletkezésük az I. világháború vége körüli időre tehető, amikor is Szőnyi már maga mögött tudja a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly kurzusait, a nagybányai telep ösztönző hatását, túl van katonai szolgálatán. Stílusuk alapján a húszas, harmincas évekből is fellelhető jó néhány rajz, érezhető Zebegény, illetve Olaszország (ahol rövid tanulmányúton időzött) hatása. Milyen is Szőnyi István rajzainak világa? Sokszor Barcsay mester művészeti anatómiájának alaposságát idézik a képek, néha a kubizmus vagy az expresszionizmus vi- ■ lágát, tónusait. A témák: női, férfi aktok, gyermekfej- tanulmányok, kutyák (vizsla!), tehenek, disznók, falusi tájak, vízpart, fatanulmányok, egy bibliai jelenet (Kánai mennyegző), néhány irodalmi ihletettségű rajz. Toldi a farkasokkal, Toldi mulat, Falstaff otthonában, s kritikusi szubjektivitással a számomra legle- ' nyűgözőbbek: a lovak, kikötő, olasz táj ciprusokkal, s Tivoli 1959-ben. Ahogy lépkedünk a gondosan megvilágított képek előtt, nehéz leküzdeni asszociációinkat. A Da- naidákat szemlélve rögtön „beugrik” Babits, a férfi aktok Glatz Oszkár és Derkovits világát idézik, a Tehenek Juhász Gyula „Magyar táj, magyar ecsettel” versének sorait villantják fel. Azaz a két világháború közötti magyar művészet (irodalom, képzőművészet) egymásra hatásának vagyunk tanúi. Egy életigenlő, erős szociális töltéssel, érzékenységgel rendelkező mester fedezi fel a magyar parasztság, a halászok, a család világát. A Dunánál leheletfinom tónusait Egrynél, Baráth Aurélnál tapasztaljuk még. Egy fekete vonal a horizont, hozzá képest eltörpül a ló, s- lovasa. Néhány kompozícióvázlatból szinte Hinch Gyula és Reich Károly „köszön ki”. A látogató megdöbben az olasz tájat, a ciprusokat látván. A végletekig leegyszerűsített, mégis artisztikus műgonddal kidolgozott vázlat az örök élet vágyát s a halál tragikumát egyszerre vetíti elénk. Az égre törő ciprusok, a töredékes vonallal jelzett hegyek, a romos kerítés s a súlypontként jobbra beszélgető két pap fájdalmat, szomorúságot, búcsút - requiemi hangulatot áraszt. De az örök nosztalgiát is. S a Tivolival lesz teljes a kép: napsütés, házak összevisszasága, reneszánsz rendre törekvés, római vízvezetékmaradványok, kitárt zsalugáterek - a világ boldogító teljessége. Ahogy Sváby Lajos utalt rá a megnyitón: az értékek végre a helyükre kerültek, s újra felragyog Szőnyi csillaga. S. G. A Szőnyi-kiállítás az Újpest Galériában (IV., Árpád út 66.) naponta 11-18 óra között látogatható. Újpesti művészek Itthon vannak Újpest önkormányzata Pállya Celesztin emlékére lyázatot hirdetett az Újpesten élő képzőművészek s mára, lehetőséget adva így nekik arra, hogy a csökk állami mecenatúra ínséges világában valahol meg tatkozhassanak, s díjaztassanak. A pályázat megl sikerrel zárult, az -------------------------eredményt az Új- pest Galéria kis (földszinti) kiállító- termében láthatjuk. Lokálpatriótatárlatnak is nevezhetnénk, de szerencsénkre1 nem az. Tisztességes summáza- _____ t a az Újpesten élő I Szunyoghy András II. díjas kom| és alkotó művé- BiüMIBMir-..■ -----—----s zéknek, stílusoknak, felfogásoknak. Széles spektrumot ölel fel a tec ka: kezdve a hungarocellre filctollal alkotó P. M.-t< gobelinen át, folytatva az akvarellig, s a sort egy II. d triptichon paródiával (?) persziflázzsal (i) zárva. A képviselők (világos nie/.ben) csapnia a pálya s/élér A kezdő csapat néhány sza képviselő tagja (balról jobbra): Helméczi Imre, sza Vincze István, Barzsó Lajos, Hock Zoltán, illetve Szusza for Ferenc játékvezető és a ^ „polgári oldal”: dr. Somos fja, András, Borbély László. A IV. kerületi rendőrkapitányság 3 napon át segítője volt a Városnapok programjainak. Szerencsére a szolgálatot teljesítőket is a gazdag program fárasztotta el, rendőri intézkedésre nem volt szükség. Aktok, lovak, Tivoli
