Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1994-02-05 / 3. szám

O 11 1131 Az influenzajárvány ellenére is határozatképes volt a testület... (Folytatás az 1. oldalról) E szakmai szakértői bizottság meghallgatta a pályázókat, s átta­nulmányozta a pályamunkákat, s ezt követően szakmai érvekkel alá­támasztott javaslatot tett a Közművelődési, Oktatási Bizottságnak a Pedagógiai Szolgáltató Központ vezetőjének személyére, segítve ez­zel a körültekintő döntés meghozatalát. A képviselő-testület dönté­sének megfelelően a pályázók vezetői alkalmassági vizsgálaton vet­tek részt. A Közművelődési, Oktatási Bizottság figyelembe véve a több szempontú, sokoldalú véleményeket, úgy határozott, hogy Bánhidi Edit (a korábbi Pedagógiai Kabinet vezetőjének) személyét támogat­ja, s javasolja a képviselő-testületnek, hogy határozott időre (5 év) nevezze ki a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ vezetőjének. A testület ezt a határozati javaslatot elfogadta, és erősítette meg szavazásával. Méltányosságból... Ezt követően került sor Hegedűs Sándor ingatlanügyének tárgyalá­sára, amely többféle fórumot megjárva akadt el, s került végleges dön­tésre a testület elé. Hegedűs úr azzal kereste meg dr. Vitáris Editet, az önkormányzat jegyzőjét, (aki e napirend előadója volt), hogy vissza­vásárolná azt a telket az önkormányzattól, amely 1954-ben elkobzás címén került állami tulajdonba, majd a VÁB, (a Vagyonátadó Bizott­ság) határozatával önkormányzati tulajdonba. A telekingatlanon lévő felépítmény mindenkori tulajdonosának a telken örökös és ingyenes földhasználati joga van. A vételár összege az ügyintézés során több­ször módosult. Figyelembe lehetett venni a telek értékét csökkentő té­nyezőket, s azt, hogy a kérelmező szülei 10 000 pengős áron már ko­rábban megvették a telket, ezért is kért méltánylást a vételár megál­lapításában, amelyet a városi bizottság határozata alapján meg is ka­pott. Majd a kérelmező (nyugdíjas házaspárról van szó) - szociális helyzetükre való tekintettel - részletfizetési kedvezményt kért, s ka­pott volna a bizottság által javasolt két variáció szerint első vagy ötö­dik évben. Az ötpárti egyeztető tárgyaláson (amely mindig megelőzi a testületi ülést) egy harmadik javaslat is elhangzott: amely kétéves ked­vezményt jelölt meg. S végül is ezt a javaslatot a kérelmező és a testü­let is elfogadta. Hogy mégis vita előzte meg a szavazást, annak kivál­tója Simonft Sándor (MDF) képviselő hozzászólása volt, aki - más kerületek példáival is alátámasztva, további engedményeket kívánt ja­vasolni. A vitában felszólalók: Vajda Pál (MSZP), Ferenczi Sándor (SZDSZ), Nagy István (Fidesz), Csizmár Gábor (MSZP) és Kató Ár­pád (SZDSZ), Helmeczi Imre (MDF) végül is az eredeti, ötpárti érte­kezleten is elhangzó javaslatot tartották kivitelezhetőnek, s Hock Zol­tán (MDF) elnök is úgy vélte, mivel ez mindkét félnek megfelel, elfo­gadható megoldásnak tűnt. A forrásmegosztásról... Harmadik napirendi pontként Vajda Pál (MSZP) alpolgármester terjesztette a testület elé a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott, a fő­város és a fővárosi kerületek közötti forrásmegosztáson alapuló költségvetési terv véleményezését. Negyedik napirendi pontként pe­dig a közalkalmazotti törvény szerinti illetményrendszer 1994. janu­ár 1-jei bevezetésével kapcsolatos többletkiadás finanszírozására tett javaslatot. Az előadó hangsúlyozta, a Fővárosi Közgyűlés az 1994. évi for­rásmegosztásra vonatkozó rendelettervezetét január 6-i ülésén meg­tárgyalta és elfogadta. A rendelet megalkotására akkor kerülhet sor, amennyiben a kerületi önkormányzatok többsége egyszerű szótöbb­séggel azt elfogadja. Az újpesti képviselők elfogadták a javaslatot. Mint ahogyan a napirend előadója is kiemelte: az önkormányzat törvényi kötelességének tesz eleget akkor, amikor a forrásmegosztá­son túl (amely Újpestre nézve kedvezőbb elemeket is tartalmaz) úgy dönt, hogy a közalkalmazotti törvény szerinti illetményrendszer 1994. január 1-jei bevezetésével kapcsolatos többletkiadások finan­szírozását ne hitelből, hanem saját erőből finanszírozza, illetve oldja meg. Ezzel egyetértett a pénzügyi, ellenőrzési bizottság nevében Petrás József (SZDSZ) elnök, majd a testület is. Ezt követően ötödik napirendi pontként - még mindig Vajda Pál alpolgármester előterjesztésében javaslatot tettek az 1993. évi költségvetési beszámoló elkészítésével kapcsolatos előirányzatok át­csoportosítására. Az iskolaszékekről... Hatodik napirendi pontként munkanélküliek jövedelempótló-tá­mogatására irányuló megszüntető határozatok fellebbezésének elő­terjesztése szerepelt, melynek előadója Nagy István alpolgármester (FIDESZ) volt. A testület egyetértve a népjóléti- és lakásügyi bizott­ság határozatával, helybenhagyta azokat. A bejelentések között Hock Zoltán alpolgármester arról tájékoz­tatta a testületet, hogy az 1993. évi LXXIX. számú, közoktatásról szóló törvény 124. paragrafusának 9. pontja értelmében ez év febru­ár 28-ig az általános- és középiskoláknak iskolaszéket kell létrehoz­niuk a nevelőtestület, a szülők közössége és a fenntartó képviselői­ből az intézményben folyó munka segítésére. A törvény az intézmény igazgatójának feladatául szabja az isko­laszék-előkészítő bizottság megszervezését. A legtöbb intézmény­ben a szülői, nevelőtestületi oldal képviselőit már megválasztották. Az érdemi munka megkezdése végett elengedhetetlenné vált a fenn­tartó képviselőinek megválasztása. Az iskolaszék-előkészítő bizottságok tagjainak az önkormányzat képviseletében valamennyi általános- és középiskola igazgatóját ja­vasolta, valamint a polgármesteri hivatal munkatársai közül: Kókai Istvánnét, Halász Emesét, Neufeld Györgynét, a közművelődési, ok­tatási bizottság részéről pedig Kató Árpád, Barzsó Lajos, Sajóhelyi Gábor, Katona Sándor, Kovács Norbert képviselőket, valamint Fe- rencz Gyuláné, dr. Alföldi Vilma, Moravián Ferenc bizottsági dele­gáltakat. A képviselő-testület az előterjesztésben felsorolt személyeket megválasztotta az előkészítő bizottságok tagjainak, s megbízta őket a fenntartó képviseletével. Az iskolaszékek megalakításával kapcso­latos feladatokat január 27-én egyeztette Hock Zoltán alpolgármes­ter az iskolák igazgatóival és a szülők képviselőivel (cikkünk a 2. oldalon). A lapunkat rendszeresen nyomon követő olvasók talán emlékez­nek arra: az áprilisi közmeghallgatáson több lakó felvetette panaszát a Rekord Áruház engedély nélküli terjeszkedésével, működésével kapcsolatban. A lakossági panasz nyomán javasolta akkor Csizmár Gábor (MSZP) képviselő, hogy a hivatal járjon utána a bejelentés­nek, tárgyalja az ügyet az önkormányzat városi bizottsága, majd a végleges anyag kerüljön a testület elé. Nos, ez meg is történt és a be­jelentések között helyet is ka­pott. Csizmár Gábor felvetette, a közmeghallgatáson jelen lé­vőket, az önkormányzathoz forduló lakókat is jó lenne tájé­koztatni a jelentésről, s csak ezt követően hozzon döntést a testület. Ebben sokat segíthet a helyi képviselő, jelen esetben Laudisz Gyula (SZDSZ), aki még a testületi ülésen jelezte: hamarosan tájékoztatót tart az érintetteknek, ezt követően ke­rülhet újból testület elé a Re­kord Áruház ügye, annál is in­kább, mert - véleménye szerint - a lakók érdekeit nem szolgálják a vizsgálat megállapításai. Ezzel értettek egyet az ügymenet gyorsasá­gát is vizsgálva Simonfi Sándor és Helmeczi Imre (MDF) képvise­lők. Ülés - soron kívül Még egy téma szerepelt a testület előtt, nevezetesen Marschall Miklós főpolgármester-helyettes által épp a testületi ülés idejére megküldött vitaanyag, amely az idegenforgalmi adó fővárosi beve­zetését tárgyalta. A képviselők (Csizmár Gábor, Ferenczi Sándor és Hock Zoltán elnök) véleménye az volt, az anyag áttanulmányozásá­ra nem elég idő a testületi ülés szünete, ezért ezt a témát a soron kö­vetkező, február 10-i rendkívüli testületi ülésén (amelyen az újpesti önkormányzat 1994. évi költségvetési rendelettervezete szerepel) térjenek vissza rá. Egyéves az „Újpest A világ legtermészetesebb módján húztunk már egy vonalat januárban az Újpest fejléce alá, jelezve, la­punk II. évfolyamába lépett. Egyről kettőre jutot­tunk. Egy évvel ezelőtt, február 6-án jelent meg ugyanis először, ily módon kopogtatva a kerület va­lamennyi lakásának ajtaján. S bár 1877 óta, amikor is az első újság megjelent Újpesten, sok-sok helyi kiadvány élt egymás mellett, illetve egymást követ­ve -, örömteli, hogy több éves kihagyás után lapot indított - követve a régi hagyományokat - a város vezetése. Egyéves az Újpest, s mi, a lapot készítők, az élet­re hívókkal együtt úgy érezzük, elrepült ez a 12 hó­nap, s a lap mintha most, ma született volna. Mert már megjelenése, kézzelfoghatósága felért egy élő családtag világrajöttével. Annak idején Megérkez­tem címmel harangoztuk be megjelenését, nem tit­kolva, lapunk könnyű, pár grammos papíron jut el lakásról lakásra, reméltük, tartalmánál, információi­nál fogva egyhamar jelentős súllyal bír majd az új­pesti közéletben. Mintha ma lett volna - s nem is olyan régmúlt az az idő, amikor a város önkormányzatának képvise- lő-testülete, néhány nappal 1992 karácsonya előtt úgy döntött: elbúcsúzva az Extra oldalakon bérelt helyektől, önálló lapot indít, megszabva a lapindítás dátumának 1993-nak februárját. 1993-ban 24 lapszámot, sokszor szakítva a ha­gyományos 8 oldalnyi terjedelemmel és 12, illetve 16 oldalon megjelenve - kapott kézhez az olvasó. Idén pedig ez a harmadik lapszámunk, átlépve ezzel az összes példányszámot, tekintve az 1 millió 100 ezres megjelenést. Kicsiny, de számunkra ünnep ez is. Mint ahogyan az is, hogy Önök közül sokan fi­gyelemmel kísérik a lap cseperedését. Sok minden­ről írtunk egy év alatt. Csupán tallózom a lapszá­mokban: a helyi közgyűlés üléseiről, iskolások ve­télkedőiről, elsők között adtuk hírül, hogy több mint 30 hónapos huza-vona után megállapodás szü­letett Újpest és a Főváros között, írtunk Újpest szü­löttjeiről, helytörténeti érdekességekről, szociális rendelettervezet helyi végrehajtásáról, városgazdál­kodásról, lakáselidegenítésről, „kalandoztunk” a ká­beltelevíziós szerkesztőségeknél, lapunk segítségé­vel történt meg az új tv-s csatornakiosztás, írtunk út­építésekről, fejlesztési tervekről, mellékletben meg­jelent összefoglalóval segítettünk a pályaválasztás előtt állóknak, jelen voltunk az Újpesti Városnapok rendezvényein, s általában ott, ahová hívtak bennün­ket, s lapunk segítségével - legalábbis reméljük - az országgyűlési képviselők is közelebb kerültek Önökhöz. Külön öröm, hogy az Olvasóink írják ro­vat is népszerűvé vált. Természetesen a fenti lista hosszúságát kitenné az a felsorolás is, miről nem írt - már terjedelmi korlátok miatt sem - a lap. Mert mi, lapot készítők és a munkáját segítők gyakran érezzük úgy: több a mondanivalónk, a megírandónk, mint ami a 2 heti 8 oldalban elfér... Köszönjük, hogy kéthetente velünk tartanak, kér­jük, tegyék ezt a jövőben is. Hiszen mit is kívánha­tunk a csecsemőkorból kinövő Újpestnek? Hosszú, örömteli eseményeket (is), bővülő terjedelemben közlő lapéveket. Bangha Katalin-bk­Lsizmar uaoor |§ képviselő [MSZP) \ kép előterében É dr. Sj^abó Péter 1 Hál (SZDSZ I képviselőt

Next

/
Thumbnails
Contents