Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1994-07-08 / 14. szám

imBMi „Nekem Újpest a világ közepe...” Kliment Tibomé, Marika, a Nyár Utcai Ének­zene és Testnevelés Tagozatos Általános Isko­la és Háziasszonyképző szakiskola nemrégen nyugállományba vonult igazgatója ma már az Újpest a gyermekekért-díj egyik boldog tulaj­donosa. Római-parti otthonában a nyári me­leg elől elbújva a hűvös szobában üldögé­lünk. Egyik cigarettáról a másikra gyújtva, né­ha messze-messze néz. Néhány perc alatt több évtizedet fut át az em­lékezet. „Nekem Újpest a vi­lág közepe! Itt szület­tem és nagyon sokáig laktam a Nyár utcában. Sőt még óvodába is ide jártam. Később ugyan elkerültem Újpestről, de az elmúlt húsz év­ben újból ide tértem vissza. Fiatalón 13 évet tanítottam a Lőrinc Ut­cai Általános Iskolá­ban, majd kerületi úttö­rőelnökként felépítet­tük azt a velencei nyári tábort, melyet még mindig használnak az újpesti gyerekek. Na­gyon büszkg vagyok erre. 1978-ban megbíztak az épülő Nyár utcai iskola vezetésével. A kí­sérletekből pedig komoly pedagógiai tevé­kenység lett. Az akkor közösen kialakított ha­gyományok még ma is élnek az iskolában. Elő­ször a testnevelés majd az ének-zene tagoza­tot honosítottuk meg. Később pedig 1990- ben, 4 fővárosi iskola mellett elsőként a házi­asszonyképző szakiskola lehetőségét teremtet­tük meg. Vártam a nyugdíjazásomat, hiszen tavaly jú­niusban járt le a harmadik ötéves igazgatói megbízatásom. Ugyan biztattak: pályázzak új­ból, mégis úgy gondoltam; 15 év után kell az iskola életében a vezetői fiatalítás. Januártól vagyok itthon. Gyorsan telnek a napok, de azért nehéz volt megszokni, hogy nem kell korán kelni, nincs hajtás, rohanás. Az ember olyan sok mindent és sok mindenre vár az élete során. Gyermekkorában arra, hogy végre felnőjön, később pedig, hogy nyugdíjba menjen. Most, hogy megértem ezt is, reálisan belegondoltam, mi kö­vetkezik a nyugdíj után... Egy kívánsá­gom van még: nagyon szeretnék még néhány évet egészségesen, aktívan, vidáman és gondtalanul eltölteni. Szerencsére nyugdí­jazásomkor nem sza­kadt rám a tétlenség és a magány. A két kisu- nokám és a család el­foglaltságot jelent. A férjem néhány évvel ezelőtt hagyta abba az aktív munkát és így az „előre kitaposott úton” nekem már könnyebb volt megszokni az ott­honlétet. Nyugdíjas életem biztos jele, hogy a konyhaasztalról eltűnt az az immár 20 éve rendszeresített jegyzetfüzet, melybe mindig beírtam a hirtelen eszembe jutó fontosabb is­kolai elintéznivalókat. 1978 óta gondosan gyűjtögetett határidőnaplókat, jegyzetfüzete­ket, feljegyzéseket és a legkülönbözőbb cédu­lákat, talán majd most lesz időm újból és új­ból átnézni és rendszerezni. Életem során csinálhattam volna sok min­dent másképpen, de ma már tudom, hogy jó pályát választottam. Nagyon, de nagyon szép munka a miénk...” lejegyezte: Varga Ibolya Felvételünk a Városháza dísztermében készült a díjátadási ünnepségen. Kliment Tibornét szeretettel vették körül a munkatársak, a barátok (Fotó: Horváth Dávid) Nemcsak múltjuk, jövőjük is van A Déri Miksa Szakközép- és Szakmunkásképző Is­kola (volt Kilián György Szakmunkásképző Intézet) fennállásának 40. évfordulója alkalmából nemrégi­ben kétnapos jubileumi ünnepséget tartott. A részt­vevők láthattak egy huszonöt perces, saját készítésű filmet névadójuk, Déri Miksa munkásságáról. A színjátszó kör előadta nagy sikerrel Csokonai Kar- nyóné című művét. Az ünnepi műsor egyik kiemel­kedő eseménye lett volna a rég várt tornaterem alap­kőletétele. Erre azonban nem került sor. A már több mint húsz éve ígérgetett tornaterem még mindig vá­rat magára, de az iskola vezetésének optimizmusa töretlen. Watzke László, az intézmény igazgatója re­ménykedik: „Már biztosan lesz tornatermünk, mivel a pályázatunkat már elfogadta a Fővárosi Önkor­mányzat.” Az iskola története régmúltra tekint vissza. Hosszú ideig csak szakmunkásképzés folyt, de a képzést a tanított szakmák sokfélesége jellemezte. Közel tizenkét szakma közül választhattak az itt ta­nuló diákok. Később az iskola profilt váltott. Előtér­be került a villamosság és az energiaipar. A szak­munkásbizonyítvánnyal rendelkező végzett tanulók számára 1973-ban indult el a szakközép-iskolai érettségi bizonyítványt adó Szakmunkások Szakkö­zépiskolája. Először kétéves esti, majd hároméves esti és levelező tagozaton folyt az oktatás. 1990-ben vette fel az iskola Déri Miksa - század eleji gépész­mérnök - nevét, aki sokat tett az erősáramú elektro­nika tudományában. A 91/92-es tanévtől ismét bein­dult a nappali szakközép-iskolai oktatás általános villanyszerelői és épületvillamossági szakon. Noha az iskola nem humán képzést nyújt, az or­szágos vetélkedőkön igen szép eredményekkel büsz- kélkedhetik. A kétnapos jubileumi ünnepség igen jól sikerült, de az alapkőletétel - mint ahogyan a beve­zetőben írtuk - viszont elmaradt. Talán jövőre na­gyobb lesz az iskola öröme. Legalábbis egy tomate- remnyivel. Takács Anita Együttműködést ajánlanak Amit a pályakezdők segélyéről tudni kell 1. Az 1991. évi IV. tv. (Foglalkoztatási törvény) 32 §-ában le­hetővé tette a munkanélküli pályakezdő fiatalok segélyezését. Pályakezdőnek számít az, aki oklevelét felső- vagy középfokú oktatási intézményben szerezte. (A képzési formát illetően kö­zömbös, hogy nappali tagozaton, esti vagy levelező tagozaton, illetve dolgozók iskolájában fejezte be tanulmányait.) Pályakezdőnek számíthat az is, aki első szakképesítését tanfolyami képzés keretében szerezte meg. Mind az iskolai, mind a tanfolyami oktatásnál lényeges azonban, hogy az okle­vél, illetve végzettség megszerzésétől számítva nem telt el másfél év. Fontos megjegyezni, hogy csak a befejezett tanul­mányokat (abszolutórium, ill. érettségi bizonyítvány, szakmun­kás-bizonyítvány stb.) lehet figyelembe venni. Ennek alapján nem kérheti a pályakezdősegély megállapítását az, aki a gim­názium négy évfolyamát elvégezte, de nem érettségizett le. A pályakezdő kategóriába sorolandó a speciális szakiskolát vég­zett fiatalok köre is tanulmányaik befejezése után, hiszen az oktatási törvény végzettségüket középfokúnak minősíti, tekintet nélkül arra, hogy csak betanított munkási végbizonyítványt sze­reztek. A pályakezdősegély adhatóságának másik feltétele, hogy a kérelmező munkanélküli-járadékra ne legyen jogosult. Aki gim­náziumi érettségivel és megfelelő munkaviszonnyal rendelkez­ve már kimerítette a munkanélküli-járadék folyósítását, és tan­folyami képzés keretében első szakképesítését szerzi meg, a munkanélküli-járadék után korára való tekintet nélkül, kérheti a pályakezdősegély megállapítását. 6 A segély igényléséhez szükséges, hogy a munkaügyi köz­pont illetékes kirendeltségén a fiatalok regisztráltassák magu­kat. AIV. és XV. kerületi lakosokat az 1043 Budapest, Kassai u. 24/B szám alatti kirendeltségen látják el. Az első jelentke­zéskor szükséges, hogy magával hozza: • személyi igazolványát (állandó és ideiglenes lakás miatt), • személyi azonosító jelét (személyi számát), • legmagasabb iskolai végzettségét tanúsító okiratát. A kérelem benyújtása és a regisztrálás után 3 hónapos vára­kozási idő következik. Ez az időtartam arra szolgál, hogy az ak­tuális tudással rendelkező fiatalok maguk is munkát keresse­nek, illetve a kirendeltség segítségével próbáljanak meg elhe­lyezkedni, ezzel is erősítve társadalmi hasznosságuk tudatát. Ebből következik, hogy a segélyfolyósítást megelőző 3 hónap alatt is fennáll az úgynevezett „együttműködési kötelezettség". Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli fiatal a kirendeltség felhívá­sára - de legalább egyszer havonta, a kijelölt időpontban - kö­teles megjelenni, a felajánlott állást felkeresni, és mindent elkö­vetni munkaviszonyának létesítése érdekében. Amennyiben elhelyezkedési szándéka sikertelen marad, vagyis a visszautasítás nem az ő, hanem a fogadó munkáltató hibájából következik be, kaphatja meg a segélyt. Az együttműködés a segélyfolyósítás 183 napja alatt is ter­heli az ellátottat. Aki a megfelelő állást indokolatlanul visszauta­sítja, azt együttműködés hiányában kizárják a munkanélküli-el­látásból, és ismételt kérelem benyújtása esetén a megszünte­téstől számított 30 napig nem kaphat segélyt. 2. Az ellátás összege a mindenkori mirúmálbér 75%-a, jelen­leg 7875 Ft, melynek egy napra vetített összege naptári napra jár. Amennyiben a pályakezdő sorkatonai, polgári szolgálatos, vagy tartalékos katonai szolgálatát teljesíti, terhességi, gyer­mekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetve gyermek- gondozási segélyben részesül, az ellátás időtartamára a se­gélyfolyósítást szüneteltetni kell. Ennek megszűnte után azon­ban a segély további folyósításának - fenti feltételek mellett - nincsen akadálya. Azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a segélyezés időtartama a fél évet. 3. Ha a pályakezdő elhelyezkedése érdekében vidéki mun­káltatót keres fel, illetőleg vidéken lakik és budapesti munkálta­tónál jelentkezik felvételre, részére (az álláskeresésről szóló munkáltatói igazolás alapján) az útiköltséget a munkaügyi köz­pont megtéríti. 4. Ha a pályakezdő a segélyfolyósítása mellett keresőtevé­kenységet kíván folytatni, a Foglalkoztatási törvény ezt számá­ra biztosítja. Szükséges azonban hozzá, hogy munkavégzési szándékát - amely nem történhet munkaviszony keretében, csak polgári jogviszonyban, megbízásos alapon - a kirendelt­ség ügyintézőjével közölje, aki a szükséges kikérővel ellátja. Ha a munkavégzés munkaviszony keretében történik, vagy nem jelenti be az illető, illetve az ebből származó jövedelme el­éri a mindenkori minimálbért, a segélyfolyósítást meg kell szün­tetni. Fontos tehát az együttműködés betartása és az ügyintézővel való jó kontaktus kialakítása, mert a jogszabály nem ismerete a következmények alól nem mentesít senkit. dr. Szondiné Bánhegyi Piroska, a Fővárosi Munkaügyi Központ Kassai utcai kirendeltségének ügyfélforgalmi irányítója

Next

/
Thumbnails
Contents