Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-05-21 / 10. szám
* ":W:ÍS' I iS Si Rendeletalkotások: sorozatban (Folytatás az 1. oldalról) „Újpest Gyermekeiért”-díjban részesülnek: Ezután első napirendi pontként a testület Hock Zoltán kulturális alpolgármester úr előterjesztésében az idén második alkalommal odaítélendő „Újpest Gyermekeiért" -díj adományozására tett javaslatot hallgatta meg. A javaslatokat elbíráló közművelődési, oktatási bizottság elnökeként elmondta: ebben az évben 26 javaslat érkezett, de a bizottság, az önkormányzati rendeletben lefektetett jogaival élve, ebben az évben 6 személynek és egy tantestületnek javasolta odaítélni az elismerést. A testület a kitüntetettekre egyenként szavazott az alábbiak szerint, elfogadva a beterjesztést is: A képviselő-testület döntése értelmében tehát 1994-ben Újpest Gyermekeiért díjban részesülnek: Balázsné Mednyánszky Henriette balettmester, dr. Kálmán Mihály, a Király utcai rendelőintézet gyermekgyógyász főorvosa, Kliment Tiborné, a Nyár utcai Ének-zene Testnevelés tagozatos Általános Iskola nyugalmazott igazgatója, Pomázi László, a Babits Mihály Gimnázium igazgatója, Pusztai Lajosné, a Bródy Imre Gimnázium tanára, dr. Sipos Lajosné, a Munkásotthon utcai Általános Iskola igazgatója, valamint a Venetiáner utcai speciális Általános Iskola tantestülete. A tantestületről szóló döntésnél a testület elfogadta a KÖB ama javaslatát, hogy az egyébként 50 ezer forintos elismerést a Venetiáner utcai iskola tantestülete esetében a művelődési ágazat tartalékalapjából összesen 150 ezer forintra egészítsék ki. (Az „Újpest Gyermekeiért”-díj átadására május 27-én 15 órakor az újpesti Városháza dísztermében megrendezendő ünnepségen kerül sor.) Az ÁSZ ajánlása alapján Második napirendi pontként a testület rendeletet alkotott a képviselő-testület az újpesti önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyarkolásáról. Mint ahogyan a napirend előadója: Vajda Pál (MSZP) gazdasági alpolgármester is utalt rá: az Állami Számvevőszék észrevételei alapján kellett felülvizsgálnia az újpesti önkormányzat vagyonáról szóló és az afeletti rendelkezésről szóló rendelkezési jog gyakorlásának szabályait tartalmazó 9/1993. (V. 3.) számú rendelettel módosított 20/1992. (XI. 27.) számú rendeletet. És ezt halaszthatatlanná tette a vagyon- szerkezeten belül végbement változás is. Az anyag mellékleteként szereplő vagyonleltárral kapcsolatban az alpolgármester úr arra is utalt: a törzsvagyon pontosabb, mint a korábbi listák, de a teljes vagyonleltárt még mindig nem tartalmazza. Reményei szerint június végére megtörténik a vagyonkataszter felfektetése, és akkor Újpest önkormányzatának teljes vagyonköre pontosításra kerül. A rendelettervezetet Ferenczi Sándor, a városi bizottság részéről elfogadásra javasolta, majd kisebb vita kerekedett a Kiss Csaba (MDF) felvetése során, hogy miként szerepelnek a főváros és az újpesti önkormányzat közötti - Káposztás- megyer - be nem épített területének tulajdoni rendezésére irányuló megállapodásban szereplő ingatlanok. A mellékletben ön- kormányzati bérlakóépületek címen szerepelnek olyan lakások, amelyek tudomása szerint honvédségi tulajdonban vannak. Dr. Derce Tamás polgármester véleménye az volt: az említett épületek önkormányzati tulajdonban vannak, a honvédségnek csupán bérlőkijelölési joga volt -, majd Kiss Csaba cáfolta, utalva arra, amennyiben ezek önkormányzati tulajdonban vannak, az esetben megvételre kerülhetnének. Vitatott pontok Dr. Derce Tamás válaszában utalt arra: a fővárossal kötött megállapodás alapján az önkormányzat tulajdonjoga a telekkönyvbe bejegyzésre került. Az elképzelhető, hogy a honvédség ezt a tényt vitatni fogja, kérve a földhivataltól a telekkönyvi bejegyzés kiigazítását, de ez telekkönyvileg már az önkormányzat tulajdonát képezi. Vajda Pál is szakmailag tette helyére a témát: elmondta, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzat megállapodásának alapját az a földhivatali nyilvántartás adta, melyen jelen területek, ingatlanok tulajdonosaként a magyar állam volt bejegyezve, ezek az önkormányzati törvény szerint önkormányzati tulajdonba kerülnek, mely telekkönyvileg átvezetésre került. Amennyiben a bérlőkijelölési jogról a honvédség lemond, a bérlők számára az ingatlan elidegeníthetővé válik. Dr. Sefcsik Andrea (SZDSZ) példát említett arra, hogy ezt a helyzetet más kerületben hogyan oldották meg. Véleménye szerint sem a HM-nek, sem a BM-nek nincs ezekre az ingatlanokra tulajdonjoga, csupán bérlőkijelölési joguk volt, ebből kifolyólag kezelői joguk. Ez azonban nem tulajdonjog-keletkeztető jogosítvány. E helyzetet megoldhatónak tartja. Simonft Sándor (MDF) képviselő felvetette, hogy a rendelet több helyen említi tulajdonosi jogok gyakorlójaként a bizottságokat. Ugyanakkor bizonyos ingatlanok eladása esetén a városi bizottság a tulajdonosi jogokat gyakorolja a képviselő-testület helyett, ugyanakkor másutt leírtak szerint a 10 MFt egyedi könyv szerinti értékhatártól az illetékes bizottság egyetértése a kikötés. Végül Ferenczi Sándor (SZDSZ) javaslatával az észrevételt tevők egyetértettek. Dr. Derce Tamás előterjesztette a Ferenczi Sándor képviselő által előterjesztett módosító javaslatot, amely 51/1994. (IV. 26.) önkormányzati határozatként került bejegyzésre. A Budapest főváros IV. kerület Újpest önkormányzat képvi- selő-testülete az 51/1994. (IV. 26.) sz. határozatban elfogadottakkal, valamint a csatolt mellékletekkel együtt elfogadja a rendeleti javaslatot, és ezzel megalkotja 5/1994. (V. 9.) számú rendeletét az újpesti önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról. (30 igen, 1 ellenszavazat, I tartózkodás.) Jogok, kötelezettségek Hármas számú napirendként Újpest önkormányzatának kép- viselő-testülete megalkotta rendeletét a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, ennek a napirendi pontnak is Vajda Pál gazdasági alpolgármester volt az előadója. A rendelet tartalmazza hatályát, a bérbeadói jogok gyakorlása s kötelezettségének teljesítését, a bérbeadás célját, a helyiségbérlet létrejöttét, a bérbeadás módját, a pályázati eljárás szabályait, a felek jogait és kötelezettségeit, a helyiségbérlet megszűnését, valamint vegyes rendelkezéseket (kártalanítást). A rendelet,'amely a 6/1994. (V. 3.) számú rendeletként került lejegyzésre a testület 30 igen, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Negyedik napirendi pontként továbbra is Vajda Pál gazdasági alpolgármester volt előterjesztője a képviselő-testület a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendeletnek. Szólt arról a helyi jogalkotói szándékról, ami főleg a lakáscélú bérlemények elidengenítésének feltételrendszerét foglalta szabályrendeletbe. Szándékuk egy generális rendelet megalkotása volt, ezért azt az időszakot, amelyre a lakásbérlőknek vételi joga áll fenn, kivételnek tekintették, valamint azt az esetet, amikor az adásvétel megalakult társasházi tulajdonlás esetén jön létre. Alapelv az volt, hogy abban az ingatlanban, ahol már megtörtént a társasházzá alakítás, ott ugyanolyan feltételrendszerrel vehesse meg a bentlakó a lakását, mint a társasházzá alakításakor volt. így kizárható az a lehetőség, hogy egy ingatlanban lakó két bérlő eltérő vételi feltételekkel jusson lakáshoz. A másik kivételes eset az alanyi jog, amikor véleményük szerint olyan jogszabályi feltételek mellett kell folytatni az elidegenítést, a vételárra és a fizetési feltételekre vonatkozóan is - mint a rendeletet megelőző időszakban. Változás csak a forgalmi érték időközbeni változásánál lehet. Amikor az alanyi jog már nem áll fenn, erre az időszakra olyan szabályrendeletet szándékoztak alkotni, ahol kiküszöbölhető a múltbeli jogszabályok által okozott konfliktushelyzet. Elmondta, hogy az illetékes bizottságok (jogi és ügyrendi bizottság, valamint a városi bizottság) megtárgyalták a tervezetet, megtették módosító indítványaikat. Dr. Derce Tamás, dr. Sefcsik Andrea (SZDSZ), Nagy István (Fidesz), Somogyi Károly (KDNP), Ferenczi Sándor (SZDSZ), Helmeci Imre (MDF), Kiss Csaba (MDF), Simonft Sándor (MDF) felszólalásai, majd a Városi Bizottság ülését követő egyeztetés során alakult ki az alábbi határozat, az.: 57/1994. (IV. 26.) számú. A képviselő-testület az 52/1994 (IV. 26.) számú határozatnak megfelelően a véleményeltérést nem kiváltó, a jogi és ügyrendi bizottság, valamint a városi bizottság által a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet- tervezet módosítására és kiegészítésére vonatkozó módosító indítványait - 26 igen, 1 ellenszavazat, 2 tartózkodás szavazati aránnyal - elfogadta. A Budapest főváros IV. kerület Újpest képviselő-testüiete az 53/1994. (IV. 26.), az 54/1994 (IV. 26.), az 56/1994. (IV. 26.), valamint az 57/1994. (IV. 26.) számú önkormányzati határozatokban elfogadottak figyelembevételével, az 1. számú melléklettel együtt elfogadja a rendeleti javaslatot, és megalkotja 7/1994. (V. 9.) számú rendeletét a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (25 igen, 2 ellenszavazat, 5 tartózkodás). Kiegészített rendelet A napirend ötödik pontjaként Nagy István alpolgármester a népjóléti- és lakásügyi bizottság javaslatára a képviselő-testület a szociális rendelét kiegészítésére tett javaslatot. Az 1. paragrafusban javasolja az Újpesten adható támogatások körét kiterjeszteni, a 2. paragrafusban pedig az idén módosított szociális törvényből szerettek volna egy rendelkezést átvenni. A 2. paragrafussal kapcsolatban elmondta, hogy az előző napi ötpárti értekezleten, valamint a jogi és ügyrendi bizottsági ülésen is vita volt. Ezért javasolja, hogy a testület a 2. paragrafusról jelen ülésen ne szavazzon, hanem a későbbiek során, egy egységes rendelet keretében foglalkozzon ismét a testület a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokkal. A Budapest főváros IV. kerület Újpest képviselő-testüiete megalkotta 8/1994. (V. 9.) számú rendeletét, a 25/1993. (XII. 8.), valamint a 28/1993. (XII. 23.) számú rendelettel módosított 11/1993. (VI. 3.) számú rendeleté kiegészítéséről (30 igen). A napirend 6. pontjaként a munkanélküliek jövedelempótló támogatása tárgyában hozott határozatok fellebbezésének előterjesztése szerepelt. Nagy István alpolgármester elmondta, hogy a népjóléti és lakásügyi bizottság mindkét fellebbezést megtárgyalta, az első esetben méltányosság gyakorlását javasolta a család szociális helyzete miatt, a másik esetben javasolta az elutasító határozat helybenhagyását. Dr. Derce Tamás előterjesztette szavazásra a népjóléti és lakásügyi bizottság javaslatait, melynek során a testület megerősítette a bizottság határozatát. A bejelentések között dr. Vitáris Edit jegyző kérte a képviselő-testületet, hogy pótlólag válassza meg az előterjesztésben felsorolt személyeket a szavazatszámláló bizottságok póttitkáraiként. Ezen személyek az elmúlt testületi ülés óta jelentkeztek munkára. A képviselő-testület az előterjesztésben felsorolt személyeket a szavazatszámláló bizottságok póttitkáraiként megválasztotta. Változások az UVRT-nél Dr. Derce Tamás polgármester elmondta, hogy a márciusi testületi ülésen a képviselő-testület felkérte, hogy az áprilisi rendes testületi ülésen az UVRT működésével kapcsolatosan tegyen javaslatot a képviselő-testületnek. A javaslatok megtétele előtt elmondta, hogy március 23-ával az önkormányzat aláírt egy szerződést a DIALOG Kft-vel. A kft. feladata, hogy rend- szerszervezetileg tekintse át az UVRT belső működését és te.- gyen javaslatot a belső szervezeti működésre. A DIALOG Kft- nek a szerződés szerint május 27-én kell letenni a végleges anyagot. ígéretet tett arra, hogy annak elkészülte után a képviselő-testület tagjai meg fogják kapni. Tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy miután Bogácsi György, az UVRT ügyvezető igazgatója tartósan beteg, ezért a szervezet mindennapi működéséhez elengedhetetlen egy olyan személy, aki az ügyvezetőt távollétében helyettesíti. Az előzetes tárgyalások eredményeképpen erre a feladatra legalkalmasabb személynek Pákozdi Kálmánt tartották, aki jelenleg az Újpest Kft. vezetője. Pákozdi Kálmánt ügyvezetőigazgató-helyettesnek javasolták, majd a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A képviselő-testület felhívja a polgármestert, mint az UVRT tulajdonosainak képviselőjét, Hock Zoltán tulajdonosi képviselővel együtt, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg az UVRT igazgatótanácsa felé Pákozdi Kálmánnak, az UVRT ügyvezetőigazgató-helyettesi megbízása érdekében azzal, hogy az UVRT Pákozdi Kálmánnak 1 éves időtartamra létesítsen munkaviszonyt. Egyúttal felhívta a tulajdonosok képviselőit, hogy a munkaviszony létesítéséhez szükséges egyéb intézkedéseket is kezdeményezzen. Magyarázatképpen elmondta, hogy Pákozdi Kálmán a jól funkcionáló Újpest Kft. vezetője. Azt a megoldást tartja korrektnek, hogy 1 éves időtartam után kell mindkét félnek dönteni a jövőt illetően. Amennyiben Pákozdi Kálmán úgy dönt, hogy visszavonul, ezt a lehetőséget meg kell adni számára. Javasolta az Újpest Kft. igazgatótanácsa felé, miután az Újpest Kft. tulajdonosa is, hogy Pákozdi Kálmán távolléte alatt olyan helyettesről gondolkodjon, s a szerződést úgy kösse meg vele, hogy amikor Pákozdi Kálmán esetlegesen visszamegy, akkor folytathassa eddigi munkáját. Az igazgatótanács tagjaival való beszélgetés során kitűnt, hogy az önkormányzat azon elképzelése, hogy az UVRT-t meghatározott elvek alapján fogja működtetni, illetve irányítani, nem vált be. Emiatt a testület határozatban fogadta el: Az önkormányzat képviselő-testüiete tudomásul veszi az UVRT igazgató- tanácsa, valamint a felügyelőbizottság tagjainak tisztségükből 1994. június I-jével történő lemondását. Egyúttal felhívta a polgármestert, hogy a képviselő-testület legközelebbi ülésére tegyen javaslatot az igazgatótanács és a felügyelőbizottság új tagjaira.-bk
