Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-04-30 / 9. szám
Leonardo szabadban, hideg vízben tisztálkodik... Ezt később a már idős művészről írott cikkekben hangsúlyozzák különösen. A húszas évek végétől többször találkozni nevével az újságokban. 1927-ben a Független Újság hírül adja, hogy egy frankfurti kiállításon 5 hegedűjével szerepelt. Ugyanebben az évben a Feszty-körkép bemutatásakor az Elet című lap Pállya feleségét szólaltatja meg, aki elmondja, hogy a Körkép lovait Pállya Celesztin festette. Volt is a műtermében egy modell, egy olyan ló, amelynek minden tagját mozgatni lehetett. Természetesen azt a modellt is a művész sajátkezűleg csinálta. Állítólag a Körkép bemutatásakor történt, hogy a császár és király megszemlélve a képet, azonnal kocsijába ült és Pállya műtermébe vitette magát, hogy megismerje a lovak festőjét. Meglehet, így is történt, de a nagy esemény csak Pállya emlékezetében szerepelt. Két évvel később az Igaz Szó mint a Körkép kétharmadának alkotóját méltatja Pállyát. De ekkor már csak ő egyedül él a Körképet megfestő művészek közül. 1929-ben a gyulai művésztelepre látogatott, majd ugyanott kiállítást is rendezett. 1929-ben a Tavaszi Tárlaton Wolfner Díjat kapott. Wolfner bárónak Pállya Celesztin képeiből jelentős gyűjteménye volt. 1931. az ötvenéves művészi jubileum éve. Ekkor már 67 esztendős. A Képzőművészeti Társulat Nagydíjával tüntetik ki. Jobb későn, mint soha - kommentálja a kitüntetést. Az Újpesti Napló megjegyzi: Nem mondható, hogy a sors kegyeltje.” De most megbízást kap, hogy elkészítse az újpesti közművelődési kör elnökeinek, dr. Kiss Sándornak és dr. Szabó Bélának portréit. Örökifjú és bohém... Az újságcikkek most már gyakran emlegetik fiatalosságát, hogy biciklivel jár (saját maga készítettel), hogy hideg vízben mosakszik az udvaron, hogy örökifjú és kissé bohém. Esténként bekerekezik a városba, vagyis Pestre, a Japán kávéházba vagy az újpesti Picco- lóba. Feljegyzik, hogy egy nem éppen sikeres biliárd- parti után azt mondta: „Na most megint legalább 25 évig nem fogok dákót a kezembe.” A debreceni Déry Múzeumban rendezett kiállítás megnyitóját hajnalig tartó bankett előzte meg, így aztán kissé álmos volt a művész, elfelejtett belépőjegyeket adni, a katalógust pedig ingyen osztogatta. A hetvenedik születésnapon a Független Újságban megjelent cikk szerint a kultúrbizottság ülésén javasolták a művész díszpolgárrá választását (erre azonban csak öt évvel később került sor.) A Magyar Nemzet 1934-ben szép cikkben méltatja Pállya munkásságát, az elismerést ezzel a mondattal fejezi be: „Itt még Edison is éhen halt volna”. Az esztendőt kellemetlen esemény zárja. Pállya Sikondán pihen, közben Pécsre is ellátogat, s az ottani szállóban baleset éri, véletlenül kinyitja a világítóudvarba vezető ajtót, s kizuhan. A baleset után hosszú ideig feküdnie kell. 1938. Nagy megtiszteltetés éri. Megbízást kap a kormányzó arcképének- megfestésére. Egy alkalommal a kormányzó személyesen is modellt ül a képhez. Amikor a portré elkészült, a kormányzó fia, Horthy István tekintette meg az újpesti műteremben. Pállya természetesen nem mulasztja el, hogy találmányait bemutassa. A vendég szívélyes és érdeklődő. Ez a látogatás még sokszor említésre kerül a visszaemlékezésekben, a beszélgetés mindig hosszabb és barátibb... A kormányzói arcképet június 18-án leplezik le, az újságcikkek szerint káprázatos körülmények között. A Palota Újpest című lap ez alkalomból Pállya Celesztinnel készült beszélgetést közöl, melyben a művész azt üzeni ifjú pályatársainak: „Fiúk! Ne politizáljatok, hanem fel a munkára mindannyian”. És elkövetkezik 1939-ben a 75. születésnap. A Független újság szerint a művész a Piccoló kávéházban üldögél - minden ünneplés nélkül. Ugyanebben az újságban márciusban érdekes írás jelenik meg az újpesti festőművésztelepről, mely telepnek Pállya az alapítója, tagjai közül felsorolja Lotz Károlyt, Mednyánszki Gyulát, Paltik Bélát, Margittay Tihamért, Aggházi Gyulát, Telepi Károlyt, Pörge Gergelyt, Heyer Artúrt. (Csak az a furcsa, hogy e festőművésztelepről korábban soha nem lehetett olvasni.) Ebben az évben az Igaz Szó is ír a művésztelepről, s javasolja a díszpolgárrá választást, amely március 29- én végre megtörténik. A díszközgyűlés Újpest díszpolgárává avatja Pállya Celesztint. Ahogy múlik az idő, úgy fényesedik Pállya Celesztin életrajza. Az Előre 1940-ben azt írja, hogy Pállya festette meg I. Ferenc József képmását, újból szóba kerül az újpesti művésztelep alapítása - na és hogy 10 fokos hidegben az udvaron mosakszik. A Független Újság javasolja, hogy a Hajnal utcát róla nevezzék el, a Pest pedig „leleplezi” a híres magyar festőt, mint feltalálót, műgyűjtőt, titkos nótaköltőt. 78 esztendős, mikor a Magyar Nemzet 80. születésnapján köszönti. Ismét felemlítik a Feszty-körképen végzett munkáját, most olyan formában, hogy Feszty összeveszett volna alkotótársaival, s a bajból, tehát, hogy munkatársak nélkül maradt, Pállya segítette ki. Gratulációk, megemlékezések Egy esztendővel később a Független Újság ír születésnapi köszöntést. Az érvényes születésnapon a Rádió készít vele riportot. dr. Hess Pál polgármester lakásán keresi fel az ünnepi gratulációval. A Pesti Hírlap így kezdi ünnepi megemlékezését: „Pállya háza beleillik egy aluszé- kony, eseménytelen, békében élő magyar kisváros háborítatlan környezetébe.” A megjelenés dátuma: 1944. március 19. Négy év múlva a művész haláláról, temetéséről olvashatunk. A rövid hírek között a Reggel riportja Nagymarosról, ahol a hegytetőn levő tehénistállóban élte a művész utolsó esztendeit. Özvegye elmondja; házukat bombatalálat érte, a művész elvesztette látását, értelme meggyengült, örökösei kifosztották. Mégis utolsó percéig dolgozott, festeni nem látott már, hát fúrt-faragott. Egy darab száraz kenyér maradt a munkaasztalán... Hagyatéka, leánya halála után, Újpestre szállt... Születésének 130. évfordulóján újpesti diákok megkoszorúzták Pállya Celesztinnek, Újpest díszpolgárának a megyeri temetőben levő sírját. Az önkormányzat az újpesti képzőművészeknek „Pállya Celesztin Képző- művészeti Pályázatot” hirdetett meg. Tehát, Pállya Celesztinnel szólva, fel a munkára mindannyian! Faragó Zsuzsa A cikk illusztrációjául szolgáló festmények a Városházán találhatók. Az újpesti képzőművészek találkozójáról, a pályázat meghirdetéséről lapunk április 2-i számában írtunk. A pályázati felhívást pedig ismét megjelentetjük.(A szerk.) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Bp. Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata a sokoldalú festőművész polihisztor tevékenysége előtt tisztelegve, a nevét megörökítő pályázatot hirdet, a „Pállya Celesztin Képzőművészeti Pályázat”-ot. A kiírók célja a városrész múltjának, jelenének, híres szülötteinek, vagy alkotó tevékenységükkel Újpestet gazdagító személyeknek a képzőművészet eszközeivel való megjelenítése, megörökítése és az Újpesthez kötődő alkotók tevékenységének szellemi és anyagi ösztönzése. A pályázaton részt vehet minden olyan hivatásos vagy életformáját tekintve amatőr művész, aki Újpesten él, vagy munkáját a kerületben végzi. Pályázni maximum 2 alkotással lehet minden műfaji és technikai kötöttség nélkül, kiállításra alkalmas formában. Méretekre vonatkozó megkötések: grafikai alkotásoknál a maximális méret 100x70 cm, míg táblaképeknél 150x150 cm. A művek nemzetközi vagy országos kiállításon még nem szerepelhettek. A benyújtás határideje: 1994. augusztus 9. Az alkotásokat az Újpest Galériában kell leadni (Bp. IV., Árpád út 66.), a kiállítóterem nyitva tartásához igazodva. Az alkotásokon kérjük tüntessék fel a szerző nevét és levélcímét, a mű címét, műfaját és méreteit. A beadott művekből az Újpest Galériában kiállítást rendeznek. A pályázat díjai: I. díj: 50 000 Ft II. díj: 30 000 Ft III. díj: 20 000 Ft A kiírók fenntartják a jogot a díjak esetleges megosztására és a kiállított művekből az elővásárlásra. Az eredményhirdetésre az 1994. évi Újpesti Városnapok keretében kerül sor 1994 szeptemberében. mm 7
