Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1993-04-03 / 5. szám
átalakuló csaladsegito központok i. rész Tanulságok a múltból - tervek a jövőre Újpesten két családsegítő központ is működik: az újpesti és a káposztásmegyeri. Mint ismeretes, az ezeket gazdaságilag működtető önkormányzat egyikük munkájával sem lehet maradéktalanul elégedett: ennek az utóbbi időkben szembetűnő nyomát is tapasztalhatta az érdeklődő. Azért is kerestük meg a téma önkormányzati felelősét, Nagy István szociális alpolgármester urat, a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság elnökét, beszéljen arról: milyennek is képzelné el Újpest Önkormányzata a jó család- segítő központot?- A családsegítő központok helyzete olyan, hogy szabályozási környezetük mind a mai napig megoldatlan. Az 1980-as évek végén ezeket kísérleti jelleggel hozták létre, de összehasonlítva a szociális helyzetet, az akkori lényegesen kedvezőbb volt: magyarán akkor jóval kevesebb családról kellett gondoskodni, mint amekkora a jelenlegi igény. Erre a tevékenységre lényegében csak minisztériumi állásfoglalások vonatkoznak, az akkori elképzelések szerint a szakmai felügyeletet a Főváros, a működtetést pedig a kerületi tanácsok felügyeletébe utalták. így a családsegítő központok „légüres térbe” kerjiltek, mert a helyi önkormányzatok egyedüli lehetősége a gazdasági elszámoltatás, szakmai tevékenységükkel nem tudtunk mit kezdeni. Az akkori ajánlások szerint a családsegítő központok akkor lépnek be a tanácsi segélyezési rendszerbe, amikor már a hivatalos támogatási formák kimerültek. A családsegítő központ is folytathatott segélyezési tevékenységet és egyéb családgondozói tevékenységet is, például eljártak az ügyfelek érdekében a hivataloknál, adományokból és egyéb forrásokból juttattak ruhát a családoknak, segítettek bútorokhoz jutni stb. A pénzbeli segélyezés azonban korlátozott mértékű volt. A jellemző a 3000 forint körüli kifizetett összeg volt. Mindebből már annak idején is adódtak problémák. Az ÚJCSAKÖ első fegyelmi vizsgálata is amiatt volt, hogy ennek a tevékenységnek a megítélésében nézetkülönbség volt a felek között. Az akkori tanács véleménye szerint az ÚJCSAKÖ egyes családokat túltámogatott, a védekezés pedig úgy szólt, hogy erre lehetőségük van, mert az a szabályozatlan környezet, amelyben működtek, nem tiltja ezt. A KÁCSAKÖ valamivel később jött létre, és ott egy másfajta szemlélet is érvényesült: ott a családoknak nem annyira az anyagi segítsége került előtérbe, hanem az életmódban szükséges változtatásokhoz próbáltak segítséget adni. Ma már valóban inkább a pszichikai, és a men„Most már valóban meg kell fogalmazni az elvárásokat a családsegítő központokkal szemben” - mondja Nagy István szociális alpolgármester tálhigiénés felkészítésre kell a hangsúlyt helyezni. Újpesten ma már kb. ötezres munkanélküliséggel kell számolni ez évben, ami az egyik legmagasabb szám a fővárosban. Az önkormányzat segélyezési lehetőségei végesek és most már valóban meg kell fogalmazni az elvárásokat a családsegítő központokkal szemben. Muzsay (folytatjuk) Vállalkozók, figyelem! Az Újpesti Polgármesteri Hivatal szociális foglalkoztatója felajánlja szabad kapacitását szerelői, csomagolási és egyéb, kézzel végezhető munkára. Erdekló'dni lehet: 1042 Bp., Viola u. 6-8. Telefon: 169-1230, Sörös Ferenc Irodaszékeink bőr, műbőr, szövet, fémvázas, szánkótalpas, forgóvázas, gázliftes, kézi mechanikás, illetve rugóval szabályozott háttámlás kivitelben alacsony és közepes árszinten kaphatók. Korszerű hazai és import gyártmányú irodabútorokat forgalmazunk. Soennecken, Bene, Schneider irodaszereket igény szerinti ütemezéssel szállítunk. Katalógusainkkal készséggel felkeressük Önt, vagy fenti címen megtekintheti az árukat. Lakások és vásárlók Az újpestiek szándéka egyértelmű Az Újpest című lap harmadik számában dr. Derce Tamás, a kerület polgármestere írt arról, miért nem lehet mintegy 4600 lakást elidegeníteni? A cikkben szó esett arról a furcsa helyzetről, hogy e volt tanácsi bérlakások tulajdoni lapjára kezelőként a Fővárosi Tanács VB. Városrendezési Bizottsága (a volt VÉFO) van bejegyezve, bár az ingatlanok tényleges kezelője napjainkban a IV. kerületi ingatlankezelő szervezet (a volt IKV jogutódja, vagyis az Újpesti Vagyonkezelő Rt.). Ugyanakkor az átgondolatlan jogszabályi rendelkezések eredményeként az ingatlanok - s ennek következtében a rajtuk épült lakások - tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat. Újpest polgármestere cikkében kifejtette, több mint két éve folyamatosan kérik az újpestiek a Fővárosi Önkormányzatot, rendezzék ezeknek az ingatlanoknak a sorsát. Ám a negyedik szerződéstervezetre sem érkezett válasz. Pedig az újpesti ön- kormányzat számára több döntés is elfogadható lenne, azaz, lett volna. Többek között az is, hogy a Fővárosi Önkormányzat legyen a tulajdonos. Csak egy megoldás nem fogadható el, hogy ne történjen semmi. Nos, Újpest polgármestere e témában hajthatatlan: miután a legutolsó beadványt sem méltatta válaszra a főváros, terve szerint a legközelebbi önkormányzati testületi ülésen beterjeszti azt a javaslatot: legyen a Fővárosi Önkormányzat ne csak tulajdonosa, hanem kezelője is ezeknek az ingatlanoknak, vállalja fel a tulajdonosi jogokkal járó kötelezettségeket is. Ha a képviselő-testület ezzel a javaslattal egyetért: e több mint 4600 lakás fenntartója, kezelője a Fővárosi Önkormányzat lesz...-bA szerkesztőség címe: Polgármesteri Hivatal 1042 Budapest, István út 14. Telefon: 169-3658; Fax: 169-3518 Kiadja: a IV. kerületi Önkormányzat a IV. kerületi Önkormányzat Készült a Szikra Lapnyomdában (93-1561) kéthetente megjelenő lapja Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató Terjeszti, Újpest valamennyi lakásába eljuttatja: Felelős szerkesztő: Bangha Katalin a STUDENT Diákszövetkezet
