Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1993-03-06 / 3. szám

AZ ÚJPESTI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI HÁZ MÁRCIUSI PROGRAMJA Március 8-15-ig 8. hétfő: 10. szerda: 11. csütörtök: 12. péntek: 13. szombat: 17. szerda: 19. péntek: 20. szombat és 21. vasárnap: 22-28: kiállítás a kerületi általános iskolások rajzpályázatára érkezett alkotásokból. 14.30: kerületi földrajzverseny Kalapos Mozi: Bakaruhában 15.00- 17.00: Nyugdíjasklub 16.00- 17.00: Lutra-csere 10.00: Ovis Szfnház II.: Bűvészshow A Szándék Alapítvány Klubja: 15.00- 17.00: Reumaklub 17.30-21.00: Életmódklub A Bagoly Klub túrája a Gödöllői-dombságba: Pécel—Bajtemetés—Kálvária­hegy—Isaszeg; 48-as honvédsírok, honvédemlékmű (koszorúzás) Találkozás: 8.00 órakor az Ifjúsági Ház előtt. Visszaérkezés: kb. 17.00 órára. Költség: 180, klubtagoknak 130 Ft 9.30: Kalapos Mozi: Zápor 16.00- 17.00: Lutra-csere 17.00- 21.00: Házi buli - belépő: 50 Ft Tavaszköszöntő - Virágkiállítás és -vásár Indián hét Kiállítás, vetélkedő a kerületi iskolásoknak, mindennap 15.00 órától filmvetítés, Csábító ajánlat Gyermekének színes, változatos programot kí­nál az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház, a tava­szi szünidőre. Igazi kikapcsolódás, örömteli napok! A gyermekek igényeik, kedvük szerint vehet­nek részt programjainkon. Kínálatunk:- budapesti kirándulások (repülőtér, állatkert),- ismerkedés néhány nevezetességgel (Hősök tere, Vár),- filmvetítések (rajzfilmek, ifjúsági filmek),- kézművesműhelyek foglalkozásai, melyeken megismerkedhetnek a húsvét népszokásaival, hagyományaival, a tojásfestés módjaival,- repülős modellezés,- játékos vetélkedők,- sportprogramok: vetélkedő a Halassy Olivér nevét viselő Sportcentrumban, ping-pong. Programjaink fakultatív jelleggel működnek. A részt vevő tanulók térítése: 150 forint/nap, amely magában foglalja az ebédet és a progra­mok költségeit. Jelentkezés és befizetés március 25-ig az Új­pesti Gyermek- és Ifjúsági Házban. (IV., István út 17-19.) A tábort legalább 20 fő jelentkezése esetén indítjuk. Kell-e Ki, mit tud? Várjuk a folytatást! Hogy a Ki mit tud? kulturális seregszemle kerületi versenyei milyen élményekkel és tanulságokkal szolgáltak a résztvevők­nek, illetve a nézőknek, azt nem ennek az írásnak a célja taglalni. Ám hogy hogyan látták ezeket a versenyeket a zsűri aszta­lától, az nem lesz tanulság nélkül való. Megkérdeztem a kerületi döntő két neves zsűriztetőjét, Hock Zoltán alpolgármes­tert és Merezel András rockzenészt, mára az ÚKTV igazgató-főszerkesztőjét, ho­gyan is látják ők ma a lezajlott versenye­ket és általában a Ki, mit tud? sereg­szemlét?- Számomra kellemes csalódást jelentett a jelentkezők nagy száma - kezdi Hock Zoltán alpolgármester úr, aki egyben a zsűrielnöki tisztet is ellátta a kerületi döntőn. Közel száz produkciójával Újpest a kerületek között az élen végzett, ezért is tették lehetővé a televíziósok, hogy egy-egy versenyzővel többet juttathassunk tovább a döntő­ből, mint a többi budapesti kerület. Mivel én a selejtezőkön nem voltam jelen, csak a már megszűrt produkciókat láttam és elmondhatom, minden kategóriában ért kimagaslóan pozitív élmény. Ezek a gyerekek amatőrök a szó pozitív és negatív ér­telmében egyaránt. Sokan például minden hangképzés nél­kül jöttek ide énekelni, és ahhoz képest nem is kell szé­gyenkezniük. A legfontosabb számomra talán ezekben a versenyekben az, hogy az érdeklődést keltik fel, mert aki egyszer „színpa­dot kóstolt”, annak ez nyomot hagyhat pozití­van a személyiségfejlő­désében, és másoknak is jó példát mutathat. De jó hatással lehet a művelő­dési intézményekre is, mert itt kaphatnak próba- lehetőséget, szakmai to­vábbképzést, segítséget, és tovább lehet figyelni sorsuk alakulását esetleg műhely kialakításával is. Ami magát a Ki, mit tud? versenyformát illeti, az jó, de talán több finomításra szorul. így jobb lenne a kategóriák további aprózása, mert nem a legszerencsésebb egy kate­górián belül összemérni Brahms csellóversenyének előadó­ját egy heavy metal zenekaréval, egy népdalénekest egy sanzonelőadóval stb. Például a popzenekaroknál igyekez­tünk az egyén tudását figyelni, nem azt, kinek van lehető­sége a legújabb komputerizált hangszereket megvenni és azok programját működtetni. Úgy érzem, nem volna rossz, ha a kisebb közösségek sűrűbben rendeznének ilyen seregszemléket, hogy a fellé­pők szokják a színpadot, tanulhassák az alapvető viselke­dési, előadási, fellépési, műsorszerkesztési stb. tudnivaló­kat. Mi például a közeljövőre tervezzük egy Ki, mit tud? gála összehozását, ahol versenyfeszültségek nélkül és már felkészültebben mutatkozhatnának be a kerületi műkedve­lőink.- Már a selejtezők so­rán is kibukott, ugyanis én ezeket is láttam, hogy néhány kaiegóna szinte W' eltűnt, egyes műfajoknak MBtHWWBBMBBI alig volt művelőjük a jelentkezők között - kezdi mondan­dóját az egykori népszerű rockdobos, egykor maga is Ki, mit tud?-os, Merczel András. Nem volt néptánc, alig volt népdal, bűvész, artista stb. Megjelent az egyén, de hiá­nyoztak a közösségek, amikből kinőhettek volna. A klubok megszűnésével, a művelődési intézmények átalakulásával megszűntek az egykori műhelyek, a gyökeret adó közössé­gek és ez sok veszélyt jelent a kultúrára. Mint objektumok, a kultúra utolsó mentsváraiként csak az iskolák maradtak meg mára, ahol még előfordulnak isko­lai irodalmi színpadok, zenekarok, amatőr művészeti cso­portosulások; de ha ez is megszűnnék, mert nem jut rá pénz és áldozatos nevelői munka, akkor utcára kerülnek ezek a gyerekek is, és munkájuk, hobbijuk ad hoc jellegű lesz. Már így is hiányoltam a jó értelemben vett nyüzsgést, ami az „én időmben” még megvolt. Szülőkön és nagyon szűk baráti körön kívül nem láttam a társaikért drukkoló is­kolás tömegeket, és maguk a versenyzők sem érezték talán a kiugrás lehetőségének igazi tétjét. Nagyon kevésnek tartom azt a reklámhírverést, amit az MTV az egész Ki, mit tud?-dal kapcsolatban tett a meghir­detésén túl. Sok mai gyerek azt sem tudja valójában, mi is ez, kikké nőhetik ki magukat a legjobbak, mert az igazi versenyek idején még nem is éltek. Már a pár év előtti, leg­utolsó verseny is amolyan félvállról kezelt seregszemle volt, nem pedig országos ügy, ami lehetne. Nagy szükségét látnám az ilyen vérfrissítő versenyeknek, de az ország csak akkor mozdul meg, ha van rangja, súlya, nem másodrendű esemény. Állítom, hogy igazán Neufeld Györgyné áldozatos szer­vező munkájának köszönhető, hogy ennyi induló volt a ke­rületben, de hasonló lelkes szervező sajnos kevés akad. Jó volt nézni ezeket a gyerekeket. Csak azt mondha­tom: ők a város arca, ők az ország arca. Csinálják, ne hagy­ják abba, mert nagy szükség van rájuk! Muzsay András ^ClipP ÁRUHÁZ^ ’ Híradástechnikai berendezések • Háztartási kis- és nagygépek (ingyenes házhoz szállítás) • Felsőruházat • Cipő •Sport • Játék áruk állandóan bővülő választékával várja kedves vásárlóit a HUSZÁR s Kft. BP. IV., SZENT ISTVÁN TÉR 3. Nyitva: H-P: 9-18, Szó.: 9-13 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents