Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1993-03-06 / 3. szám
Ünnep előestéjén a dédunokánál „Károly”, a hős honleány... Elmentem a könyvtárba. Lebstück Máriáról kérnék egy könyvet - mondtam, feltételezve, hogy a könyvtáros tudja kiről van szó. Nem tudta. Egyáltalán nem tudta. Emiatt először fölháborodtam, aztán szomorú lettem, majd úgy gondoltam, ha csak egy valaki is él városunkban, aki nem tudja ki volt Lebstück Mária, akkor beszélni kell róla. És nem csak azt, hogy fiatal nő létére férfiként küzdött a szabadságharcban, de azt is hogy, ki volt ez a hős honleány? A hős honleány nem is tudott jól magyarul. Zágrábban született 1830-ban, gazdag úri famíliában. 13 éves korában Bécsben Simonich altábornagy (anyja révén rokoni) családjában él. Egyes szerzők szerint mint nevelt lánya. 1848. március 13-án csatlakozik a bécsi forradalomhoz. Harcol. Megsebesül. Gyógyulása után Magyarországra jön. Győrött a Német Légiónál jelentkezik, ahol örömmel fogadják az ifjú „Károlyt". A Tiroli Vadászzászlóaljjal észak felé vonul, majd csatlakozik a Dembinszky altábornagy által vezetett magyar fősereghez. Lebstück Károly itt nagyon kitünteti magát, 86 sebesültet ment át Tiszafüredre. Maga is megsebesült. És az őt bekötöző orvosok igencsak elcsodálkoznak. .. Felépülése után áthelyezését kéri a 9. huszárezredbe. Részt vesz az isasze- gi győztes csatában és ott van a fővárosba bevonuló magyar hadsereg soraiban. Károly főhadnagy egy báli este kedvéért női ruhát ölt. Vajon miért tette? Női vonzerejét akarta próbára tenni? Tény, hogy felismerik és kémnek vélik. Menekülnie kell. Közben házasságot köt Jónák József honvéd őrnaggyal. Lippa környékén fogságba esik, raboskodik a hírhedt pesti Újépületben is, majd 1850-ben Zágrábba internálják, onnan egy év múltán visszajön. Győrött, Komáromban, végül Újpesten él családjával. Jónák Józseffel kötött házasságát felbontják (valamely formai hiba miatt), később férjhez megy Pasche Gyula festőhöz, aki korábban maga is a Tiroli Vadászoknál szolgált. Élete végén nagy szegénységben élt, egyes írásos források szerint mosással tartotta fenn magát. Halála után egy évvel - 1883-ban -, midőn szobrot akarnak állítani emlékére, a Történelmi Lapok szerkesztője így ír. „Életében gondoskodtak volna arról, hogy öreg napjait anyagi gondoktól megóvják... ” Lebstück Mária dédunokája, Esztegár Gyuláné Jónák Ida az újpalotai lakótelepen él. Szívesebben írnám, hogy Újpesten. Ami azt illeti, ő maga is szívesebben lakna itt, nem jószántából költözött el. Szanálták az Árpád úti házat, korábbi otthonát. Jónák Ida kedves, művelt hölgy, ismeri és ápolja a családi emlékeket. Tárgyi emlék a dédmamáról - furcsán hangzó megnevezése a huszár főhadnagynak - kevés maradt. Egy részét átadták múzeumoknak, másrésze sajnos elpusztult. 1956-ban találatot kapott és leégett a ház, ahol a család akkor lakott. - Mikor a pincébe szaladtunk - meséli a dédunoka - gondolkoztam egy pillanatig, hogy mit is kapjak össze... aztán a fényképek csak ottmaradtak... Lebstück Mária élete nem kevés írásmű alapjául szolgált. Jókai kisregényt írt róla. - Ismerte Jókait - meséli Iduska -, együtt raboskodtak, sőt Labotfalvy Róza adott neki női ruhát, mikor menekülnie kellett. Csak abban tévedett Jókai, hogy azt írta, élete végén mosásból tartotta fenn magát. Hát ez nem igaz. Mosni aztán nem tudott. Több nyelvet beszélő, tanult úri hölgy volt. Állítólag atyja halálakor jelentős örökség várta volna Zágrábban. De nem akarta elhagyni Magyarországot. A Jónák család, vagyis Ida édesatyja, már egészen újpesti patrióta, ismert, sőt híres ember. Az ő nevéhez fűződik a helyi önkéntes tűzoltóság megalapítása. A gyárakban önkéntes tűzoltó csoportokat hozott létre. És már akkor a fő hangsúlyt a tüzek megelőzésére fordította. - Nekem diktálta az ellenőrzésijegyzőkönyveket- meséli Ida. - Naplót is vezetett, amit ma a Tűzoltó Múzeumban őriznek.- Dédmamának is volt naplója. Németül írta, majd később diktálta a fiának, az én nagyapámnak... A Jónákok mind tudtak festeni, bár nem a festőművész Pasche gyerekek leszármazottai voltak. A legfiatalabb férfi, aki a Jónák nevet viseli, szintén festőművész. Jónák Tamás, Szentendrén él. Önarcképe itt van Eszte- gárék lakásában. Lebstück Mária szembekerült császárhű családjával, amikor a magyar szabadságharc mellé állt. Állítólag saját édes nővérének a vőlegényét lelőtte, amikor a csatában szembekerültek egymással. De meglehet, ez csak legenda. Ami tény: Lebstück Mária magyarsága. A Jónákok cseh származásúak. És itt éltek, élnek, tettek és tesznek ezért a földért, ezért a hazáért. Ha valaki elgondolkozik az 1848-49-es magyar szabadság- harc „Károly” főhadnagyának és családjának sorsán, életén, remélhetőleg megérti a tanítást a hazaszeretetről. A választott hazáért is lehet hősiesen harcolni, törvényesen élni. Faragó Zsuzsa Képünkön: Lebstück Mária síremléke a Megyeri úti temetőben
