Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1993-10-02 / 18. szám
Kettőn áll a vásár (folytatás az 1. oldalról) • Szociális alpolgármesterként tehát úgy véli: a lakások elidegenítésével csak a jelenlegi bérlők járnak jól, az újpesti önkormányzat nem ?- A kép nem ennyire sarkított. 1990 óta, amióta elkezdődött a kerületünkben az önkormányzati lakások elidegenítése, a 22 000 önkormányzati lakásból 1993-ig mintegy 3000 lakást vásároltak meg. De ennél sokkal több volt az igény. Egyetértek azzal én is, hogy valaki tulajdonosa, ne bérlője legyen a lakásának. Azt is tudom, az újpestiek többsége nem spekulánsként veszi meg a lakását, hanem elsősorban magának, esetleg átörökíteni szeretné gyermekének, unokájának. Félelmem: szociális lakások nélkül nem lehet működőképes szociális ellátásról beszélni.- Alpolgármester kollégám utolsó mondatával egyetértek - mondja Vajda Pál, aki nem titkolja: komplex módon közelíti meg a kérdést... Számomra örömteli, hogy a korábban tömeges igényként jelentkező vételi szándékot most már fogadni tudjuk. Ismeretes, az elmúlt években hosszú vita folyt az újpesti és a fővárosi önkormányzat között arról, egyes telkek, s az azon álló lakótelepek kinek a tulajdonát képezik? A vita lezárult. Az új lakástörvény ismeretében nyár eleje óta a korábbi tilalmi listán álló épületeket is felszabadítottuk, jelenleg csak a rendezési tervek által bontásra ítélt, illetve műemléki házakban nincs lehetőség lakásvételre, illetve ott, ahol ezt jogszabály tiltja. Másik dolog: ösztönözzük is, hogy aki teheti, még ebben az évben vegye meg a lakását, mert az elidegenítés során befolyó bevételt teljes egészében az újpesti önkormányzat használhatja. Ebből a pénzből lesz lehetőségünk lakásrehabilitációra, vagyis a jelenleg rossz, leromlott állapotú épületek, lakások javítására, valamint kedvezményes hitelalapot tudunk képezni az újonnan megalakuló társasházi közösségeknek arra az esetre, ha hirtelen lakhatást gátló felújítással, s az ezzel járó kiadásokkal kerülnek szembe... • Többségi vélemény: a bérlők nagy része azért is hajlik a lakásvásárlás felé, mert úgy véli, nem lesz kiszolgáltatott helyzetben, a közös költsége alacsonyabb lesz mint a lakbére, hiszen az új lakástörvény is úgy rendelkezik: június 30-ig nem emelhető a törvény kihirdetésekor megállapított lakbér.- A lakásvásárlásnál a tulajdonosi biztonság elérése a legfőbb érv. Bár hangsúlyozzuk, a lakhatás költségei nem fognak csökkenni - mondja Vajda Pák - De a közös költség felhasználása, ellenőrzése, az azzal való rendelkezés a társasházi közösség feladata lesz. A lakások, házak többségénél épp, hogy az üzemelés költségeit fedezi a lakbér, minden háznál felmérjük a lakások műszaki állapotát, erről tájékoztatjuk a vevőket is. A lakás értékbecslése is tükrözi az állapotot, a lakások ára is azért alacsony, mert tetemes felújítási hátraléka van (lehet) a háznak. Sokan kérdezik azokon a lakógyűléseken is, amelyen a lakások megvásáro- lásának lehetséges módjait beszélik meg munkatársaimmal: hova tette az egykori IKV a lakbéreket, miért maradtak el felújítások? Kérem szépen, alig haladja meg a 900 forintot Újpesten az átlagos lakbér. Kimondani is sok, „elméletben” mintegy 20 000 forintos lakbér lenne az hosszú távon, amire a lakóknak lakásuk fenntartásához befizetniük kellene. De azok, akik már most több száz lakásos társasházban laknak a megmondhatói: ott sincS mód látványos felújításra, jó, ha szinten tartás folyik, a közös költségből megjavítják az elromlott liftet, kifizetik a vízdíjat és a villanyszámlát, pótolják a vandál módon betört kapuüvegeket. Óva intek tehát attól, hogy a tulajdonossá válás illúziókat keltsen a lakókban. Gazdálkodáshoz, könyveléshez értő szakembereket kell közös képviselőnek megválasztani, akik „viszik” az ügyeket. A lakáseladásokat lebonyolító társaságok többsége egyébként közös képviseletet is vállal, ha megbízzák őket, és erre én is ösztönözném a lakótársakat...- Csupán egy gondolat ehhez: alpolgármester kollégám tiszta tulajdonviszonyú esetekről szól. Azonban látni kell: a több száz lakásos házakban maradnak még önkormányzati tulajdonú lakások, vagyis közös tulajdon jön létre, a közös szerzemény valamennyi előnyével és hátrányával együtt. Az önkormányzati tulajdonú többségű épületeknél, bizonyára a többségi tulajdon alapján, az érdekek védelme is olyan lesz. És ez fordítva is igaz. Egy azonban biztos, a közös költséget egyaránt viselni kell, tehát ha egy társasháznál a tulajdonosoktól kb. a lakbér kétszerese lesz a közös költség, az „önkormányzati oldalon” a lakbért az önkormányzatnak ki kell majd egészítenie a közös költségig. Tehát az önkormányzatnak nőnek a kiadásai is - véli Nagy István. • Több mint 11 000 lakásvételi kérelem gyűlt össze az elmúlt hetekben a Vagyonkezelő Rt.-nél, mivel a lakók számára ma még kedvezőbb, ha az idén veszik meg a lakásukat, hiszen a forgalmi érték 10, illetve 30 százalékáért megvehetik, sőt van lehetőség 35 éves törlesztésre. A nyugdíjasok előleg befizetése nélkül - kezesekkel - 35 év törlesztéssel vehetik meg a lakást, illetve egyszeri fizetésnél 40 százalékos vételárat is elenged az önkormányzat. Tehát ezek mind-mind az idei szerződés- kötést sürgetik. Van-e, lesz-e erre mód, hiszen már októbert írunk?- Igen, aki ebben az évben szeretné megvásárolni a lakását, erre december 31-ig módja lesz. Az adásvételt lebonyolító kft.-k - amelyeket, mint említettem, a minél gyorsabb ügyintézés érdekében az Újpesti Vagyonkezelő Rt. bízott meg az alapító okiratok, a társasházi szerződések elkészítésével - győzik a munkát. S bátran állíthatom: akik*a jövő évben, illetve 5 éven belül döntenek, vételi joguk van az önkormányzati lakások megvásárlásánál - mondja Vajda Pál.- Szociális ügyekért felelős alpolgármesterként pedig csak a törvényi garanciákat tudom megerősíteni azoknak, akik nem kívánják, nem tudják megvásárolni a lakásukat - mondja Nagy István. - Aki viszont a lakását nem rendeltetésszerűen használja vagy „sportot űz” abból, hogy nem fizeti a bérleti díjat, vandál módon rombol, a közösséget sértő magatartást tanúsít, csak annak kell attól tartania, hogy kiteszik a lakásból. De erre a kényszerlépésre a törvény fel is hatalmazza a tulajdonost, az önkormányzatot, s ezzel minden törvénytisztelő polgár egyet fog érteni itt Újpesten is... Bangha Katalin VffNDOR-HÍREK Ezúton szeretném közölni, kedves ügyfeleimmel, hogy 1993. október 1 -jétől az utazási iroda címe és telefonjai megváltoztak Cím: Bp. IV., Árpád u. 77 (Lux moziban) Telefon: nyitva tartás szerint 169-2801 12-16 óráig 189-6173 9-12-ig és délután 18 óra után. Szolgáltatásainkat bővítettük: virág, ajándék, édesség, úti holmik. N Szűcs ‘TLva ßtje rmeíqpsz icfioCoßus Újpest, ‘Bátűori utca 16. (.TeCefon: 271-8433 A llá«a./á Mtltti A IV. kerületi Ambrus Z. utca 2. szám alatti óvoda szakképzett óvónőt keres 1993. október 1-jétől. Érdeklődni lehet: 189-0284-es telefonon a vezető óvónőnél. Megkérdeztük... ...Hock Zoltánt, az újpesti önkormányzat alpolgármesterét: .miként fogadta Demszky Gábor főpolgármester napi sajtóból megismert véleményét, hogy a fővárosi iskolák pedagógusai január elsejétől megkapják a közalkalmazotti törvény bértáblázata szerinti béremelést?- Több helyütt olvastam a nyilatkozatot, de bevallom, minél többször olvastam, annál inkább nem tudom, miről beszél a főpolgármester úr. Az önkormányzati törvény alapján a fővárosban ugyanis huszonhárom egyenrangú önkormányzat alakult - 22 kerületi és egy fővárosi - egymáshoz mellérendelt viszonyban. A hatásköri törvény alapján a feladatok a következőképpen oszlanak meg: az alapfokú oktatást végző intézmények, vagyis az általános iskolák, valamint az általános képzést nyújtó gimnáziumok a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. A szakképzési, szakoktatási intézmények - tehát szakközépiskolák, szakmunkásképzők - fenntartója a fővárosi önkormányzat. Ebből is következik, hogy a kerületi önkormányzat fenntartásában működő intézmények közalkalmazottai megkapják-e a bértáblázat szerinti bérüket, az a kerületi önkormányzatok - esetünkben a mi döntésünkön múlik. Ezért is mondom azt, nem értem, miről beszél a főpolgármester úr, mert az újpesti önkormányzat hatáskörében tevékenykedő közalkalmazottak bére nem a fővárosi önkormányzattól, hanem az újpesti önkormányzat döntésétől függ. Az újpesti önkormányzat pedig úgy döntött, hogy a közalkalmazottak - mintegy 3 ezer dolgozó -, s köztük is mintegy 2 ezer pedagógus bérét - két lépcsőben igazítja a törvény bértáblázatához, oly módon, hogy 1993. július 1-jétől a jelenlegi fizetésük és a törvény szerinti besorolásuk közti összeg 50 százalékát kapták meg, 1994. január 1 -jétől pedig a fennmaradó rész is a fizetésük része lesz a képviselő-testület elgondolása alapján. A kerület tehát mindezt az összeget a saját költségvetéséből fedezi, gazdálkodja ki. És a kör is bővebb a Demszky úr által említettnél, hiszen nemcsak a pedagógusok béréről van itt szó, hanem valamennyi közalkalmazottéról. Amennyiben a főpolgármester úr nyilatkozata mögött az áll, hopy a főváros magára vállalja a kerületekben, így Újpesten is a közalkalmazottak, s azon a körön belül a pedagógusok béremelését, úgy várjuk a számlánkra már eddig kifizetett mintegy 90 millió forintot. Ha ez az átutalás nem történik meg, akkor továbbra is csak az előzőekben feltett kérdésemet tudom megismételni... Természetesen annak tudatában, hogy az újpesti önkormányzat - mint ahogyan a kerületi lap elmúlt számában is megjelent - nyugodt évkezdés lehetőségét biztosította - anyagiakban is pedagógusainak... b műm A Rózsa utcában például az 50-56. szám alatti lépcsőházak lakói is a napokban ismerkednek a lehetőségekkel. Az értékbecslés után kell hamarosan nyilatkozniuk, van-e még ebben az évben vételi szándékuk? (Fotó: Hoiyáth Dávid)
