Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1993-12-18 / 24. szám

ÚJPEST VKÜ VKfi- Megvan még az üvegmadár? - kérdez­ik tem gyermekkori barátnőmtől, aki felhúzta : a szemöldökét és csak csodálkozó arckifeje- \ zéssel jelezte, nem érti a kérdést.- Az üvegmadár a karácsonyfáról - pró- ; háltam emlékeztetni. Sajnálkozva nézett, in- : gáttá a fejét. Valahova messzire nézett, ta- \ Ián előtte is fölfénylett az üvegmadár kéke- l züst csillogása, s mondta, mintha gyermek­■ nek magyarázna: - Hát közben volt egy há- % \ ború és azután is eltelt jó sok esztendő... Ha jó nem is, de sok bizonyosan. Egész g i emberöltő. Különös, ha a gyerekkori kará- I csonyokra gondolok, mindig ezt a kis üveg- figurát látom. Valójában semmi szerepe | nem volt az ünnepben, üldögélt a kará- ; csonyfán a többi dísz között, s a békés állan­dóságot jelképezte. A karácsonyi vendégeskedés megszokott formák közt zajlott. Először is az ajándékok megtekintése, kinek mit hozott a Jézuska, majd kínálgatás az ünnepi süteményekből, ' azután a barátnőm hegedült. Igen, emlék­szem a muzsika hangjai mellett csodáltam a feldíszített fenyőt, a színes, fényes gömbö­ket, ezüst- és arany szálakat, becsomagolt | cukorkát és kifényesített piros almát, no és a í gyönyörűséges üvegdíszeket. Volt többféle figura is, de köztük a madár a legszebb, a \ legélőbb, mintha figyelmesen hallgatná a I hegedűjátékot és nagyon-nagyon halkan \ maga is beleénekelne. Azután játszottunk. Ne nevess korán-t, s \ az ünnepre való tekintettel a felnőttek is § ; részt vettek a játékban. Mi volt a tét, mit ka- f pott a nyertes? Erre már nem emlékszem, de \ elfelejthetetlenül igen az ünnep békés, édes hangulatára. Vajon adunk mi a gyerekeinknek ilyen i emléket? Ajándékot biztosan többet, gaz­dagabbat, de törődést, türelmet? Van hozzá kedvünk, hogy leüljünk játszani a gyerekkel, \ vagy most is a tévére függesztjük pillantása- I inkát? Próbáljuk meg, legyen valami közös és ■ állandó programja az ünnepnek, a kará- ; csonynak, és más ünnepnek is. Pénzünk \ fogytával úgyis nagy gond az ajándékozás, legyen közös meglepetés. Kis műsor a gyer­■ mekekkel, verselés, készíthetünk együtt süte- \ ményt... Múlik az idő, fut, mintha kergetnék. Ad- I junk a gyermekeknek édes, békés emléket | fogódzóul a nagy rohanásban. Legyen min­denkinek egy képletes üvegmadara, ami ké- I sőbb ha megcsillan az idők mélyén, vissza tudja varázsolni az ifjúságot, a boldogsá­I got­- F. ­Néhány hónappal ezelőtt az Ady Endre Művelő­dési Központban megnyílt az Újpest Színház. Ak­kor megemlékeztünk Újpest első igazi színházáról, az Árpád és István út sarkán, a mai élelmiszer-áru­ház helyén állt kőszínházról. És idéztünk Szepes Mária „Emberek és jelmezek” című könyvéből. En­gedtessék meg egy mondat újbóli ismétlése: „A be­járat előtt esténként tolonganak a bérkocsik, ma­gánfogatok. Divattá vált Újpestre látogatni, Papirék elegáns kis színházába... ” Szepes Mária a színházigazgató, a neves színész, Papír Sándor lánya. írónő. Külföldön is ismert és elismert művész, sőt, külhonban talán még többen ismerik, mint hazánkban. 1945 előtt és után is, bár merőben különböző okokból, nemkívánatos sze­mély volt. Műveit bezúzták. Álnéven, „négerként”, a rendszer által támogatottak háta mögött publikál­hatott. Sok nagy sikerű film szövege származik tőle. De Pöttyös Pannit, egy egész nemzedék kedves me­sepajtását is ő alkotta. (Figyelem, mai apukák, anyukák! Pöttyös Pannit újból kiadták és készül a folytatása is.) Szepes Mária évtizedek óta tanít, előadásokat tart és ír. Most, decemberben volt a születésnapja. Mindegy, hogy hányadik. Kortalanul szép és kor­szakokon átível a tudása. *- A mostani Újpest bizonyosan egészen más, mint amikor apám megkapta az engedélyt a színhá­zindításhoz. Ott is laktunk, Újpesten. Nagyon kicsi voltam, de emlékszem egy szép verandás házra. Talán a Deák utcában? „A csoda Akik a piacon járnak, nap mint nap tapasztalják: megkezdődött a karácsonyi vásár. Több az eladó és az áru, és egyre több a nézelődő, vásárló is. Nemcsak élelmiszerből, de különböző iparcikkek­ből is óriási a kínálat. A virágcsarnok és nagycsar­nok közötti szabad területen áll az iparosvásár. Ruházati cikkek, kozmetikumok, vegyi áruk, édességek - de hiszen mindenki tapasztalhatja a széles körű választékot. És az olcsó árakat. Sajnos nem az átlagvásárló pénztárcájához mérten ol­csóbbak az árak, de az áruházak, üzletek áraihoz képest feltétlenül. Persze a körülmények a piacon kevésbé kényelmesek - ki-ki eldöntheti, mit része­sít előnyben. Élénkülő forgalom A piac élénkülő forgalma azért jelzi az érdeklő­dést. Hétfői napokon reggel hattól délután öt óráig, keddtől péntekig délután hatig, szombatonként kettőig van nyitva tartás. A munkanappá nyilvání­tott december 18-án délután 6 óráig, az ünnep előtt, 23-án az igényeknek megfelelően esetleg 7 óráig is, 24-én - a központi rendelkezéstől függő­en - délután 2 óráig. Ünnepi nyitvatartás Piaci Ezek a fenyők ním nőttek nagyra, csak az áruk tart felfelé... Természetesen lesz karácsonyfa-árusítás is, mintegy száz árus fogja kínálni a változó méretű és fajtájú fenyőfákat. Móré Csaba, az élelmiszer-felügyelőség veze­tője tájékoztatása szerint mintegy 50-100 kilomé­teres körzetből, főleg Nógrád megyéből hozzák a termelők terményeiket, de az utóbbi időben dé­lebbről, még Békés és Bács megyékből is jelent­keznek. Ha helyben nem tudják értékesíteni a ter­mést, vállalják a hosszú utat, hogy közvetlenül a vásárlónak tudják eladni a zöldséget, gyümölcsöt. A piacon levő boltok is termelőszövetkezetektől vagy gazdaságoktól szerzik be az árut. Ez a köz­vetlen kapcsolat eredményezi, hogy az újpesti piac az olcsóbbak közé tartozik. Az önkormányzat en­gedélyével még a lakótelepekre is elviszik a télál­ló krumplit, hagymát. Közvetlen kapcsolat Az élelmiszer-felügyelőség vezetője többéves szakmai tapasztalatai alapján állítja, termelőnek és vásárlónak egyaránt a közvetlen kapcsolat gyü­mölcsöző, így lehet kiiktatni a nagykereskedőket, leszorítani a munka nélkül szerzett nyereséget. Hogyan lesz a szabolcsi kilónkénti 5 forintos al­mából 50 forintos? Nos, a piacfelügyelőség annyit tehet csak, hogy támogatja a termelő és vásárló közvetlen kapcsolatát. Móré Csaba sok évtizedes tapasztalatai alapján állítja, az volna igazán jó, ha a termelők lehetőleg mindenütt helyben tudnák ér­tékesíteni vagy éppen feldolgozni, amit megter­melnek. így van ez a nálunk fejlettebb országok­ban is, hiszen romlandó a zöldség, a gyümölcs, a tej. 8 : m

Next

/
Thumbnails
Contents