Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1993-12-18 / 24. szám
ÚJPEST VKÜ VKfi- Megvan még az üvegmadár? - kérdezik tem gyermekkori barátnőmtől, aki felhúzta : a szemöldökét és csak csodálkozó arckifeje- \ zéssel jelezte, nem érti a kérdést.- Az üvegmadár a karácsonyfáról - pró- ; háltam emlékeztetni. Sajnálkozva nézett, in- : gáttá a fejét. Valahova messzire nézett, ta- \ Ián előtte is fölfénylett az üvegmadár kéke- l züst csillogása, s mondta, mintha gyermek■ nek magyarázna: - Hát közben volt egy há- % \ ború és azután is eltelt jó sok esztendő... Ha jó nem is, de sok bizonyosan. Egész g i emberöltő. Különös, ha a gyerekkori kará- I csonyokra gondolok, mindig ezt a kis üveg- figurát látom. Valójában semmi szerepe | nem volt az ünnepben, üldögélt a kará- ; csonyfán a többi dísz között, s a békés állandóságot jelképezte. A karácsonyi vendégeskedés megszokott formák közt zajlott. Először is az ajándékok megtekintése, kinek mit hozott a Jézuska, majd kínálgatás az ünnepi süteményekből, ' azután a barátnőm hegedült. Igen, emlékszem a muzsika hangjai mellett csodáltam a feldíszített fenyőt, a színes, fényes gömböket, ezüst- és arany szálakat, becsomagolt | cukorkát és kifényesített piros almát, no és a í gyönyörűséges üvegdíszeket. Volt többféle figura is, de köztük a madár a legszebb, a \ legélőbb, mintha figyelmesen hallgatná a I hegedűjátékot és nagyon-nagyon halkan \ maga is beleénekelne. Azután játszottunk. Ne nevess korán-t, s \ az ünnepre való tekintettel a felnőttek is § ; részt vettek a játékban. Mi volt a tét, mit ka- f pott a nyertes? Erre már nem emlékszem, de \ elfelejthetetlenül igen az ünnep békés, édes hangulatára. Vajon adunk mi a gyerekeinknek ilyen i emléket? Ajándékot biztosan többet, gazdagabbat, de törődést, türelmet? Van hozzá kedvünk, hogy leüljünk játszani a gyerekkel, \ vagy most is a tévére függesztjük pillantása- I inkát? Próbáljuk meg, legyen valami közös és ■ állandó programja az ünnepnek, a kará- ; csonynak, és más ünnepnek is. Pénzünk \ fogytával úgyis nagy gond az ajándékozás, legyen közös meglepetés. Kis műsor a gyer■ mekekkel, verselés, készíthetünk együtt süte- \ ményt... Múlik az idő, fut, mintha kergetnék. Ad- I junk a gyermekeknek édes, békés emléket | fogódzóul a nagy rohanásban. Legyen mindenkinek egy képletes üvegmadara, ami ké- I sőbb ha megcsillan az idők mélyén, vissza tudja varázsolni az ifjúságot, a boldogsáI got- F. Néhány hónappal ezelőtt az Ady Endre Művelődési Központban megnyílt az Újpest Színház. Akkor megemlékeztünk Újpest első igazi színházáról, az Árpád és István út sarkán, a mai élelmiszer-áruház helyén állt kőszínházról. És idéztünk Szepes Mária „Emberek és jelmezek” című könyvéből. Engedtessék meg egy mondat újbóli ismétlése: „A bejárat előtt esténként tolonganak a bérkocsik, magánfogatok. Divattá vált Újpestre látogatni, Papirék elegáns kis színházába... ” Szepes Mária a színházigazgató, a neves színész, Papír Sándor lánya. írónő. Külföldön is ismert és elismert művész, sőt, külhonban talán még többen ismerik, mint hazánkban. 1945 előtt és után is, bár merőben különböző okokból, nemkívánatos személy volt. Műveit bezúzták. Álnéven, „négerként”, a rendszer által támogatottak háta mögött publikálhatott. Sok nagy sikerű film szövege származik tőle. De Pöttyös Pannit, egy egész nemzedék kedves mesepajtását is ő alkotta. (Figyelem, mai apukák, anyukák! Pöttyös Pannit újból kiadták és készül a folytatása is.) Szepes Mária évtizedek óta tanít, előadásokat tart és ír. Most, decemberben volt a születésnapja. Mindegy, hogy hányadik. Kortalanul szép és korszakokon átível a tudása. *- A mostani Újpest bizonyosan egészen más, mint amikor apám megkapta az engedélyt a színházindításhoz. Ott is laktunk, Újpesten. Nagyon kicsi voltam, de emlékszem egy szép verandás házra. Talán a Deák utcában? „A csoda Akik a piacon járnak, nap mint nap tapasztalják: megkezdődött a karácsonyi vásár. Több az eladó és az áru, és egyre több a nézelődő, vásárló is. Nemcsak élelmiszerből, de különböző iparcikkekből is óriási a kínálat. A virágcsarnok és nagycsarnok közötti szabad területen áll az iparosvásár. Ruházati cikkek, kozmetikumok, vegyi áruk, édességek - de hiszen mindenki tapasztalhatja a széles körű választékot. És az olcsó árakat. Sajnos nem az átlagvásárló pénztárcájához mérten olcsóbbak az árak, de az áruházak, üzletek áraihoz képest feltétlenül. Persze a körülmények a piacon kevésbé kényelmesek - ki-ki eldöntheti, mit részesít előnyben. Élénkülő forgalom A piac élénkülő forgalma azért jelzi az érdeklődést. Hétfői napokon reggel hattól délután öt óráig, keddtől péntekig délután hatig, szombatonként kettőig van nyitva tartás. A munkanappá nyilvánított december 18-án délután 6 óráig, az ünnep előtt, 23-án az igényeknek megfelelően esetleg 7 óráig is, 24-én - a központi rendelkezéstől függően - délután 2 óráig. Ünnepi nyitvatartás Piaci Ezek a fenyők ním nőttek nagyra, csak az áruk tart felfelé... Természetesen lesz karácsonyfa-árusítás is, mintegy száz árus fogja kínálni a változó méretű és fajtájú fenyőfákat. Móré Csaba, az élelmiszer-felügyelőség vezetője tájékoztatása szerint mintegy 50-100 kilométeres körzetből, főleg Nógrád megyéből hozzák a termelők terményeiket, de az utóbbi időben délebbről, még Békés és Bács megyékből is jelentkeznek. Ha helyben nem tudják értékesíteni a termést, vállalják a hosszú utat, hogy közvetlenül a vásárlónak tudják eladni a zöldséget, gyümölcsöt. A piacon levő boltok is termelőszövetkezetektől vagy gazdaságoktól szerzik be az árut. Ez a közvetlen kapcsolat eredményezi, hogy az újpesti piac az olcsóbbak közé tartozik. Az önkormányzat engedélyével még a lakótelepekre is elviszik a télálló krumplit, hagymát. Közvetlen kapcsolat Az élelmiszer-felügyelőség vezetője többéves szakmai tapasztalatai alapján állítja, termelőnek és vásárlónak egyaránt a közvetlen kapcsolat gyümölcsöző, így lehet kiiktatni a nagykereskedőket, leszorítani a munka nélkül szerzett nyereséget. Hogyan lesz a szabolcsi kilónkénti 5 forintos almából 50 forintos? Nos, a piacfelügyelőség annyit tehet csak, hogy támogatja a termelő és vásárló közvetlen kapcsolatát. Móré Csaba sok évtizedes tapasztalatai alapján állítja, az volna igazán jó, ha a termelők lehetőleg mindenütt helyben tudnák értékesíteni vagy éppen feldolgozni, amit megtermelnek. így van ez a nálunk fejlettebb országokban is, hiszen romlandó a zöldség, a gyümölcs, a tej. 8 : m
