Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1993-12-18 / 24. szám

ŰÍPEST Országgyűlési képviselők vendégoldala Újra megnyílik a kárpótlás lehetősége A kárpótlás folyamata 50 évet ölel fel, az első szabadon válasz­tott kormány éppúgy felvállalta a ‘40-és és ‘50-es években a tu­lajdonuktól államhatalmi erőszak révén megfosztottak kárpót­lását, mint a második világháború során deportáltak, gettóba zártak sérelmeinek orvoslását, vagy az elmúlt évtizedekben ár­tatlanul elítéltek helyzetének javítását. Nagyon népszerűtlen feladat ez: sérti a valaha deportálok, kifosztók érzéseit: irigysé­get kelt azokban, akiket a sors megkímélt ezektől a szenvedé­sektől és most úgy vélik, hogy indokolatlanul juthatnak vagyon­tárgyakhoz a kárpótoltak. Elégedetlenséget, hiányérzetet okoz a kárvallottakban, úgy érzik, hogy csak töredékét kapják vissza vagyonuknak és csak jelképesen fizetik meg szenvedéseiket. Mind a kártokozók dühe, mind a kárvallottak elégedetlensége így a kormányt támogató képviselőkre irányul, és nem azokra, akik semmit nem akanak tenni e károk orvoslására. Ha ezt tör­tént volna, a volt kommunista országok közül egyedül nálunk következett volna be ez a szégyen. Vissza a régit A környező országokban reprivatizációt hajtottak végre: ki -ki megkaphatta a régi tulajdonát. Ha a volt földön ma toronyház áll, ha a volt műhely helyén ma autópálya van - ilyen kicsinysé­gekkel nem törődtek ez az érintett egyéni szerencsétlensége lett. Magyarországon ezért nem követhettük a reprivatizációt, túl­ságosan nagy volt a városok topográfiai átrendeződése, mintegy megyényivel csökkent a megművelt földterület. A logikai érvek mellett az Alkotmánybíróság is a részleges kárpótlás gondolatát részesítette előnyben és alkotmányellenesnek minősítette a repri­vatizációs törekvéseket - éppen amiatt, hogy többszázezer ember tulajdona ma már visszaadhatatlan lenne. Döbbenetes volt tapasztalnom, hogy bár törvények sora megpróbálta orvosolni az elvett vagyonokat, az elvett életeket, a börtönben töltött éveket, a deportálás borzalmait, a hadifog­ság megpróbáltatásait - mindezekről a lakosság egy része egy­általán nem is tudott. Tökéletesen működött a korábbi rádió és televízió ilyen jellegű tájékoztatást megtagadó vagy vonakod­va, a perifériális műsoridőben sugárzott „tájékoztatása”. Ma már mintegy 60 ezer emberről tudjuk, hogy késve adta le kár­pótlási igényét - mert csak késve szerzett erről a lehetőségről tudomást. Több tízezren vannak azok, akik be sem nyújtották, mivel tudták, hogy a határidő lejárt. Sok embert megtévesz­tett, a reprivatizációt, ígérő hamis pártpropaganda, és csak most jöttek rá, hogy délibábokban bizakodtak. Alapvető em­beriességi szempontok miatt is újra meg kell nyitni a károkat szenvedettek kárigényének ismételt benyújtási lehetőségét. Az Országgyűlés heteken belül meghozza ezt a törvényt, és el­mulasztott jogával januárban minden érdekelt élhet. Több évtizeden át Az I. kárpótlási törvény - az 1949. augusztus után ellen­szolgáltatás nélkül elvett vagyonok kárpótlása - eddig 811 ezer személynek mintegy 53,4 milliárd forint értékű elvett va­gyont juttatott vissza. Már csak 13 ezer kérelem elbírálása van hátra. Az 1939 és 1949 közötti vagyoni károkért a H. kárpótlá­si törvény keretében eddig 53 ezer személynek 7,2 milliárd fo­rint értékű vagyont juttattak vissza, hátra van még 25 ezer ké­relem elbírálása. A politikai üldözöttek kárpótlását szolgáló III. törvény alapján 20 milliárd forint értékű kárpótlást kapott 128 ezer börtönviselt és deportált, és még 230 ezer kérelem meg­vizsgálása várat magára. Aki úgy érzi, hogy érintett, bármelyik könyvtárban elkér­heti az 1991. évi XXV., XXXII, az 1992. évi XL, XXIV., XXXI, XXXII, IL. és LH. törvények szövegét, és megítélhe­ti magában, hogy elmulasztott-e egy olyan lehetőséget, amit esetleg gyermekei, unokái vagy más hozzátartozói a szemére vethetnek. Több mint 1 miihó hektár földet kárpótlási jegy ellenében már visszakaptak a tulajdonosok, de emellett a kárpótlási jegy beváltható önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra - ha az érintett ebben lakik -, életjáradékra, az Állami Vagyonügy­nökség által privatizált ingatlanokra - üzletek, raktárak, irodák -, a Munkavállalói Résztu­lajdonosi Programban - MRP - részvényvásár­lásra, E-hitel törlesztés­re, állami alapítású be­fektetési alapok jegyei­nek megvásárlására, to­vábbá állami vállalatok részvényeinek vásárlására. (Balaton Füszért, Primagáz, Zala Bútorgyár, Hajdúsági Iparművek stb.) Ne késlekedjenek Tisztelt Újpesti Választópolgárok! Hozzám is eljutott már 15-20 olyan kérelem, amit a határidő lekésése miatt nem lehetett benyújtani. Még egyszer már nem adódik ez a lehetőség, minden­ki éljen ezzel az utolsó alkalommal! Ne hallgassanak az ellenpro­pagandára, ne rögtön kívánják pénzzé tenni a kárpótlásként nyúj­tott vagyoni értéket - hiszen Önöktől sem készpénzt vettek el! Ne élezzenek semmilyen zavart a kérelmek benyújtásakor, szégyell­jék magukat azok, akik a vagyoni károkat és a börtönéveket okoz­ták! Nem baj, ha nincs minden bizonyító erejű irat mellékelve, hi­szen nagyon sok kilakoltatott kénytelen volt elveszteni családi iratait A fontos az, hogy jelezze az igényét. A hivatali eljárás olyan, ahogyan általában a hivatal szo­kott működni, talán egy kicsit lassú, bürokratikus. Ne minket szidjon a szükségszerű sorban állás közben, hanem azokat, akiktől tartva még sietve, talán egy kicsit kapkodva, élni keli ezzel a lehetőséggel. Dr. Fekete Gyula országgyűlési képviselő, MDF Újpest 5. választókerület Ünneprontás nélkül.,. Az utóbbi he­tekben vége­láthatatlan szavazások jellemezték a parlament munkáját. Az adótörvények újabb módosításait és a költségvetési szava­zások után kialakult helyzetet elemezni „hálás" ellenzéki té­ma lenne. De ezt most nem teszem, mert közelednek az ünnepek, és nem szeretnék ünneprontó lenni. Inkább arról a parányi eredményről emlékezek meg, ami annak köszönhetően született, hogy néhány szavazás­nál néhány kormánypárti képviselő az ellenzékkel tartott. Az egyik eset közismert, családi pótlékra hatmilliárddal több jut, azáltal, hogy a Ház öt szavazatnyi többséggel elfo­gadta egy, a kormánnyal nem mindig harmonizáló vélemé­nyű MDF-es képviselő, Kis Gyula módosító indítványát. Egyetlen szavazattal Egy másik esetben mindössze egyetlend) szavazatnyi többséggel, de sikerült átvinni azt az SZDSZ-es indítványt, amely szerint a súlyosan fogyatékos személyek a jövőben ha­vi 2000 Ft helyett 3000 Ft-tal csökkenthetik összjövedelmüket adóalapjuk megállapításakor. Fogyatékos embertársaink ügyében amúgy is megmozdult valami a parlamentben. Ta­valy ősszel én magam vetettem fel problémáikat egy, a nép­jóléti miniszterhez címzett kérdés formájában. Akkor a nép­jóléti tárca kifejezte, hogy szándékában áll a kérdés kezelésé­re törvényalkotási lépéseket tenni. Mivel erre nem került sor, az MDF Szigeti György vezérletével most ősszel önálló törényjavaslatot terjesztett be a fogyatékos emberek jogairól. A javaslatot a parlament napirendjére tűzte. (Mivel ehhez a képviselők többségének szavazatára van szükség, ez ritkán történik meg egy ellenzéki indítvánnyal.) A költségvetés módosítására olyan javaslatot terjesztet­tünk - sajnos eredmény nélkül - a parlament elé, ami csak­nem százmilliárd forint takarékosabb, jobb felhasználását tette volna lehetővé. Célunk az volt, hogy ösztönözzük a beruházásokat, a vállalkozások bővítését és új munkahe­lyek létesítését. Biztosítani kívántuk az önkormányzatok nagyobb mozgásterét, megkezdett beruházásaik támogatá­sát. Kiemelten kívántuk támogatni az oktatást. Persze az el­lenzék lehetőségeit eleve behatárolja, hogy a parlamenti rend szerint kénytelen a kormányzat által megszerkesztett költségvetés keretei között mozogni. Alternatív költségve­tés helyett így csak a „konstruktív farigcsálás" és az átcso- ortosítás lehetősége marad. Előrelépést az jelentene, ha el- ezdődhetne az állami kiadások és ennek következménye­ként az adók csökkentése. Ehhez az út részben a régóta várt államháztartási reformon keresztül vezethetne, középpont­jában az állam szerepének, feladatvállalásának újragondo­lásával és költekezésének ehhez igazodó átszabásával. En­nek elmaradása is hozzájárult ahhoz, hogy ma magasabb az elvonási arány, mint három és fél évvel ezelőtt. Altkor a megtermelt jövedelem 59%-a, ma kb. 2/3-a (minden 3 Ft- ból 2 Ft) kerül elvonásra és újrafelosztásra. . Lakossági fórum December 5-én Derce Tamás polgármester úrral lakossági fórumon vettem részt Káposztásmegyeren, a Homoktövis Ut­cai Általános Iskolában. Itt megelevenedtek Káposztásmegyer II. égető gondjai, az alapellátás hiányától kezdve a közlekedési abszurditásokon keresztül a parkosítá­si és szemétlerakási problémákig. A találkozó után levelet intéztem a BKV-hoz a 30-as busz útvonalá­nak meghosszabbításáért. Addig próbáücozunk, míg nem lesz kielégítő eredmény. Felüdülést jelent Az év végi törvényalkotási dömping közepette felüdü­lést jelentett az Újpesti Értelmiségi Klub jubileumi rendez­vénye az ízlésesen felújított „Ady"-ban, amelyre a klub új­jáalakulásának ötéves évfordulója alkalmából került sor. Ez a klub egy hamisítatlan civil társalkodókor, amelyből még jó néhány elkelne az országban. Nem titkolom, könnyeb­ben keletkeznek előremutató ötleteim egy tea melletti fész- telen beszélgetés közben, mintsem egy leltári számmal el­látott széken, szögletes asztalt körbeülve, levezető elnök­kel, kincstári vizeskancsóval, szörnyű formátumú poharak­kal, mikrofonnal. Nincs szebb a polgári létnél. A politika pedig azért van, hogy ezt a létet minél többen háborítatla­nul élhessék. A szabadság őshazájában, Angliában, egyéb­ként a politika azért is olyan fesztelen és emberközeli, mert klubokban „csinálják". Jellemző, hogy nálunk a Parlament közelében egyetlen normális kisvendéglő sincs, ahol az ember kényelmesen megebédelhetne, ahol kifújhatná ma­gát, felfrissíthetné gondolatait. A politika is olyan vészjós­lóan komor, verejtékszagú. Kedves újpesti és káposztásmegyeri lakostársaim! Vége­zetül engedjék meg, hogy békés karácsonyt és eredmé­nyekben gazdag, boldog új esztendőt kívánjak Önöknek. Dr. Mészáros István lászló országgyűlési képviselő SZDSZ, országos lista

Next

/
Thumbnails
Contents