Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1993-12-18 / 24. szám
ŰÍPEST Országgyűlési képviselők vendégoldala Újra megnyílik a kárpótlás lehetősége A kárpótlás folyamata 50 évet ölel fel, az első szabadon választott kormány éppúgy felvállalta a ‘40-és és ‘50-es években a tulajdonuktól államhatalmi erőszak révén megfosztottak kárpótlását, mint a második világháború során deportáltak, gettóba zártak sérelmeinek orvoslását, vagy az elmúlt évtizedekben ártatlanul elítéltek helyzetének javítását. Nagyon népszerűtlen feladat ez: sérti a valaha deportálok, kifosztók érzéseit: irigységet kelt azokban, akiket a sors megkímélt ezektől a szenvedésektől és most úgy vélik, hogy indokolatlanul juthatnak vagyontárgyakhoz a kárpótoltak. Elégedetlenséget, hiányérzetet okoz a kárvallottakban, úgy érzik, hogy csak töredékét kapják vissza vagyonuknak és csak jelképesen fizetik meg szenvedéseiket. Mind a kártokozók dühe, mind a kárvallottak elégedetlensége így a kormányt támogató képviselőkre irányul, és nem azokra, akik semmit nem akanak tenni e károk orvoslására. Ha ezt történt volna, a volt kommunista országok közül egyedül nálunk következett volna be ez a szégyen. Vissza a régit A környező országokban reprivatizációt hajtottak végre: ki -ki megkaphatta a régi tulajdonát. Ha a volt földön ma toronyház áll, ha a volt műhely helyén ma autópálya van - ilyen kicsinységekkel nem törődtek ez az érintett egyéni szerencsétlensége lett. Magyarországon ezért nem követhettük a reprivatizációt, túlságosan nagy volt a városok topográfiai átrendeződése, mintegy megyényivel csökkent a megművelt földterület. A logikai érvek mellett az Alkotmánybíróság is a részleges kárpótlás gondolatát részesítette előnyben és alkotmányellenesnek minősítette a reprivatizációs törekvéseket - éppen amiatt, hogy többszázezer ember tulajdona ma már visszaadhatatlan lenne. Döbbenetes volt tapasztalnom, hogy bár törvények sora megpróbálta orvosolni az elvett vagyonokat, az elvett életeket, a börtönben töltött éveket, a deportálás borzalmait, a hadifogság megpróbáltatásait - mindezekről a lakosság egy része egyáltalán nem is tudott. Tökéletesen működött a korábbi rádió és televízió ilyen jellegű tájékoztatást megtagadó vagy vonakodva, a perifériális műsoridőben sugárzott „tájékoztatása”. Ma már mintegy 60 ezer emberről tudjuk, hogy késve adta le kárpótlási igényét - mert csak késve szerzett erről a lehetőségről tudomást. Több tízezren vannak azok, akik be sem nyújtották, mivel tudták, hogy a határidő lejárt. Sok embert megtévesztett, a reprivatizációt, ígérő hamis pártpropaganda, és csak most jöttek rá, hogy délibábokban bizakodtak. Alapvető emberiességi szempontok miatt is újra meg kell nyitni a károkat szenvedettek kárigényének ismételt benyújtási lehetőségét. Az Országgyűlés heteken belül meghozza ezt a törvényt, és elmulasztott jogával januárban minden érdekelt élhet. Több évtizeden át Az I. kárpótlási törvény - az 1949. augusztus után ellenszolgáltatás nélkül elvett vagyonok kárpótlása - eddig 811 ezer személynek mintegy 53,4 milliárd forint értékű elvett vagyont juttatott vissza. Már csak 13 ezer kérelem elbírálása van hátra. Az 1939 és 1949 közötti vagyoni károkért a H. kárpótlási törvény keretében eddig 53 ezer személynek 7,2 milliárd forint értékű vagyont juttattak vissza, hátra van még 25 ezer kérelem elbírálása. A politikai üldözöttek kárpótlását szolgáló III. törvény alapján 20 milliárd forint értékű kárpótlást kapott 128 ezer börtönviselt és deportált, és még 230 ezer kérelem megvizsgálása várat magára. Aki úgy érzi, hogy érintett, bármelyik könyvtárban elkérheti az 1991. évi XXV., XXXII, az 1992. évi XL, XXIV., XXXI, XXXII, IL. és LH. törvények szövegét, és megítélheti magában, hogy elmulasztott-e egy olyan lehetőséget, amit esetleg gyermekei, unokái vagy más hozzátartozói a szemére vethetnek. Több mint 1 miihó hektár földet kárpótlási jegy ellenében már visszakaptak a tulajdonosok, de emellett a kárpótlási jegy beváltható önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra - ha az érintett ebben lakik -, életjáradékra, az Állami Vagyonügynökség által privatizált ingatlanokra - üzletek, raktárak, irodák -, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programban - MRP - részvényvásárlásra, E-hitel törlesztésre, állami alapítású befektetési alapok jegyeinek megvásárlására, továbbá állami vállalatok részvényeinek vásárlására. (Balaton Füszért, Primagáz, Zala Bútorgyár, Hajdúsági Iparművek stb.) Ne késlekedjenek Tisztelt Újpesti Választópolgárok! Hozzám is eljutott már 15-20 olyan kérelem, amit a határidő lekésése miatt nem lehetett benyújtani. Még egyszer már nem adódik ez a lehetőség, mindenki éljen ezzel az utolsó alkalommal! Ne hallgassanak az ellenpropagandára, ne rögtön kívánják pénzzé tenni a kárpótlásként nyújtott vagyoni értéket - hiszen Önöktől sem készpénzt vettek el! Ne élezzenek semmilyen zavart a kérelmek benyújtásakor, szégyelljék magukat azok, akik a vagyoni károkat és a börtönéveket okozták! Nem baj, ha nincs minden bizonyító erejű irat mellékelve, hiszen nagyon sok kilakoltatott kénytelen volt elveszteni családi iratait A fontos az, hogy jelezze az igényét. A hivatali eljárás olyan, ahogyan általában a hivatal szokott működni, talán egy kicsit lassú, bürokratikus. Ne minket szidjon a szükségszerű sorban állás közben, hanem azokat, akiktől tartva még sietve, talán egy kicsit kapkodva, élni keli ezzel a lehetőséggel. Dr. Fekete Gyula országgyűlési képviselő, MDF Újpest 5. választókerület Ünneprontás nélkül.,. Az utóbbi hetekben végeláthatatlan szavazások jellemezték a parlament munkáját. Az adótörvények újabb módosításait és a költségvetési szavazások után kialakult helyzetet elemezni „hálás" ellenzéki téma lenne. De ezt most nem teszem, mert közelednek az ünnepek, és nem szeretnék ünneprontó lenni. Inkább arról a parányi eredményről emlékezek meg, ami annak köszönhetően született, hogy néhány szavazásnál néhány kormánypárti képviselő az ellenzékkel tartott. Az egyik eset közismert, családi pótlékra hatmilliárddal több jut, azáltal, hogy a Ház öt szavazatnyi többséggel elfogadta egy, a kormánnyal nem mindig harmonizáló véleményű MDF-es képviselő, Kis Gyula módosító indítványát. Egyetlen szavazattal Egy másik esetben mindössze egyetlend) szavazatnyi többséggel, de sikerült átvinni azt az SZDSZ-es indítványt, amely szerint a súlyosan fogyatékos személyek a jövőben havi 2000 Ft helyett 3000 Ft-tal csökkenthetik összjövedelmüket adóalapjuk megállapításakor. Fogyatékos embertársaink ügyében amúgy is megmozdult valami a parlamentben. Tavaly ősszel én magam vetettem fel problémáikat egy, a népjóléti miniszterhez címzett kérdés formájában. Akkor a népjóléti tárca kifejezte, hogy szándékában áll a kérdés kezelésére törvényalkotási lépéseket tenni. Mivel erre nem került sor, az MDF Szigeti György vezérletével most ősszel önálló törényjavaslatot terjesztett be a fogyatékos emberek jogairól. A javaslatot a parlament napirendjére tűzte. (Mivel ehhez a képviselők többségének szavazatára van szükség, ez ritkán történik meg egy ellenzéki indítvánnyal.) A költségvetés módosítására olyan javaslatot terjesztettünk - sajnos eredmény nélkül - a parlament elé, ami csaknem százmilliárd forint takarékosabb, jobb felhasználását tette volna lehetővé. Célunk az volt, hogy ösztönözzük a beruházásokat, a vállalkozások bővítését és új munkahelyek létesítését. Biztosítani kívántuk az önkormányzatok nagyobb mozgásterét, megkezdett beruházásaik támogatását. Kiemelten kívántuk támogatni az oktatást. Persze az ellenzék lehetőségeit eleve behatárolja, hogy a parlamenti rend szerint kénytelen a kormányzat által megszerkesztett költségvetés keretei között mozogni. Alternatív költségvetés helyett így csak a „konstruktív farigcsálás" és az átcso- ortosítás lehetősége marad. Előrelépést az jelentene, ha el- ezdődhetne az állami kiadások és ennek következményeként az adók csökkentése. Ehhez az út részben a régóta várt államháztartási reformon keresztül vezethetne, középpontjában az állam szerepének, feladatvállalásának újragondolásával és költekezésének ehhez igazodó átszabásával. Ennek elmaradása is hozzájárult ahhoz, hogy ma magasabb az elvonási arány, mint három és fél évvel ezelőtt. Altkor a megtermelt jövedelem 59%-a, ma kb. 2/3-a (minden 3 Ft- ból 2 Ft) kerül elvonásra és újrafelosztásra. . Lakossági fórum December 5-én Derce Tamás polgármester úrral lakossági fórumon vettem részt Káposztásmegyeren, a Homoktövis Utcai Általános Iskolában. Itt megelevenedtek Káposztásmegyer II. égető gondjai, az alapellátás hiányától kezdve a közlekedési abszurditásokon keresztül a parkosítási és szemétlerakási problémákig. A találkozó után levelet intéztem a BKV-hoz a 30-as busz útvonalának meghosszabbításáért. Addig próbáücozunk, míg nem lesz kielégítő eredmény. Felüdülést jelent Az év végi törvényalkotási dömping közepette felüdülést jelentett az Újpesti Értelmiségi Klub jubileumi rendezvénye az ízlésesen felújított „Ady"-ban, amelyre a klub újjáalakulásának ötéves évfordulója alkalmából került sor. Ez a klub egy hamisítatlan civil társalkodókor, amelyből még jó néhány elkelne az országban. Nem titkolom, könnyebben keletkeznek előremutató ötleteim egy tea melletti fész- telen beszélgetés közben, mintsem egy leltári számmal ellátott széken, szögletes asztalt körbeülve, levezető elnökkel, kincstári vizeskancsóval, szörnyű formátumú poharakkal, mikrofonnal. Nincs szebb a polgári létnél. A politika pedig azért van, hogy ezt a létet minél többen háborítatlanul élhessék. A szabadság őshazájában, Angliában, egyébként a politika azért is olyan fesztelen és emberközeli, mert klubokban „csinálják". Jellemző, hogy nálunk a Parlament közelében egyetlen normális kisvendéglő sincs, ahol az ember kényelmesen megebédelhetne, ahol kifújhatná magát, felfrissíthetné gondolatait. A politika is olyan vészjóslóan komor, verejtékszagú. Kedves újpesti és káposztásmegyeri lakostársaim! Végezetül engedjék meg, hogy békés karácsonyt és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánjak Önöknek. Dr. Mészáros István lászló országgyűlési képviselő SZDSZ, országos lista
