Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-12-19 / 16. szám
KULTÚRA Mozik egykoron Rákosmentén Régi idők mozijai Rákosmentén címmel nyílt helytörténeti kiállítás az Erdős Renée Házban, felfrissítve azok emlékeit, akik fia- tálként még élvezhették az ott folyó előadásokat. A tárlatot Adám Ferenc történészmuzeológus és Reitinger Ildikó helyismereti könyvtáros, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa szervezte és rendezte. A rendszerváltást követő években mind a négy kerületi mozi bezárt. A rákoshegyi Jókai mozi épületében lakásokat alakítottak ki, bezárt a Csaba mozgó, a keresztúri Újvilág már a 70-es években a Dózsa művelődési házban működött, korábbi épületét lebontották a lakótelep építésekor. A rákosligeti Maros mozit 1992-ben zárták be. 2009-ben a Rákosligeti Polgári Kör és a Művészek Alkotó Társasága felhívására többnyire helyi önkéntesek kitakarították, majd felújították. 2010-ben egy rövidfilmes fesztivállal ünnepelték a mozi újranyitását. Ma újból rendszeres filmvetítések vannak az épületben. A kiállítást megtekintve Reitinger Ildikó elmondta, valaha Rákosmentén pezsgő moziélet folyt. A pesti színházak látogatása ritkaságszámba ment, a mozi jelentette az itt lakóknak a hétvégi kikapcsolódást. A II. világháború után négy filmszínház volt Rákosmentén. Rákoshegyen a Jókai, Rákoskeresztúron az Újvilág, Rákoscsabán a Csaba mozgó és Rákosligeten a Maros. Rákoskerten vasárnaponként a volt Kollár vendéglőben lévő kultúrház nagytermében volt vetítés. ___________________________ *4? RÁKOSMÚNTE Reitinger Ildikó elmondta, hogy Rákoshegyen a Jókai és a Deák utca sarkán lévő épületben 1927-től volt először filmvetítés. A .lakosság körében még újdonság volt a mozizás, kevesen engedhették meg maguknak, ezért a tulajdonos hamar bezárta. 1931-ben Mozgószínház néven vasárnaponként újból megkezdődött a vetítés. A bevétel ismét kevésnek bizonyult. 1934-ben korszerűen átalakítva, hangosfilmre berendezkedve nyílt meg Apolló-mozgószínház néven. A negyvenes években Jókai-mozgó- ra keresztelték. A 60-as évektől a megújuló, időszakosan világhírű magyar filmművészet tömegeket vonzott a mozikba. A politikai olvadás kapcsán az egyre nagyobb számban bemutatott „nyugati” filmek is jelentős nézőszámot hoztak. A nézők a 70-es években már itt nézhették meg a Ne hagyd magad, Pitkin című angol filmet, majd külső-belső felújítás után itt vetítették az Egy magyar nábobot és a Kárpáthy Zoltánt. 1987. június l-jével ismét bezárt a hegyi mozi, de 1989. február 2-án újraindult. Sajnos csak az év végéig működött, 1989. december 18-án, a Vámpírok Velencében című filmmel és Az erdő kapitányával végleg megszűnt. Szakács Zsuzsa '56 egy amatőr filmes szemével A 90 éves Erzsiké nénit köszöntötték Gánóczy József 1956-ban 20 éves műegyetemi hallgató volt. Javításra kapott nővérétől egy Buddy 8, amerikai gyártmányú kamerát. A masina épp a zsebében lapult, amikor október 23-án meghallotta a rádiónál eldördült lövéseket. A fiatal fiú azonnal felismerte a helyzet fontosságát, és páratlan képek sokaságát készítette a forradalomról. Az Erdős Renée Ház felkérésére Gánóczy József e ritka filmeket mutatta be az érdeklődőknek. „Sokan kérdezik tőlem, hogy nem féltem-e az utcán kamerával a kezemben” - kezdte történetét Józsi bácsi. „Nem, akkor ez eszembe sem jutott. Most viszont azt mondom, nem lett volna szabad kimenni. Nagyon veszélyes volt. Tudok olyan esetről, hogy egy filmest csak ezért lelőttek.” Gánóczy József bejárta Budapestet, megörökítve történelmünk egyik legfontosabb periódusának eseményeit: lánctalpasokat a Széna téren, kamerájába mosolygó mentősöket, tankok tetején játszó gyermekeket. A 20 éves fiú eljutott a Köztársaság térre is, ahol „felvette az MSZMP-székházból kifüstölt ÁVO-sok tetemeit” is. A forradalom alatt többen is forgattak, ám a legtöbb filmet megsemmisítették. Józsi bácsi felvételei is úgy maradhattak meg, hogy visszaadta a gépet nővérének, aki azt állította - védve öccsét -, hogy elégette azt. A legnagyobb titokban azonban a padláson elrejtette a tekercset. Szepesi & December 2-án köszöntötte Szabó Jánosnét 90. születésnapja alkalmából Sarkadi Nagy Adrien önkormányzati képviselő, egyben átadta az ilyenkor szokásos miniszterelnöki oklevelet. Erzsiké öt éve költözött lányával és vejével az Újlak utcai lakótelepre. Aktív éveiben, Záhonyban a mozi üzemvezetője volt. A mai napig busszal utazik Kazincbarcikára, Debrecenbe, ahol barátait és rokonait látogatja meg. Szívesen olvas, most Liszt Ferenc életrajzán van a sor. „Huncut férfi volt ez a Ferenc” - fűzte hozzá az olvasottakhoz. Hosszú sétákat tesz, és a közelben szeretne egy padot, ahol a barátnőivel leülhet és beszélgethet... Munkatársunktól Jg$ 2016. december 19. 21
