Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-02-18 / 2. szám
i_ß i'iii M Huszárik Csontváry filmje a Csekóban Január 17-én a magyar kultúra napjához kapcsolódva a Csekovszky Művelődési Házban vetítették le a Csontváry filmet, Huszárik Zoltán alkotását. A bevezetőt Szilágyi Erzsébet művé- szetszociológus-filmesztéta tartotta Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) életútját felvázolva, aki gyógyszerészként dolgozott jó ideig, és csak negyvenéves korában ragadt ecsetet. Ambíciója ettől kezdve nem ismert határokat, meg volt győződve arról, hogy tehetsége révén akár Raffaellót is túlszárnyalhatja. A világ számos helyén megfordult Észak-Afrikától a Távol-Keletig, hogy megtalálhassa azt a szakrális helyet, ahol a civilizáció bölcsője ringott. Célja a teremtett és a mesterségesen épített területeken nem volt más, mint az ember és isten viszonyának a megörökítése. A kortársak között egyáltalán nem aratott sikert új tematikájú és színhasználatú képeivel, még a 32 négyzetméteres Baalbek festményével sem, amely Csontváry zsenialitása mellett a megalomá- niáját is kifejezi. Az öntörvényű művész mindenben eltért a korabeli festészeti irányzatoktól, nem becsülte az impresszionizmust sem. 189Ű után kezd el igazából festeni, a következő szűk két évtizedben összesen százhúsz képet fest. Felköltözvén Budapestre nem találja meg a számításait, a szakmai elismerést itt sem kapja meg, a művészvilág nem fogadja be soraiba a nyughatatlan géniuszt. Utolsó éveit borzasztó szegénységben tölti. Halála után másfél évtizeddel kezdik fel- és elismerni az életművét, azt is kinyilvánítva, hogy Csontváry helye a legnagyobb művészeink között van. Huszárik Zoltán (1931-1981) is festő szeretett volna lenni eredetileg, ám nem mert felvételizni a Képzőművészeti Főiskolára. Helyette az orvosi egyetemre, a bölcsészkarra és a Színház és Filmművészeti Főiskolára felvételizett. Mindhárom helyre felvételt is nyert. Mivel a főiskolai értesítést postázták elsőnek, Huszárik ezt az intézményt választotta. Annak ellenére, hogy családjának mindössze hat hold földje volt, 1950-ben „kulák” származása miatt a kommunisták kizárták a főiskoláról, kénytelen volt fizikai munkásnak állni a gyenge fizikumával. 1959-ben visszavették a főiskolára, negyedéves hallgatóként rehabilitálják. Érdekes párhuzam, hogy Huszárik is negyvenéves, amikor első filmjét megrendezi. Első nagy- játékfilmjével, a Szindbáddal Krúdy világát idézte meg egyedi és autentikus módon, amellyel azonnal a kortárs filmművészet nagyjai közé emelkedett. Műveiben gyakran és nyomatékosan megjelent az elmúlás gondolata. Utolsó alkotásában (Csontváry) az öntörvényű festőzseni és saját művészi hitvallását szublimálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát. Horváth Tibor J2S Lisányi Endre alkotása Gödöllőn Lisányi Endre rákosligeti képzőművész Mérőműszer című alkotása díszíti ezentúl a gödöllői Szent István Egyetem épületét. A megnyitó ünnepségen Da- róczi Miklós intézet igazgató köszöntője után Walz Géza professzor elemezte a tudomány és a művészet kapcsolatát. Megfogalmazásában a művész nem leírást ad a dolgokról, nem rangsorolja azokat, nem mond róluk ítéletet, csupán megalkotja műveit, hogy a képzeletére alapozott eszmeiséget közvetítse. A mű tényleges kivitelezése másodlagos, mondhatni technikai kérdés. Ezek a technikai eljárások elsajátíthatók különböző tanulási módokkal, de maga a művészeti képalkotás nem tanulható, arra születni kell. Mi mérnökök, jól tudjuk, hogy a tudomány területén elismert megismerési szabályok vannak, amelyek külső kényszert jelentenek a tudósnak, hacsak nem áltudós. A művészetbe nincs külső kényszer, hangsúlyozta a Szent István Egyetem profesz- szora. amikor meghallja, hogy műveihez többnyire spárgát-zsinórt használ, amely egyben az egyik legősibb mérőeszköz. így szinte adta magát az ötlet, hogy a mérnöki tudományra a méréssel, a mérésre pedig a kép alapanyagával, azaz a zsinórral utaljon, vagyis az alkotás anyaga a mérnöki tudomány metaforájaként is értelmezhető. A zsinegre festett forma a mérőműszert jelképezi, azon túl minden a mérnöki tudományra utal. Egyfajta művészi értelmezése a mérés absztrakciójának, és annak, hogy mindenkori mérőműszereink, ha nem is teljesen, de nagyban meghatározzák, hogyan látjuk és értelmezzük a világot és annak jelenségeit, valamint bizonyos tekintetben saját magunkat is, fogalmazott a rákosligeti művész a gödöllői avató ünnepségen. Szakács Zsuzsa &í 2016. február 1 8. 19 Lisányi Endre a Maros Mozi Műteremben (MMM) készítette el a Mérőműszer című alkotását. Aki ismeri eddigi munkáit, az nem lepődik meg,
