Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-12-01 / 15. szám
fy KULTÚRA Kis csodák az ünnepváráshoz, vagyis ajándékot a konyhából Minden évben advent idején, változatlan izgalommal lesi a család, milyen sütemény készül a konyhában, de vannak olyan édességek, amelyek nélkül elképzelhetetlen az ünnep. Ilyen a mézeskalács is, amely akár ehető karácsonyfadíszként is szolgálhat, de ajándékcsomagot, ünnepi asztalt is díszíthetünk vele. Édesanyám mindig azt mondta, a gondos készülődés megszépíti az ünnepet. Mi évek óta Ákos unokámmal kettesben, december elején nekifogunk megsütni az illatos mézeskalácsot. (Ha véletlenül karácsony előtt elfogyna, még mindig lesz idő újat készíteni.) Már napok óta a hűtőszekrényben pihen az általam összeállított tészta, amikor bevonulunk a konyhába, és kezdődhet a sütés. Ilyenkor előkerülnek a konyhaszekrény mélyéről az egy évvel ezelőtt fémdobozokba zárt régi, klasz- szikus sütőformák, a fenyőfa, a karácsonyi angyalok, a harang, a szív, és persze az elmaradhatatlan csillag. Az idén Szabó Tiborné Katika, rákoshegyi képviselő receptje szerint készül nálunk a mézeskalács, amit most szívesen megosztok az olvasókkal. Mézeskalács. Tésztához: 1 kg sima liszt, 4 dl porcukor, 2 kis- kanál szódabikarbóna, 1 csomag mézes sütemény fűszer, csipet só, 10 dkg margarin, 3 egész tojás, 3-4 dl méz (ahogy a tészta állaga megkívánja), citromhéj. A díszítéshez: 1 tojásfehérjét habosra keverünk 6-7 evőkanál (szitált) porcukorral és 1 kiskanál étkezési keményítővel. A mézet, a vajat és a cukrot, állandóan kevergetve, langyosra melegítjük. A lisztet elkeverjük a szódabikarbónával, a fűszerekkel, sóval és a reszelt citromhéjjal. Hozzáadjuk a mézes keveréket, a tojást, jól összegyúrjuk (először ragacsos lesz, ne tessék megijedni!), fóliába csomagoljuk, és mehet a hűtőbe, akár több napra is. Sütés előtt vékonyan kivajazunk 2 nagy sütőtepsit, de zsírpapírral is kibélelhetjük. Lisztezett deszkán 3 mm vékonyra kinyújtjuk a tésztát, különféle formákat szúrunk ki belőle és a tepsibe rakosgatjuk. Előmelegített sütőbe (kb. 170 fokon) tesszük, és el nem mozdulunk mellőle, mert 4-5 perc alatt elkészül. Ilyenkor nagyon lágynak tűnik majd, de ha kihűl, megkeményedik. Aki nem akarja tojásfehérjével díszíteni, akkor sütés után, még melegen meg kell kenni tojássárgájával és szép fényes lesz. Ha díszítjük, akkor azt csak natúron lehet. Zsírpapírból kis tölcsért csavarunk, beleszedünk 1 kávéskanál tojásfehérjét, és „megírjuk”, díszítjük a mézeskalács tetejét, majd hagyjuk a mázat teljesen megszáradni. Fémdobozban, egy alma társaságában tárolva sokáig puha marad. Áldott ünnepeket! Szakács Zsuzsa j&Z vesen elkészít, legyen az kopjafa, szobor, fakanál, de a hangszereit is mind ő faragta ki. — Cigányember létemre mindig nagyon sokat dolgoztam, de ha fát vehettem a kezembe, minden fáradságom, bajom elmúlt. Már egészen kiskoromban megismerkedtem a faragás gyönyörűségével. Volt, amit másoktól lestem el, volt, amire saját magam jöttem rá. Gyermekként tanultam meg a terhoz nem csak ügyesség és nagy gyakorlat kell, hanem fantázia is, meg kell látni, hogy abban a bizonyos darab fában milyen lehetőség rejtőzködik. Hálás vagyok Istennek, hogy ennyi mindent adott nekem, hogy ennyi mindenhez értek - mondta el László Pál. A rendezvényt támogatta Szabó Tiborné és dr. Bényi Zsolt képviselők. Szakács Zsuzsa J&Z A Rákoshegyi Közösségi Házban november 19-én folytatódott a Mesterségünk címere nagysikerű, sorozat. Ezúttal László Pál segítségével ismerkedhettek meg az érdeklődők a fafaragás és a hangszerkészítés sokunknak igen bonyolultnak tűnő világával. Miközben Pali bácsi az őt körbe vevő gyerekekkel a szerszámok élezését gyakoroltatta, elmondta, gyermekkora óta imádja a fát. A fából bármit szí201 ó. december 1 17 Középpontban a fafaragás és hangszerkészítés mészetnek, az életnek a tiszteletét, a fának, a fafaragásnak a szeretetét, és ezt szívesen megosztom másokkal. A gyerekek mindig különös kíváncsisággal a szemükben vesznek körbe, ha faragok. Először csak nézik, mit is csinálok, majd azt gondolva, ez nem is lehet olyan ördöngős, ők is kézbe veszik a szerszámot. Megpróbáltam rajzolgatni is, de a véső jobban engedelmeskedett a kezemnek. A fafaragás
