Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)

2016-01-21 / 1. szám

fy KULTÚRA „Az igazi Kossuth'díjamat egy koldustól kaptam” Interjú Földes Lászlóval, az elmúlt 70 év tanújával, aki önszántából lett csavargó nagyon nehéz. Sokkal könnyebb megpróbálni elfelejteni azt, hogy valaki protekcionista módon élte le az életét. Persze vannak, akiknek ez ma is kijár, csak az új „uraktól” kapják. — Rengeteg géniusz népesíti be az ön világát: Viszockij, Jim Morri­son, József Attila, Ady, Pilinszky és terítéken lesz Csokonai is nem­sokára. Nem egyszerű feladat az ő életművüket átadni.- Nem érzem tehernek, kö­telességem, hogy amit tőlük kaptam, azt továbbadjam. A kö­folytatás. A Hobo és bandája egyébként nem állandó formá­ció, jelenleg más tagokból áll, velük készítettem a legutóbbi Requiem a bluesért lemezt.- Az 1976-os zágrábi Rolling Stones-koncert sorsfordító volt az életében, de nem lehetett kevésbé fontos a találkozása Vidnyánszky Attilával sem. — Több ilyen fordulópont is volt az életemben. Az első az volt, hogy el tudtam szakadni a felső tízezerből, ahová beleszü- lettem. A csavargó lettem, ez ♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 1. oldalról Tavaly 130 előadása volt, összesen tíz darabban szerepel a saját zene­karán kívül, holott jövő' hónapban lesz 71 éves. Hogyan csinálja? A rocknroll a legjobb életelixír?- Mindennap sportolok, és állandóan gyakorlom a verseket és a szövegeimet. Most két Pi- linszky-estet azért nem vállaltam el, mert jelenleg egy GULAG- darabot írok, így mostanában nem jut időm újratanulni. Nem­rég elmentem az utolsó látogat­ható táborba. Permben tíz na­pot töltöttem el, Moszkvában is rengeteg anyagot láttam és olvastam a témával kapcsolat­ban. Hatalmas irodalmi anyag gyűlt össze, vettem egy kötetet ezernél is több lágerben született verssel. Dalok is vannak, ame­lyek ott születtek. Már évekkel ezelőtt Debrecenben is beszél­tünk a most készülő előadásról, de akkor nem jött össze. A másik darabomat, amelynek Utcaze- nész a címe és majdnem készen is vagyok vele, most félre is tet­tem emiatt.- Tavaly grandiózus és felejthe­tetlen születésnapi koncertet adtak a Nemzeti Színházban február 13- án. Ősszel mutatták be legújabb monodrámáját „Halj meg, és nagy leszel" címmel, amely egy nagyon őszinte és mély kitárulkozás a saját életéről.- Nem tudom értékelni azo­kat az előadásokat, amelyekben játszom. A lemezeimet is kri­tikával kezelem, de akad azért egy-kettő, amit szeretek. Ez a monodráma hazug világunkban egy kegyetlen színvallás. Benne van az utolsó hetven év. A II. világháború utáni korszak tanúja voltam kisgyermekként, ezzel in­dul. A néhai kommunista „arisz­tokrácia” életformáját meg kell írnia olyasvalakinek, aki azt a sa­ját szemével megtapasztalhatta. Hasonló neveltetésű kortársaim ezt valamiért nem tették meg, amit megértek, mert erről írni zönség ezt szerencsére hamar el­fogadta. Amikor megalakítottam 1978-ban a Hobo Blues Bandet, kezdetben csak mestereim, a Rolling Stones és Doors számo­kat játszottunk a fekete bluesok mellett, csakis saját örömünkre. A Közép-európai hobo blues, a Vadászat és a többi ismertebb le­mezeink később készültek.- A Circus Hungaricus lemez 2009-ben látott napvilágot, és nem várt, zajos sikert aratott. A gitáros Madarász Gábor elképesztően friss és erőteljes hangzást adott a lemez­nek, a számok (Késő van már, Madárijesztő, A bolondok hajója, Merlin) pedig pokolian jók lettek. — Gábor betegsége sajnos vé­gett vetett a munkakapcsola­tunknak, ezért nem sikerült a szerintem baromi jó dolog volt. Fodor Lajos volt az első meste­rem, tulajdonképpen ő volt az apám 1976-tól huszonöt éven keresztül. O tanított mindenre. Alapvető volt a találkozásom Ascher Tamással, aki az első előadóestemet rendezte. A zenei pályámon Póka Egonnal való találkozásom volt a meghatáro­zó, majd jött Vidnyánszky, aki a ma esti előadást, a „Ballada a két sebzett hattyúért” is kipré­selte belőlem. Az előadás első mondata a legjobb: „Az uram, Potapics megint leszopta magát a sárga földig.” Ez életem egyik legjobb mondata, amit nagy­mamámtól tanultam, ugyanis a családomban nagyon komoly piások voltak.- Évi 130 előadás mellett jut ide­je színházba járni nézőként?- Nemigen. Kevés szabadidő­met a családommal töltöm. A Nemzeti .Színház előadásaiból sokat megnéztem, de máshova nem jutok már el. Sokat kell ta­nulnom, és írnom kell az új dol­gaimat is.- Ilyen fegyelmezett rocknrollert, mint Ön, nem sokat látni. Renge­teget dolgozik, tanul, olvas, ír és nem is iszik. Hogy képes minderre?- Fantasztikus családom van. Feleségem 23 éve csodálatos módon támogat. Még csekkeket sem kell befizetnem.. Otthon mindent megkapok, és ez renge­teget jelent, hiszen korábban két válásom is volt. A harmonikus családi élet teljesen feltölt. A rock and roll szakmának pedig nem vagyok része, hiszen jóval később indultam, mint a saját generációm képviselői.- Az MTV-n nem sokszor lát­hattunk HBB-koncerteket, holott az Arénában adott búcsúkoncert bőven beférhetett volna a műsor­sávba a Kossuth-díj átvétele után...- Úgy gondolom, hogy velem kapcsolatban semmit sem illik megtenni. Igazi Kossuth-díjamat egy koldustól kaptam, aki vissza­adta a neki juttatott pénzt, majd annyit mondott, hogy annyi mindent kapott tőlem a zene és a versek által, hogy ezt nem fo­gadhatja el.- Mit szólt az Ákos nyilatkozata körül kavart botrányhoz?- Műbalhé az egész. Végignéz­tem az egész interjút, az az ember semmi rosszat nem mondott.- Hogyan látja, hasonlóan os­toba ez az ország, mint a '80-as években? ,- Nem. A hülyeség ma sokkal nagyobb! Sajnos lejjebb csúszott a közönség igényszintje. Már a ’70-es években is tombolva ün­nepelték a full playback koncer­tet adó Boney M-et. Az volt a kezdet, aztán jött a Friderikusz- show és beindult az agymosás. Horváth Tibor iEf 201 6. január 21.

Next

/
Thumbnails
Contents