Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-05-12 / 6. szám
RA Marton Eva és tanítványai Rákosmentén A Rákoshegyi Bartók Zeneház látta vendégül április 23-án a világhírű szopránénekesnőt, Marton Évát, aki ezúttal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Emeritus professzoraként növendékeinek — Horti Lilla, Ferenczy-Havár Vivien, Zuo You, Fahakian Luc iné, Zuzana Kohoutóvá, Erdős Attila, Odor Botond - hangversenyére díszvendégként érkezett Bokor Jutta meghívására. A koncert előtt Szabó Tibor- né képviselő köszöntötte Marton Éva Kossuth-díjas operaénekesnőt, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagját, aki a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szopránénekesnője. Széles körű repertoárja szinte egyedülálló. Zeneakadémiai tanulmányait követően a Magyar Állami Operaház színpadán Rimszkij-Korszakov „Az aranykakas” című operájában Shemaha királynő szerepében mutatkozott be, amelyet olyan jelentős szerepek követtek, mint a Tosca, Manón Lescaut, Rodelinda, Tatjana, Amelia Grimaldi és Freaia. Hatalmas volumenű hangi adottságaival az egész világot meghódította évtizedeken keresztül. Fellépett anyaszínházában, a Magyar Állami Operaházban, a milánói Scalában, a Londoni Covent Gardenben. Az Év Énekesének választották New Yorkban, a Bécsi Állami Operaház Örökös Tagja. Marton Éva már egy ideje nem vállal fellépést színpadon - 2008- ban Barcelonában, Budapesten 2011-ben búcsúzott el a színpadi szerepléstől -, azonban szívesen mutatja be fiatal művész tanítványait. Tíz éve tanít a Zeneakadémián, mesterkurzusokat tart világszerte, mert úgy érzi, nincs joga tudását, tapasztalatát csak magának megtartani, tovább kell adnia. Feladata van bőven, tanítványait csiszolgatja, de elmondása szerint némelyik már most kész művész. Főtanácsadója az Operaház főigazgatójának, a Corvin lánc Testület alelnöke. A növendékek nagysikerű hangversenyét zongorán kísérte prof. Gyökér Gabriella. Végezetül dr. Fenke Ferenc képviselő virággal köszöntötte az énekesnők díváját, Marton Évát. Szakács Zsuzsa & Blues Rádió Budapest koncert ZZ Top-slágerekkel Április 15-én a blues-est hangjaitól és a pentaton skálák dallamaitól zengett Rákosliget. A színpad deszkáira a Blues Rádió Budapest zenekar lépett. A banda egy letisztult, kiegyensúlyozott, igazi klasszikus és vérprofi csapattá csiszolódott a több mint tízéves fennállása alatt. Kapitány Sándor zenekarvezető karakteres és ízes gitárjátékával, rekedtes hangjával Texas hangulatát hozta el az este folyamán. Egyedi készítésű Blonde telecaster formájú gitárral és egy különleges színű, szintén egyedi készítésű Precision basszusgitárral kápráztatták el a közönségüket. A vájt fülűeknek igazi csemege volt a hangzásuk. Egy öreg, átépített rádió pedig a háttérből lökte a meleg elektroncsöves gitárhangzást. A ZZ Top zenekar nótáit hibátlanul játszó csapat bárhol tökéletesen megállná a helyét a nagyvilágban. Sajnálatos módon kicsi hazánkban— számos más kiváló zenekarhoz hasonlóan - kevés megbecsülést és elismerést kapnak. Ennek ellenére egy remek, füstös blues-est koncertrajongói lehettünk. A blues alapjait az afrikai spirituálék munkadalok, gyapotföldi munkások munka közben énekelte dal, aratódal balladák adták. Az amerikai kontinensre ez a zene a rabszolgák behurcolásával került. A rabszolgák szájhagyomány útján adták tovább a fiatalabb generációnak zenéjüket, hitüket. A blueszene az előadó személyes érzéseinek, fájdalmainak és benyomásainak zenei aláfestéssel való kifejezési módja. Ha tehetik, ne hagyják ki legközelebb a Blues Rádió Budapest koncertjét! Kapitány Sanyiék igazán hitelesen és őszintén játsszák ezt a muzsikát. Szőke Csaba Nyelvi kérdések, elemzések Április 22-én Idegenek az éjszakában címmel Horváth Péter Iván nyelvész, tanár, fordító, tolmács előadását hallgathatták meg a nyelvészet kérdéseire fogékonyak a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. Közkívánatra folytatódott a sikeres előadássorozat, amelynek keretében az előadó ismét olyan nyelvészeti témákat taglalt, amelyek mindenki számára ismeretesek a napi szóhasználatból. Lehetőség volt arra, hogy a résztvevők kiegészítsék az elhangzottakat, így interaktív szereplői lehettek az előadásnak. Rákosligeti képviselőnk, Rózsahegyi Péter is aktívan részt vett az eszmecserében. A magyar nyelv nagyszerű, különleges és nehéz. Nehézsége és szépsége egyedülálló a világon. Ahogy különböző hatások érik nyelvünket belső keletkezésű szavak jelennek meg. Manapság nagyon sok szót veszünk át különböző idegen nyelvekből is. Gyakori a latin, a germán és az angol nyelvterületről adaptált idegen szó, vagy jövevényszó, kölcsönszó. Ezek a szavak nem az adott nyelv ősi örökségébe tartoznak. Bárczy Géza akadémikus szerint nem éles a határ a jövevényszavak és az idegen szavak között, de máshogy viselkednek nyelvtanilag. Jövevényszavaink például a kereszt, pap, robot. Idegen szavaink például, wi-fi, index, iPod. Ezek egyértelműen idegenségük- ről árulkodnak. Segítséget adhat az elemzésnél a szótő keresése, a ragozás és a toldalékok megfigyelése. Érdemes megnézni a jövevényszavainknál, hogy milyen földrajzi területről érkeztek. Az alma szavunk éppenséggel török. A helyesírási szempontok is segítséget nyújthatnak abban, hogy könnyen eldöntsük az adott szó eredetiségét, fajtáját. Ezzel szemben az utca embere egyszerűsít és szimplán használja e szavakat. A fülére hallgat és gyakran a nyelv zeneiségére épít, a hangkapcsolatokat és betűkapcsolatokat ösztönszerűen alkalmazza. Szőke Csaba £$ 24 HÍRHOZÓ
