Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-01-21 / 1. szám
ÍJ KULTÚRA es Interjú Domonkos László képzőművésszel „Bármit készítettem, Szinte Gábor mindig megnézte és tanácsot adott” A Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusával, Domonkos László képzőművészszel beszélgettünk rákosligeti otthonában egykori mesteréről, barátjáról Szinte Gábor festőművészről, a pusztaszabolcsi templom festett üvegablakairól, a rákosligeti kálváriáról, a Maros moziról, a katonai vi- seletek, jelvények, kitüntetések iránti érdeklődéséről. Kezdjük a beszélgetést Szinte Gábor festőművészhez fűzött barátságával.- Szinte Gábor tanszékvezető mesterem volt a képzőművészeti főiskolán. O alapította a látványtervező tanszéket, ahol első tanítványai közé tartoztam. Nem igen voltunk valami jó viszonyban hallgató koromban. Ötödéves koromban azonban ez megváltozott. Készítettem egy tervet Szomori Dezső II. Lajos darabjához, ahogy kérte, filmes felfogásban. Üvegablakot terveztem, és ez nagyon megtetszett a mesternek, innentől kezdve valahogy jóba lettünk. Tartottuk egymással a kapcsolatot, ha adódott valami munka, megkerestük egymást, sokat segítettem neki filmek díszlet- és helyszínkeresésében is. Amikor Rákoshegyre költözött, sokszor átjártam hozzá, nagyon jó baráti viszony alakult ki közöttünk. Amikor a franciaországi Saint Simon-templom 120 négyzetméteres falfestménysorozatát készítette, én voltam az első modellje, de én feszítettem a vásznakat is. Ezekből a munkákból nyílt egy kiállítás a Várban, ahol bejelentette, én megyek vele Franciaországba. A Saint Simon-templom Aurillac környékén áll, itt született II. Szilveszter pápa, aki a krónikák szerint a koronát küldte első szent királyunknak. Ennek az emlékére készültek Szinte Gábor egyedülálló pan- nói a település templomába. 2005 áprilisában elutaztunk. Már beteg volt, így csak három napot töltött ott velünk, aztán kijelentette, ő haza megy.- És tényleg haza ment?- Igen. De előtte még megkérdeztem tőle, ki fogja a kupolában a szentélyt kifesteni. Határozottan felelte, hogy majd én, ő meg otthonról telefonon fog irányítani. így is volt, minden este megbeszéltük, hogy mit, milyen színnel festettem. Volt, hogy nem stimmelt a faliképek mérete a hajó részben, akkor kiegészítettem a képeket. Ettől kezdve folyamatosan együtt dolgoztunk.- Ekkor már ön is elismert képzőművész volt, a Képzőművészeti Egyetem adjunktusa, egyáltalán szüksége volt még egykori mesterének a véleményére?-Bármit készítettem, szobrot, vagy festményt, mindig eljött, megnézte, és tanácsot adott. De én is sok időt töltöttem nála.- Mi volt az utolsó közös munkájuk?- A pusztaszabolcsi templom üvegablakainak megfestése. Szinte Gábor kisméretű kartonlapra készítette a vázlatokat. Az üveget egy új technikával festette. Nem színnel festett az üvegre, hanem vasoxiddal, így a tónusok csak feketék voltak. Különleges volt az is, hogy a szentekre nem tett glóriát. Szinte Gábor 2012 őszén halt meg. Végakarata szerint én folytattam a munkáját, a templom tíz ablakából így nyolcat én festettem meg.- Volt tervező a Magyar Filmgyártó Vállalatnál, dolgozott, dolgozik színházi és film látvány- tervezőként, stílus- és kortörténeti szakértőként, nem ismeretlen ön előtt a címertan, jelképtan, műtárgyak kormeghatározása, értelmezése viseletek alapján. Előadásai mellett jelvények, kitüntetések, plakettek tervezésével, illusztrációk, tudományos rekonstrukciós rajzok készítésével foglalkozik.- A középiskolában Mészáros Mihály szobrászművész volt a tanárom, rá akart beszélni, hogy szobrász legyek. Darabos Iván szobrászművész egyszerűen lehü- lyézett, azt mondta, mit akarok én a filmmel, az nem szakma, de én nem hallgattam senkire, meg voltam vadulva akkoriban a filmért. Mielőtt felvételiztem a Képzőművészeti Egyetem Látványtervezői szakára Bódi Gáborral dolgoztam, még gimnazistaként. Szakértettem a filmjeiben katonai dolgokat, játszottam is, kaszkadőrt is helyettesítettem.- Vagyis senki nem tudta eltéríteni a látványtervezői szaktól?- Olyannyira nem, hogy a diploma kézhezvétele óta a látványtervezői szakon tanítok viselet- és kortörténetet, díszlettervezést. De közben a honvédségnek készítettem kitüntető Szent László érmet, plakettet, megmintáztam kisplasztikában Görgey Artúrt.- A katonasággal kapcsolatos vonzalma honnan fakad?- Én ebben nőttem fel. Apám dolgozott a Hadtörténeti múzeumban, ő írta az első könyvet az 1848-49-es szabadságharc egyenruháiról. Ez alapján készült a Feltámadott a tenger és a Kőszívű ember fiai című film is.- Dolgozott a Koltay-féle Honfoglalás című filmben is, mégis azt tartja, hogy a honfoglalás, mint olyan, nem létezett...- Tényleg így gondolom, de ezen kívül a hamis irodalmi emlékek is érdekelnek. Például a Halotti beszéd. Tudjuk, hogy Pozsonyban került elő, egy Ágoston rendi szerzetes által, akinek az volt a dolga, hogy kiszolgálja az egyházát. A szöveg és a betű is hibázik. A másik az Ömagyar Mária Siralom, amit egy budapesti kereskedő Rómában vásárolt 1910-ben. Itt sem stimmelnek a betűk, a pergamenből ki van kaparva a hasáb egyik fele, a betűk megfakultak, és még sorolhatnám. Szerintem ezek egyértelmű hamisítványok.- Mikor adják át a Fach Károly téren, a régi temetőkertben készülő kálváriát?- Három évvel ezelőtt, a Rákosligeti Polgári Kör kezdeményezésére indult el a kálvária elkészítésének gondolata. Az átadást pünkösd környékére tervezzük.- Az interjú nem lenne teljes, ha nem beszélnénk a Maros mozi újjászületéséről.- 2006 táján indítottam el a mozi épületének felélesztését. Hivatalosan 2010-ben, mint a MAT elnöke vettem át az épületet. Jelenleg a polgári kör rendelkezik vele. Üjból van filmvetítés, hamarosan népzenei találkozót tartanak itt, műszaki kiállítás nyílik az első emeleten. Szakács Zsuzsa HÍRHOZÓ \ w ß m 14
