Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-04-21 / 5. szám
KULTÚRA A megtalált Petőfi - Melocco Miklós előadása Március 31-én a Rákosligeti Polgári Kör és a Maros Mozi Baráti Kör szervezésében a Borromei Szent Károly Katolikus Körben Melocco Miklós szobrászművész, a nemzet művésze volt a vendég. A szobrász volt feleségének rákosligeti házánál - amit már eladtak - előkerült három darabban egy életnagyságú Pető- fi-gipszforma. Rózsahegyi Péter képviselőnek köszönhetően — hasznát véve egy közösségi portálnak — kiderült a szobor készítőjének neve és múltja. A gipszformát természetesen Me- locco készítette, amiből egy bronzba öntött szobor is díszíti Veszprém városát. A Rákosligeti Polgári Kör felkérte a művészt, hogy látogasson el kerületünkbe és meséljen a szoborról, életéről, művészetéről és világképéről. Melocco Miklós Rómában, a művészetek hazájában látta meg a napvilágot, a Piaristáknál tanult. Hit, méltóság és keresztény értékrend társult mondanivalójához. Humorával és szarkasztikus előadásával könnyen magával ragadta a közönségét. Előadásában többek között a szocializmus felejthetetlen korszakából emelt ki jeleneteket. A megbízható elvtárs, jó káder/ rossz káder fogalmait fejtegette. Rámutatott a rendszer működésére, illetve annak működésképtelenségére, valamint arra, hogy tucatszám születtek hivatalok, rangok megfelelő szaktudás és hozzáértés nélkül. A Szépművészeti Múzeum akkori vezetői folyamatosan dobálták ki a szobrokat, gipszformákat. Majdnem a Michelangelo szobrok is így végezték! Nagy erőfeszítésbe és trükközésbe került kimenekítésük, megmentésük. Szerencsére nagyrészük Kecskeméten a zsinagógában, a falba beültetett Medici-síremlékekben tündökölnek. A magyar képzőművészek többsége nem akarta tolerálni a kommunizmus „értékrendjét”. Felmerült a kérdés, mibe és hova meneküljenek? Egyértelmű megoldást csak a minőségi művészetbe való belemélyedés jelenthette. A cél: megmenteni a művészetet a barbároktól. „Valójában Petőfi a vesztesek táborát erősíti. Mártírok, halottak.” A művész elmondta, az a fontos, hogy valami maradandót hagyjon az ember maga után: alkotást, verset, zenét, amivel feltárhatja korának szépségeit, fájdalmait, vagy örömeit. „Az utókor sose téved, szelektál és rámutat az igazi értékekre.” Melocco párhuzamot vont élete és egy háborús katona kihallgatásával. Milyen ember a katona? Milyen ember ő? Hogyan és miképp viselkedett volna abban a bizonyos vallatásban? Hős, gyáva, szerencsétlen, hősiesen ellenálló? Hogyan tett volna, ha az átkos rendszer felkéri őt dra- bális, proletár, erőfitogtató szobrainak elkészítésére? Nem tudni, mert ez sosem történt meg. Csekély bizonytalanságot és némi szomorúságot is ki lehetett venni szavai mögül. „Ma sem tudom, milyen ember vagyok.” — állapította meg. A szépség fogalmát is elemezte. Mi az, ami szép? A befogadás szempontja szerint nehéz, vagy könnyű meghatározni? Egyszerűen csak nézni kell az alkotást és beszívni a kisugárzását. „Az esztergomi Szent István megkoronázása című műve katartikus élményt adott és ad alkotójának és nézőjének egyaránt a mai napig. A koronázás és az ihlet pillanata révén rokon lehet alkotó és alkotás.” Szőke Csaba JSÍ Irodalmi est Balassi Bálintról és koráról A Rákoshegyi Polgári Kör nagy érdeklődéssel kísért irodalmi estet rendezett április 8-án a Rákoshegyi Közösségi Házban „Bízd a jövendőkre érdemed jutalmát...” - Balassi és kora címmel. Pál Sándor, a polgári kör elnöke köszöntötte a rendezvény résztvevőit, valamint Szabó András Radnóti- és Kazinczy-díjas érdemes művészt, az irodalmi est összeállítóját, tolmácsolóját. A művész elmondta, azért választotta műsorának címéül Balassi Bálint négyszáz éve írt versrészletét, miszerint: „Bízd a jövendőkre érdemed jutalmát...”, mivel a szerző jól tudta, méltó értékelést csak a késő utókortól várhat. Balassi Bálint a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar reneszánsz irodalom európai rangú reprezentánsa volt. Az este folyamán elhangzott versek, levélrészletek méltó módon igazolták, hogy Balassi több száz éve íródott versei nem halott emlékek. Szerelmi költészetét ma is nagyra értékelik, hisz soraiban jelen van a reneszánsz ember öntudata, aki a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti. Az irodalmi estet Szabó Tibomé önkormányzati képviselő támogatta. Szakács Zsuzsa 14 HÍRHOZÓ
