Hírhozó, 2015 (25. évfolyam, 1-16. szám)

2015-04-03 / 4. szám

A sajtószabadság nem csupán a szerzőt illeti meg Interjú Lánczi Andrással, a Századvég Alapítvány elnökével Lánczi András 1981-ben szerzett angol-történelem szakos diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyete­men, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Politika- tudományi Intézetének igazgatója. Elnöke a 2007- ben létrehozott Center for European Renewal nevű, európai akadémikusok, filozófusok és újságírók által létrehozott konzervatív szemléletű szervezetnek, 201 0 óta a jobbközép irányultságú, pártoktól független Szá­zadvég Alapítvány elnöke. 1^1 KÖZÉLET Rákosmentén, a március 154 megemlékezésen Ön mondott ünnepi köszöntőt, amelyben különös hangsúlyt kapott a szabadság kérdése. A párizsi történések fényében mi a vé­leménye a sajtószabadságról, illetve általában meddig ter­jedhet a szólás, vagy a gya- lázkodás szabadsága?- Én alapvetően nem korlátoznám a sajtó sza­badságát, de néhány fon­tos dolgot tudomásul kel­lene venni mindenkinek. A sajtószabadság a szerzőt illeti meg, a befogadót vi­szont megilleti a befoga­dói szabadság. Ha valaki gyalázkodik, gúnyolódik a sajtószabadság égisze alatt, az meglehetősen korlátolt elképzelés a sajtószabadság­ról. Minden leírt szónak, képnek vagy karikatúrának ugyanis hatása van, amely­nek értelmezéséről a befo­gadó dönt. Aki méltóságot, hitet vagy nemzeti hova­tartozást sértő sajtótermé­ket jelentet meg, az számít­hat arra, hogy a reakció is pontosan ugyanolyan dur­va lesz. A sajtószabadság­nak teljesnek kell lennie, de sohasem korlátlannak. Vannak emberek - nem is kevesen —, akik nem építe­ni akarnak, csak rombolni. Ezek a szerzők érték és hit nélküli nihilisták, ráadásul pökhendi módon nyilvá­nulnak meg. A nihilizmus csak otthon, a négy fal kö­zött magánügy, de egy gya­lázkodó írás nyilvánosságra hozatala már politikai ügy, amely nem más, mint a ni­hilista fasizmus megjelení­tése.- A magyar történelem so­rán minden politikai kurzus igyekezett a maga érdekében felhasználni, a maga arcula­tához igazítani a forradalmi eseményeket és hagyomá­nyát. Mennyire természetes ez a törekvés ?- Nincs ezzel semmi baj, hiszen ahogy mondani szok­ták, a ma politikája az a hol­nap történelme. Ugyanígy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc akkortájt politikai cselekvéssorozat, ma már a múlt része, de ezek az idősávok egymással ösz- szeköttetésben állnak. Sze­rintem teljesen természetes és jó dolog, hogy minden politikai erő legitimitást kí­ván szerezni, de az már más kérdés, hogy a nyilvánosság előtt ez milyen köntösben jelenik meg.- Ünnepi beszédében Ön is utalt a nemzeti megosztottság veszélyeire.- Az a gond, hogy a nem­zeti egység megteremtése nem elhatározás kérdése, azt rendeletileg szabályozni nem lehet, de ha ez nincs, akkor elvész a nemzeti ér­dek, győznek azok, akiknek ez semmit nem jelent. Két­ségtelen, hogy környeze­tünk néhány országában — pl. Románia, Szerbia, vagy Horvátország — a nemzeti identitás sokkal erősebb, mint nálunk. Ezekben az országokban a nemzet bel- ügye nemzeti érdek, még az ellenzéki politikusok sem szaladgálnak külföldre pa­naszkodni. Minden olyan országnak van nemzeti mi­nimuma, ahol van legalább egy olyan közös gondolat, amit senki sem kérdőjelez meg. Magyarországon gya­korlatilag ez nincs meg, de az is lehet, hogy a hibakód párszáz évvel ezelőtt kerül­hetett a magyar történelem olajozott fogaskerekei közé.- 1848—49 eszmeiségéből mit tud meríteni a mai fiatal­ság és a későbbi generációk?- Első és legfontosabb az érzelmi kötődés, a tör­ténelemhez való viszony azonban az érzelmi kötődés mellett más ismereteket is megkövetel. A fiataloknak is észre kell venniük, hogy 1848 példaképei benne él­nek más nemzetek lelkében is. Például Kossuth a nyuga­ti világ hőse lett, Petőfinek két szobra is van Kínában, verseit pedig kínai gyere­kek százmilliói tanulják a kínai általános iskolák­ban. A mindennapjaink­ban körbe vagyunk véve az 1848-49 eseményeiből fa­kadó következményekkel, ismeret-darabkákkal. Ezek­hez az ismeretekhez kell valahogyan viszonyulnunk. Az 1848-49-es eseményso­rozat olyan fogalmakat is a felszínre hozott, amelyeket a saját, mai életünkben is hasznosíthatunk, csak egy nagyon picit kell odafigyel­ni és kérdéseket feltenni. Kili Tamás £$ 10 HÍRHOZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents