Hírhozó, 2015 (25. évfolyam, 1-16. szám)
2015-03-05 / 3. szám
Emlékezés a kommunizmus áldozataira A kommunizmus áldozataira emlékezett az ország február 25-én. Rákosmentén Dunai Mónika országgyűlési képviselő, Riz Levente polgármester, Fohsz Tivadar és Horváth Tamás alpolgármesterek, valamint Sarkadi- Nagy Adrien és Hatvani Zoltán önkormányzati képviselők helyezték el a kegyelet virágait a Bulyovszky-ház falán elhelyezett emléktáblánál, majd Ligeten, a Maros moziban filmvetítéssel folytatódott a megemlékezés. 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát. Kovácsot azért állították félre, mert meggyőződéses antikommunista volt, és a lehető legabszurdabb vádak alapján ítélték húsz év börtönre. A Gulagon eltöltött esztendők alatt rettenetes megpróbáltatásokat élt át, végül élve hazatért. Magyarországon a Tanács- köztársaság négy hónapja alatt, illetve a II. világháború és az 1956-os forradalom leverése után dúlt a vörös terror. 1944-45-ben 600 ezer embert hurcoltak el szovjet fogságba, legalább egyharmaduk soha nem tért vissza az embertelen rabszolgamunkából. 1945—48-ig a népbíróságok 27 ezer „háborús bűnöst” ítéltek el, közülük 190 embert kivégeztek. A Rákosi-érában, a koncepciós perek során 100 embert küldtek a halálba, több tízezer embert börtönöztek be. 1956-ig mintegy egymillió ember ellen indítottak politikai, vagy köztörvényes köntösbe bújtatott politikai okokból eljárást. 1956 és 1961 között mintegy 400 embert végeztek ki, 21 ezret börtönöztek be, és 17-18 ezret internáltak az „ellenforradalomban” való részvétel miatt. Kádárék bosszúhadjárata alatt a mártírokat halálukban is megalázva, jeltelen sírba temették, szeretteik 1989-ig egy szál virágot sem tehettek nyughelyükre. A Maros moziban Rózsahegyi Péter ligeti önkormányzati képviselő köszöntötte az érdeklődőket, majd megemlékező beszédében Riz Levente George Orwellt idézte, aki egykor baloldali emberként a következőket mondta: „Ha el akarod képzelni a kommunista jövőt, képzelj el egy csizmát, amely egy emberi arcba tapos, és ott is marad.” A mai napon nem csak a mártírhalált halt mintegy 100 millió emberre emlékezünk, hanem mindazokra, akiknek el kellett szenvedniük a megfélemlítést, a padlássöprést, az internáló, büntető és munkatáborokat, a családtagok elvesztését, a továbbtanulás korlátozását, a besúgó rendszert. Heine szerint a kommunizmusra három dolog jellemző, az irigység, az éhezés és a halál. - ez tökéletesen lefedi a kommunizmus rejtett álcáját. A városvezető kiemelte, nem szabad azt a tévhitet elfogadni, hogy az eszme jó volt, csak a megvalósítás nem. Ronald Reagen egykori USA elnök szerint kommunista az, aki olvassa Marxot és Lenint, antikommunista pedig az, aki nemcsak olvassa, hanem érti is. A kommunista eszmékből csak az a pusztítás vezethető le, ami a XX. században végigsöpört a világban. Az utókor feladata, hogy emlékezzen az összes áldozatra, hogy soha többé ne jöhessen létre ilyen eszmékkel államberendezkedés - hangsúlyozta Riz Levente. Az emlékező beszédet követően filmvetítés kezdődött a Maros moziban. A „Drága besúgott barátaim” című film két barátról, Czettl Andor irodalomprofesszorról (Cserhalmi György) és Pásztor János íróról (Derzsi János) szól, akiknek a kapcsolatát végletesen megmérgezi, hogy kitudódik: utóbbi rendszeresen jelentett az előbbiről. A filmben az egykor megfigyelésnek, rendőrségi zaklatásoknak kitett korábbi ellenzéki - ma egyetemi tanár - kikéri az Állami Biztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától az aktáit, amelyekből kiderül, hogy barátja, az ismert író jelentett róla és a másként gondolkodók csoportjáról a szerveknek. A filmben megjelenik az összes dilemma, ami az ügynökhálózat tagjainak lelepleződése során az érintett felekben, besúgot- takban és besúgókban, s a társadalom egészében felmerült. Pásztor túl van mindenen, túl van a nőkön, túl a barátságon, túl a gyermekein is, s lelepleződésével túlkerül az utolsó dolgon, ami még nyugtalaníthatta, és nyugodtan állhat a halál elébe. Kili Tamás & 14 HÍRHOZÓ
