Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-12-08 / 15. szám
a KULTÚRA ■■■ V RÁKOSMENTt Huszonöt éves a Liszt Ferenc Vegyes Kar A Liszt Ferenc Vegyes Kar 25 éves jubileumi koncertet adott november 30-án a Vigyázó Sándor Művelődési Házban Menyhártné Barna Zsuzsa karigazgató vezényletével. Az ünnepi hangverseny előtt Riz Levente polgár- mester köszöntőjében fontos értékek hírvivőjének nevezte a Liszt Ferenc Vegyes Kar több évtizedes munkásságát, hisz elvitathatatlan érdemeket szereztek a zenekultúra igényes megszólaltatásában, Rákosmente kulturális életében való aktív részvállalásban, a hagyományteremtésben és az ismeretterj esztésben. Az énekkar 1989-ben alakult a helyi Bartók Béla Állami Zeneiskola tanára, Menyhártné Barna Zsuzsa vezetésével. 1995-ben Fesztiválkórus minősítést kaptak, majd kétszer elnyerték a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny ezüst fokozatát. Rendszeresen készítenek hangfelvételt a Bartók Rádió felkérésére a „Kóruspódium” című műsorba. Fellépnek a Piliscsabai Egyházzenei Napokon, a Rákoscsabai Pünkösdi Kórustalálkozón, a Rákoskeresztúri Evangélikus Templom húsvéti és karácsonyi istentiszteletein, a Bartók Béla Zenei Napokon és a Rázene Fesztiválon. Vállalkoznak nagyobb lélegzetű művek bemutatására is, így bekerült a kórus repertoárjába Vivaldi Introducione et Gloria című műve, Mozart Koronázási miséje, Schubert G dúr miséje, C. Franc Krisztus 7 szava a kereszten című műve. Több kórus közreműködésével mutatták be a Carmina Buranát Medveczky Ádám vezényletével. Huszonöt évig együtt énekelni csak szeretetből lehet. A Liszt Ferenc Vegyes Kar összetartó, egymást szerető közösségből áll, akik mindig tudnak egymásnak örülni, ha kell segíteni. Az egymás iránti és a zene szeretete tart össze bennünket oly sok éve, értékelte a több évtizedes közös munkát Menyhártné Barna Zsuzsa. A kétrészes koncerten elhangzott Benjamin Britten Himnusz a szűzhöz, Poulenc A Peine défigure Paul Elouard versére, Marenzio Scaldava il Sol, Mendels- sohn-Bartholdy 100. zsoltár, Rahmanyinov Ave Maria, R. Szabó István-Reményik Sándor A kereszt fogantatása, Bárdos Lajos Libera Me, Kocsár Miklós Népi imádság, Pászti Miklós Csángó magyar szerelmi dalok, Liszt Ferenc Salve Regina, Ud- vardy László-Radnóti Miklós Bájoló, Bach Magnificat című műve. Közreműködött: a Vigyázó Sándor Művelődési Ház Liszt Ferenc vegyes kara, Morvái Katalin (szoprán), Forgó Eszter (mezzoszoprán), Pálmai Árpád (tenor), Mikecz Koméi (basszus), valamint a Concerto Filharmónia zenekar Balogh Lázár vezényletével. Szakács Zsuzsa Csak az ember számít(ó) - Akár akárki A Pantone Programhoz kapcsolódó előadás a Gózon Gyula Kamaraszínház előtermében szökkent szárba, korunk legbántóbb kérdését feszegetve, ami az értékvesztés és az ebből fakadó erkölcstelenség. Borbély Szilárd rendkívüli nyelvi leleménnyel papírra vetett művéből napnál világosabban kitetszik a morális válságok hatására levetett emberi (képmás) arcunk és az ehelyett hordott, naponta cserélhető maszkjaink. A főszereplő, Akár Akárki vezetésével nyolc groteszk, rendszerint halállal végződő, hátborzongatóan hétköznapi jelenet szemtanúi lehetünk. Ezek mindegyike az amoralitás végtelenül termékeny talajából gazként sarjadó jelenkori bűn egyik formáját mutatja be. A színpadon bemutatott mindegyik bűn eredője az élet abszolút értékének általános hiánya. Az Akár akárki még ennél is tovább megy, az élet értéktelenségét a halát „árértékével”, az abból nyerhető profittal állítja szembe. A dráma motivikus metaforája az illegális szervkereskedelem. A különböző „szokványos” jelenetekben történt halálesetek után az egyik szereplő rendszerint felveti a holttest értékesítését, szervenként a feketepiacon. Groteszk jelenetek sorában tárul elénk az Istennek teljesen hátat fordító Akár Akárki, aki tulajdonképpen a többi akárki fogyasztásából él. Korunk totális amoralitásával parallel módon a legtöbb ember hajlandó bárkit, akár a legjobb barátját is, áruba bocsájtani, hogyha abból haszna származik. Ebből a világból már teljesen hiányoznak a normális emberi kapcsolatok, van helyette egy önmagából kifordult, beteg társadalom, amely végtelenül magányos, a pénzt hajszoló zombik szánalmas seregéből áll, akik csak arra várnak, hogy egymást áruba bocsáj thassák. Borbély az egyházi szervezetek ellentmondásos szerepére és tehetetlenségére is rámutat remekművében. A tűpontos társadalomkritika mellett a darab erősségét jelzi, hogy nem kíván didaktikus lenni, és hanyagolja a naiv idealizmus giccses álmegoldásait is. Megoldást nem adhat, hiszen nem ez a feladata, viszont felnyitva a szemeket gondolkodásra és analizálásra késztet. Quo vadis Homo? Játszó személyek: Chovan Gábor, Mészáros András, Zeck Júlia. Csellón közreműködik: Olveti Mátyás, Simkó- Várnagy Mihály. Rendező: Árkosi Árpád. Producer: Szabó Ágnes. Horváth Tibor &Z 2014. december 8. 19
