Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)

2014-12-08 / 15. szám

a KULTÚRA ■■■ V RÁKOSMENTt Huszonöt éves a Liszt Ferenc Vegyes Kar A Liszt Ferenc Vegyes Kar 25 éves jubileumi koncer­tet adott november 30-án a Vigyázó Sándor Művelődési Házban Menyhártné Barna Zsuzsa karigazgató vezényle­tével. Az ünnepi hangverseny előtt Riz Levente polgár- mester köszöntőjében fontos értékek hírvivőjének ne­vezte a Liszt Ferenc Vegyes Kar több évtizedes munkás­ságát, hisz elvitathatatlan érdemeket szereztek a ze­nekultúra igényes megszó­laltatásában, Rákosmente kulturális életében való aktív részvállalásban, a ha­gyományteremtésben és az ismeretterj esztésben. Az énekkar 1989-ben alakult a helyi Bartók Béla Állami Zeneiskola tanára, Menyhártné Barna Zsuzsa vezetésével. 1995-ben Fesz­tiválkórus minősítést kap­tak, majd kétszer elnyerték a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny ezüst fokoza­tát. Rendszeresen készítenek hangfelvételt a Bartók Rádió felkérésére a „Kóruspódium” című műsorba. Fellépnek a Piliscsabai Egyházzenei Napokon, a Rákoscsabai Pünkösdi Kórustalálkozón, a Rákoskeresztúri Evangé­likus Templom húsvéti és karácsonyi istentiszteletein, a Bartók Béla Zenei Napo­kon és a Rázene Fesztivá­lon. Vállalkoznak nagyobb lélegzetű művek bemuta­tására is, így bekerült a kó­rus repertoárjába Vivaldi Introducione et Gloria című műve, Mozart Koronázási miséje, Schubert G dúr mi­séje, C. Franc Krisztus 7 sza­va a kereszten című műve. Több kórus közreműködésé­vel mutatták be a Carmina Buranát Medveczky Ádám vezényletével. Huszonöt évig együtt éne­kelni csak szeretetből lehet. A Liszt Ferenc Vegyes Kar összetartó, egymást szerető közösségből áll, akik mindig tudnak egymásnak örülni, ha kell segíteni. Az egymás iránti és a zene szeretete tart össze bennünket oly sok éve, értékelte a több évtizedes közös munkát Menyhártné Barna Zsuzsa. A kétrészes koncerten el­hangzott Benjamin Britten Himnusz a szűzhöz, Poulenc A Peine défigure Paul Elouard versére, Marenzio Scaldava il Sol, Mendels- sohn-Bartholdy 100. zsoltár, Rahmanyinov Ave Maria, R. Szabó István-Reményik Sándor A kereszt fogantatá­sa, Bárdos Lajos Libera Me, Kocsár Miklós Népi imád­ság, Pászti Miklós Csángó magyar szerelmi dalok, Liszt Ferenc Salve Regina, Ud- vardy László-Radnóti Mik­lós Bájoló, Bach Magnificat című műve. Közreműködött: a Vigyá­zó Sándor Művelődési Ház Liszt Ferenc vegyes kara, Morvái Katalin (szoprán), Forgó Eszter (mezzoszop­rán), Pálmai Árpád (tenor), Mikecz Koméi (basszus), valamint a Concerto Filhar­mónia zenekar Balogh Lázár vezényletével. Szakács Zsuzsa Csak az ember számít(ó) - Akár akárki A Pantone Programhoz kapcsolódó előadás a Gózon Gyula Kamaraszínház előtermében szökkent szárba, korunk legbántóbb kérdését feszegetve, ami az értékvesztés és az ebből fakadó erkölcs­telenség. Borbély Szilárd rendkívüli nyelvi leleménnyel papírra vetett mű­véből napnál világosabban kitetszik a morális válságok hatására levetett emberi (képmás) arcunk és az ehelyett hordott, naponta cserélhető maszkja­ink. A főszereplő, Akár Akárki vezetésé­vel nyolc groteszk, rendszerint halállal végződő, hátborzongatóan hétközna­pi jelenet szemtanúi lehetünk. Ezek mindegyike az amoralitás végtelenül termékeny talajából gazként sarjadó jelenkori bűn egyik formáját mutatja be. A színpadon bemutatott mindegyik bűn eredője az élet abszolút értékének általános hiánya. Az Akár akárki még ennél is tovább megy, az élet értékte­lenségét a halát „árértékével”, az abból nyerhető profittal állítja szembe. A dráma motivikus metaforája az illegá­lis szervkereskedelem. A különböző „szokványos” jelenetekben történt ha­lálesetek után az egyik szereplő rend­szerint felveti a holttest értékesítését, szervenként a feketepiacon. Groteszk jelenetek sorában tárul elénk az Isten­nek teljesen hátat fordító Akár Akár­ki, aki tulajdonképpen a többi akárki fogyasztásából él. Korunk totális amoralitásával paral­lel módon a legtöbb ember hajlandó bárkit, akár a legjobb barátját is, áruba bocsájtani, hogyha abból haszna szár­mazik. Ebből a világból már teljesen hiányoznak a normális emberi kap­csolatok, van helyette egy önmagá­ból kifordult, beteg társadalom, amely végtelenül magányos, a pénzt hajszoló zombik szánalmas seregéből áll, akik csak arra várnak, hogy egymást áru­ba bocsáj thassák. Borbély az egyházi szervezetek ellentmondásos szerepére és tehetetlenségére is rámutat remek­művében. A tűpontos társadalomkri­tika mellett a darab erősségét jelzi, hogy nem kíván didaktikus lenni, és hanyagolja a naiv idealizmus giccses álmegoldásait is. Megoldást nem ad­hat, hiszen nem ez a feladata, viszont felnyitva a szemeket gondolkodásra és analizálásra késztet. Quo vadis Homo? Játszó személyek: Chovan Gábor, Mészáros András, Zeck Júlia. Csellón közreműködik: Olveti Mátyás, Simkó- Várnagy Mihály. Rendező: Árkosi Ár­pád. Producer: Szabó Ágnes. Horváth Tibor &Z 2014. december 8. 19

Next

/
Thumbnails
Contents