Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-11-14 / 14. szám
„Álmaim helyszíne Rákosliget” Interjú Ragályi Elemérrel, Rákosmente díszpolgárával Ragályi Elemér Budapesten született a II. világháború kitörésének évében, és a rákosligeti tisztviselőtelepen nőtt fel. 1957-től a Mafilm stúdiójában volt világosító, laboráns, segédoperatőr és felvételvezető. Majd felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Herskó János és Illés György osztályában diplomázott 1968-ban. Ragályi a fiatal magyar rendezői gárda keresett operatőre lett, a hetvenes évektől mások mellett Zolnay Pállal, Gaál Istvánnal, Sándor Pállal, Rózsa Jánossal, Mészáros Mártával, Gazdag Gyulával, Grunwalsky Ferenccel, András Ferenccel dolgozott együtt. Egyedi kameramozgatási technikája - szeretett mindent a néző szemszögéből, kézikamerával láttatni - hamar ismertté és kedveltté vált. Olyan klasszikus filmek operatőre volt, mint a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány 74, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Miss Arizona, a Csók, anyu!, A nagy generáció. O fényképezte a világhírű Queen zenekar 1986-os budapesti fellépéséről készült zenés filmet is. A Rákosmente díszpolgára címet az október 23-i ünnepség keretében vehette át Riz Levente polgármestertől. A díj átvétele után annyit mondott, amikor emlékszik az álmai helyszínére, akkor mim dig a régi Rákosligeten jár. — Tovább szűkítve a kört az egykori családi házunk szobáiban és kertjében járok. Ilyen furcsán működik az emberi agy, az álmaink sokkal tovább őrzik az em2014. november 14. lékeinket. 18 éves koromig itt éltem, személyiségem kialakulásában döntő volt ez az időszak, amelynek kitüntetett helyszíne volt a Fürst Sándor Gimnázium is, amely az ötvenes években még a kastélyban létezett. Szép és tanulságos évek voltak, amibe beleesett az 1956-os forradalom is. Ebben a csodás 13 napban szabotáltuk az orosz nyelv tanulását, amelynek később komoly következményei lettek.-17 éves volt a forradalom idején. Erezte e napok világtörténelmi jelentőségét1- Természetesen igen. Bár koromból fakadóan annyira nem merülhettem el az eseményekben. Anyám rám parancsolt, hogy ne menjek sehova. Radnai Gyuszi barátommal viszont bebicikliz- tünk a városba, ránk is lőttek egy páncélautóból, nagyon megijedtünk. A körúton járva láttunk sok akasztott embert, és azt is, hogyan égetik halmokban Sztálin, Lenin és Marx könyveit.- Miért ment el Ligetről?- Önállóságra vágytam, elkezdtem élni a saját életemet. Apám halála után el kellett adnunk a családi házunkat, ami nagy hőstett volt anyámtól, hiszen több mint 70 éven át élt itt. Ezután költöztek be a II. kerületbe, ekkor már én is itt laktam. Igazából nem a ház eladása fájt, hanem a későbbi lebontása. Az álmaim is azért őrizhetik ilyen erősen ezt a helyszínt. — Mikorra érett meg önben, hogy operatőr lesz? — Nagyon korán. Az orvosi, tanári és jogászi hivatás nem igazán érdekelt, holott apám azt forszírozta, hogy „rendes” munkám legyen. A dokumentumfilmgyárban tett látogatásom eldöntötte a sorsom. Végigjártam a lajtorját, ami szakmailag igen hasznos volt. — A permanens technikai forradalom közepette a filmezés is más alapokra helyeződött. Mennyit árt, illetve segít a filmezésnek a digitalizáció? — Nem szabad, hogy az eszközök uralkodjanak egy művészet fölött. A digitális technikából is azt kell kiaknázni, amin keresztül a saját képzeletvilágomat és személyiségemet meg tudom mutatni. Ennek megismeréséhez viszont venni kell a fáradtságot.- Régen óriási felelősséggel járt a filmezés a drága alapanyag miatt.- 1989-ben forgattam A remény útja című filmet, amely Oscar-díjat kapott. Ez egy road movie volt, sok országban játszódott. Az egész filmet úgy kellett leforgatnom, hogy a negatívot sem tudtam előhívni, egyszerűen nem volt rá lehetőség. A forgatáson ennek ellenére vállalni kellett a merészebb beállításokat is, hiszen kurázsi nélkül nem készülhet jó felvétel. Manapság mindent látni a monitoron, a digitális kamerák érzékenysége pedig a négyszerese annak, amilyen a legjobb filmnyersanyag volt. Az éjszakai beállítások régen hatalmas előkészületekkel jártak. A Lánchídon való esti séta rögzítése a Ri- pacsokban egynapos és egy éjszakás előkészületet igényelt. — Melyik színésszel volt a legemlékezetesebb dolgoznia? — Garas Dezsővel. Nagyon szerettem őt áradó humoráért és színészi kvalitásáért.- Ki tart a legjobb magyar rendezőnek és operatőrnek? — Zolnay Pál méltánytalanul kevés elismerést kapott az életében. A Fotográfia című filmje is akkor lett sikeres, amikor már nem élt. Nagyon jó barátom volt, egyfajta szimbiózisban éltünk. A legjobb operatőrként is egy nem kellően értékelt nevet említenék, Hildebrand Istvánét, aki 85 felett is még alkot a Facebookon mind a mai napig. Horváth Tibor 1 1
