Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-08-14 / 10. szám
KULTÚRA Adj esélyt! A Helyi Esélyegyenlőségi Program keretében a nyári szünetben kézműves-foglalkozást szervezett a kerületünkben élő roma gyerekeknek a Rákoshegyi Közösségi Ház vezetője Szabó Tiborné, önkormányzati képviselő. Egy héten át, délutánonként Kacsóh Péter keramikusművész, valamint László Pál fafaragó és hangszerkészítő várta a gyerekeket a művelődési házban, mindhiába. A felhívás nem járt eredménnyel, annak ellenére, hogy a képviselő asszony személyesen keresett fel több olyan családot, ahol a gyermekek otthon töltötték a szünidőt. Az érintettek érdektelensége ellenére a program szervezői, résztvevői fórumot tartottak, amelynek témája cigány és a magyar lakosság együttélésének legsürgetőbb problémái volt. A kötetlen beszélgetésen jelen volt Rostás-Farkas György költő, a Közös út roma magazin alapító-főszer- kesztője, if}. Rostás-Farkas György szerkesztő és az unoka, a legifjabb Rostás- Farkas. A találkozóra eljött a Rákoshegyen élő László Pál fafaragó, Kacsóh Péter kerámiaművész, valamint a házigazda, a rendezvény szervezője Szabó Tibomé. László Pál, aki szintén cigány származású, ma már nyugdíjasként foglalkozik a fafaragással, hangszerkészítéssel. Munkái közül többet néprajzi múzeumokban őriznek. A Rákoshegyi Közösségi Házban megrendezett fórumra is kedvenc tamburájával érkezett, hogy a beszélgetés végén rögtönzött koncerttel kedveskedjen a résztvevőknek. Elmondta, nem mondott le arról, hogy egyszer még megtanítsa őket a cigányság ősrégi fafaragására. Rostás-Farkas György, aki nem csak költőként, de a Nemzetközi Roma jogvédő Iroda, a Roma Szeretetszolgálat Alapítvány és a Cigány Tudományos és Identitásőrző Szövetség elnökeként is igen sokat tett már a cigányságért Rákoshegyen él családjával, sokan ismerik, tisztelik munkásságát. A fórumra feleségével, fiával és unokájával érkezett. László Pállal mindketten hangsúlyozták, akik nem ismerik egymást, azok örökre idegenek maradnak, ezért Ők addig nem nyughatnak, amíg nincs biztosítva az utánpótlás, hogy legyenek képzett, öntudatos roma fiatalok, akik őrzik és továbbviszik a saját kultúrájukat, nyelvüket, hagyományaikat. A jelenlévők egyöntetű véleménye szerint, még igen sok a tennivaló a cigány kultúra egyenjogúsítása érdekében. Hogy ez megvalósuljon, le kell írni a meséket, a történeteiket. Meg kell teremteni a cigányság intézményes kultúrájának alapjait, vagyis múzeumot, a dokumentációs és kutatóközpontot, médialehetőségeket, nyelvi műhelyeket, színházat, kiadót kell létrehozni. A cigány népnek kötelessége ugyanúgy élni, mint a nem cigányoknak, ugyanakkor fontos, hogy megőrizzék és továbbépítsék, újjászervezzék hagyományaikat. Szabó Tibomé lapunknak elmondta, nagyon sajnálja, hogy a roma gyerekeknek első alkalommal meghirdetett programot érdektelenség fogadta. Szeptembertől újból meg akarja szólítani a kerületi roma családokat, de már az iskolákkal karöltve. Ősztől roma hétvégeket fog szervezni a Rákoshegyi Művelődési Házban, ahol a rákosmenti romák bemutathatják zenéjüket, táncaikat, irodalmukat, ételeiket. Kifejtette, a fiataloknak példaképekre van szükségük, ezért híres cigány származású művészeket, sportolókat szeretne majd meghívni. Fontosnak tartja, hogy a szülők megértsék és megértessék gyermekeikkel, népüknek tanult, művelt, identitásukat büszkén vállaló cigány fiatalokra van szükségük. Szakács Zsuzsa 100 éves kerületi polgárt köszöntöttek Egy hosszú élet munkájának, eredményének elismeréseként, tiszteleteként július 17- én Rákosmente Önkormányzata nevében Fáz Levente polgármester és Rúzsa Ágnes jegyző köszöntötte családja körében a századik születésnapját ünneplő Zsámboki Jánost. A polgármester és a jegyző asszony nem csak tortával kedveskedtek, átadták Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt emléklapot is a jubileumi születésnapon. János bácsi és felesége négy gyermeket nevelt fel, most lányukkal élnek a rákoscsabai Zimonyi utcában. Négy unoka, öt dédunoka és két ükunoka szeretete szépíti meg az idős házaspár mindennapjait. A századik születésnapját ünneplő Zimonyi János Haj- dú-Bihar megyéből, kőművesként érkezett Budapestre. Rákoscsabán több mint ötven éve él családjával. A mai napig érdeklődéssel van a világban történt események iránt, televíziót néz, és igen nagy kedvvel beszélget az ismerősökkel. Szakács Zsuzsa