Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-06-20 / 8. szám
Megemlékezés a trianoni békediktátum 94. évfordulóján A trianoni békediktátum 94. évfordulója alkalmából Rákosmente Önkormányzata a Pesti úti Erek- lyés Országzászlónál tartott megemlékezést június 4-én. A rendezvényen közreműködtek Dely Csaba vezényletével a RÁZENE Városi Fúvósegyüttes tagjai, Dely Tercia, Fresch Gábor, valamint a kerületben vendégeskedő, székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjai. Riz Levente polgármester beszédében elsőként a székelykeresztúri diákokhoz szólva emlékeztetett, „ezt az emlékművet rákoskeresztúri elődeink 1937-ben értetek emelték, azért 2014-ben itt legyetek. Hittek, hiszünk bennetek, hogy megmaradtok a szülőföldeteken, hisz- szűk, hogy megmaradnak magyarnak azok a hegyek, a bővizű folyók, a legelők, a szántóföldek, amelyekről énekeltetek.” A trianoni „békeszerződéssel” az ország kétharmada elveszett, és 3,3 millió magyar rekedt a határokon túl. A rendszerváltozás után a magyar közélet megpróbálta ugyan megtalálni a helyes utat oda, ahol talán gyó- gyíthatóak ezek a sebek, de az igazi fordulatra 2010-ben került sor. A gyász mellett átélhettük végre az összetartozás élményét, megnyílt a magyar állampolgárság lehetősége a határon túli magyarok előtt. Az összetartozásnak van szellemi-érzelmi, jogi és gazdasági oldala. Az elsőt az iskolákban kell formálni. Nem véletlen, hogy az első Orbán-kor- mány alatt indult el a Julianus program, ami később a Határtalanul nevet kapta. A program keretében az anyaországi gyerekek, iskolai osztályok meglátogathatják a határon túli társaikat, majd fogadják őket idehaza testvéri szeretettel. A jog is lépést tartott a változással, 2010-ben született meg a nemzeti összetartozásról szóló törvény, megadatott a magyar állampolgárság a határon túli magyaroknak, így nemcsak érzelmileg, de jogi értelemben is magyarok lehettek. Fontos a gazdasági összetartozás erősítése is, amely a magyar tőke kárpát- medencei befektetései, térhódítása révén mehet végbe. Ehhez erős, gazdaságilag gyarapodó anyaország kell. A polgármester beszéde után az országzászló talapzatán koszurút helyezett el Rákosmente Önkormányzata képviseletében Riz Levente, Fohsz Tivadar és Horváth Tamás, majd Dunai Mónika országgyűlési képviselő és a helyi pártok és civil szervezetek tisztelegtek az emlékezés virágaival. A program a Pesti úti I. világháborús emlékműnél folytatódott, ahol a Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából, a haza szabadságáért, függetlenségéért, a nemzet fennmaradásáért küzdött hazafiakra emlékezve koszorúzott Riz Levente, Fohsz Tivadar és Horváth Tamás. A Rákoscsabai Polgári Kör június 3-án Nemzeti Összetartozás Napja címmel tartott megemlékezést a Rákoscsabái Közösségi Ház udvarán. A rendezvényen részt vett Dunai Mónika, Riz Levente, Virág Mihály, Hicz János, a Körösi igazgatója, dr. Varjúné dr. Fekete Ildikó, a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központ XVII. Tankerület vezetője, valamint Rákoscsaba székelykeresztúri testvértelepülésének küldöttsége. Ünnepi beszédet Virág Mihály képviselő mondott. A polgári kör a Csabaház udvarán kopjafát állíttatott, amelynek egy tőről metszett, majd kettéhasított és faragott párja Székelykeresztúron áll. A kopjafát Dunai Mónika, Riz Levente, Hicz János, Zsidó Csaba székelykeresztúri tanár és Domokos Lajosné, a Rákoscsabai Polgári Kör titkára leleplezte le. A Rákosligeti Polgári Kör szervezésében a rákosligeti hősökre és áldozatokra emlékeztek június 6-án Rákosligeten az I. világháborús emlékműnél. A Turulnál Kossá Lajos, a polgári kör tagja mondott beszédet, közreműködött Dely Tercia. Kossá Lajos beszéde után Rózsahegyi Péter önkormányzati képviselő és a ligeti polgárok egy-egy szál virággal tisztelegtek, és hajtottak főt az I. világháború, majd a templomkertben a II. világháború ligeti áldozatai emlékére emelt kopjafánál. Kili Tamás -é£f 10 HÍRHOZÓ
