Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-03-27 / 5. szám
INKORMÁNYZAT <P RAKOSMÍNTí meghatározta a főváros és a kerületek részesedési arányát a Budapesten befizetett adókból, amely súlyosan érintette Rákosmentét: 2012-ig évente 5%-kal csökkent a részesedésünk. Ez minden évben több százmillió forintos hiányt generált a költségvetésben. „A 2010-es új Országgyűlés megalakulását követően képviselői indítványaimnak köszönhetően megfordult a tendencia, kerületünknek 231 milliós többletforrást tudtam biztosítani. A ciklus végén egy másik elfogadott javaslat révén a be nem fizetett iparűzési adó után kivetendő pótlékok és bírságok összegét is sikerült megosztani, betenni a forrásmegosztás rendszerébe. Ez idén további 23 milliós pluszbevételt hozott költségvetésünknek.” Repülőtéri telekadó - 2,2 milliárd forint bevétel 2012 óta „2012 előtt egyetlen fillér sem származott a repülőtér működéséből, csak a zaj jutott nekünk, amely különösen a rákoshegyi lakosokat sújtotta. Ezen változtatni kellett, így benyújtottam azt a javaslatomat, miszerint a telekadó vonatkozzék a repülőtér XVII. kerületi külterületeire is, beleértve a futópályákat és azok tartozékait. Ennek köszönhetően az önkormányzat 2012 és 2014 között 2,2 milliárd forint új bevételt könyvelhetett el. Ez a bevétel fontos lába a költségvetésünknek, amely éves szinten közel 800 millió forintot jelent.” — foglalta össze a polgármester. „Egyéni képviselői indítványommal sikerült belenyúlnom a légiközlekedési törvénybe is, ezen belül a bírság kérdését céloztam meg, amelyet azoknak kell megfizetniük, akik nem az előírt légi útvonal szerint repülnek. A rendelet megalkotását követően hatékonyabban léphet fel a hatóság a szabálytalankodókkal szemben. A másik törvény- módosításom a reptér fejlesztésével kapcsolatos: egy komolyabb beruházás jóval nagyobb forgalmat generálhat, amelyet kezelni kell. Az elfogadott javaslatom értelmében a miniszter csak úgy hagyhatja jóvá a reptérfejlesztést, ha figyelembe veszi az érintett önkormányzatok véleményét.” Új munkahelyi övezet Rákosmentén Budapesten és környezetében az agglomerációs törvény és az Országos Településrendezési Terv határozzák meg a területek beépíthetőségét. „Három évtizedes terve kerületünknek a munkahelyteremtés. Amióta átadták az MO-s autópályát, az útmenti zóna beruházási célterületté vált, de ebből csak a szomszédos települések tudtak profitálni. Rákosmente jövendő munkahelyeit itt kell létesíteni, hiszen itt van a legtöbb erre alkalmas terület. Besorolásuk viszont eddig mezőgazdasági terület volt, amelyen munkahelyteremtő beruházás nem jöhet létre. 2012-ben az agglomerációs törvényt, majd az OTRT-t is sikerült módosítanom, így a Péceli út, a Pesti út és az MO-s által határolt teljes terület (227 hektár) városias települési térség lett. Ez óriási jelentőséggel bír a jövőnkre vonatkozóan, amelyhez most készül a fővárosi keretszabály, majd a kerületi szabályozási terv. A majdan itt létrejövő új munkahelyek mellett új adóbevételek is keletkezhetnek, amelyeket a kerület fejlesztésére fordíthatunk.” 2,8 milliárd útépítésekre Az első Orbán-kormány alatt 2001-ben létrehozott útépítési normatívát a Gyurcsány-Bajnai-érában megszüntették. „Egy képviselői módosító indítvány révén 2011-ben sikerült ezt újra életre keltenem, így minden évben meghatározott összeg áll rendelkezésére a kerületeknek a földes utcák aszfaltozására, járdaépítésre és vízelvezető rendszerekre. Rákosmente ebből több mint másfél milliárdos bevételt szerzett, amelyből 18 utcában épült aszfaltos út, összesen 7 km hosszan." Szintén Riz Levente képviselői indítványa révén kapott állami támogatást a Ferihegyi út meghosszabbítása, két ütemben összesen 1,3 milliárd forintot biztosított erre az Országgyűlés. „Negyven évet vártunk arra, hogy ez az elkerülő út megépüljön. A fele már készen van, idén befejeződik a munka. Ez nem csak az átmenő forgalmat, közúti zajt fogja csökkenteni Rákoshegyen, hanem új munkahelyek is létesülhetnek.” Rákoskeresztúri sport- és rendezvénycsarnok A képviselői lobbimunkának köszönhetően hamarosan kormánydöntés születik arról, hogy állami támogatással megépülhet Rákosmente sportcsarnoka a Népkert melletti sportpályán. A beruházás összértéke 3,6 milliárd Ft + áfa. A sportcsarnok terveit az önkormányzat elkészítette, ezeket már be is adták engedélyeztetésre. A kiviteli terv készítésének folyamata is elindult. 1500 ülőhelyes csarnokról beszélünk, amely képes befogadni a legtöbb labdajátékot, küzdősportot, olyan kialakítással, hogy tévéközvetítésre is alkalmas legyen. A küzdőtér elválasztható, ez az épület kihasználtságát segíti elő. A Népkert melletti sportpálya nem szűnik meg, csak áthelyezik a patak mellé. A csarnok multifunkcionális lesz, a sportrendezvények mellett alkalmas nemzetközi vásárok, kongresszusok megtartására, sőt, fallabda-, futó-, bowling- és tekepályát, éttermet, sörözőt és boltokat is kialakítanak benne. Az épület megújuló energiával fog működni 200 talaj szondás hőszivattyú segítségével, mellettük napelemeket és napkollektorokat is felszerelnek, amelyek lényegesen olcsóbbá teszik a fenntartás költségeit. A küzdőtér nappal természetes megvilágítást kap, a tető áttetsző anyaga azonos azzal, amely a müncheni Allianz Arénában található. Az épület szerkezete rendkívül innovatív lesz, XXL századi technológiákat használ. Természetes átjárás nyílik majd a Népkertbe, amely összeköti a tereket. „Orbán Viktorral megállapodtam, heteken belül megszületik a kormány döntése az állami támogatásról. A beruházást legkorábban ősszel, vagy jövő tavasszal elkezdhetjük, másfél év alatt be is fejezzük.” - foglalta össze a polgármester. Riz Levente zárásként elmondta, országgyűlési képviselőként négy év alatt összesen 5,2 milliárd forintot sikerült módosító indítványokkal a kerület számára kiharcolnia. Ebben nincs benne még a sportcsarnok állami támogatása, illetve 2014. március 27. 3
