Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-03-13 / 4. szám
L & ... „ - KULTÚRA Agyigó - Egy nő sorsa a XX. században Fotó: Ilovszky Béla A Mindenütt Nő elnevezésű országos rendezvény- sorozat keretében Szabó Magda Kossuth-díjas írónő, műfordító emlékére verseiből és önéletrajzi ihletésű prózaköteteiből rendezett zenés irodalmi estet a Gózon Gyula Kamaraszínház február 22-én. A műsort Czeizel Gábor szerkesztette, közreműködött Nagyváradi Erzsébet Főnix-díjas színművész és Gerendás Péter Liszt Fe- renc-díjas zeneszerző. A Mindenütt nő program- sorozat női alkotókat, női sorsokat és a nők problémáit állítja a középpontba. A rendezvényt az a gondolat hívta életre, hogy a nők ma nem kapják meg azt a figyelmet és tiszteletet a társadalom részéről, amelyet megérdemelnének, valamint új tartalommal töltsék meg a nemzetközi nőnap ünnepét. A 2013-ban útjára indított rendezvénysorozathoz idén 81 intézmény, 19 város csatlakozott, és összesen több mint 160 programot rendeznek. A Gózon színház aulája ideális helyszínéül szolgált a produkciónak, mert míg Gerendás Péter elhúzódva a reflektorfénytől muzsikált, Nagyváradi Erzsébet „be- játszotta” az egész előteret, olykor még a nézők soraiba is beült. A színművésznő érzelemdús előadásában és Gerendás Péter gitárművész zenéjén keresztül beszélt a nagyérdeműhöz Agyigó. Lírai, feltárulkozó írásokból szemezget a kétrészes darab, felvillantva egy nagyszerű élet kulisszatitkait, megismerjük, vagy inkább újra felfedezzük a múlt század egyik meghatározó nőalakját. A színpadi esten elhangzó versek közül Gerendás Péter a színház felkérésére többek között az Utolsó levél, a Karácsony, a Madár és a Végrendelet című költeményeket zenésítette meg. Szabó Magda ember volt, olyan, mint mindenki más. Küzdött, félt, harcolt, szeretett. Kimondta azt, amit mások nem mertek, vagy nem tehettek. Szabó Magda, akinek sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában érettségizett 1935-ben. 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát, majd a helyi Református Leányiskolában tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1940-ben jelölték Ba- umgarten-díjra, de a jelölést még aznap visszavonták, és 1958-ig nem publikálhatott. A jeles írónőt 2007-ben, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál. Kili Tamás J&5 Viczián Pál tárlata Rákoshegyen Viczián Pál rákosligeti fotóművész február 22-én az Erdős Renée Házban mutatta be az elmúlt években készített természetfotóit, és műtermi alkotásait. A kiállítást Rózsahegyi Péter, Rákosliget önkormányzati képviselője támogatta képviselői keretéből, a megnyitón közreműködött Gyárfás István gitárművész. Köszöntőjében Adám Ferenc, az Erdős Renée Ház vezetője elmondta, különleges tárlatnak lehetünk szemtanúi, hiszen önálló fotókiállítással a ház eddig még nem nagyon dicsekedhetett. A kiállított 50 fénykép nagy része a Balaton környékén készült, illetve néhány európai helyszínen is sikerült megörökíteni a pillanat szépségeit. A természetfotók szenvedélyesek, a teremtett világ megannyi csodáját fedik minden rafinéria nélkül, természetes egyszerűséggel. Hérics Nándor grafikus- művész megnyitóbeszédében utalt Viczián Pál 30 éves pályafutására, ami éppen elegendő volt ahhoz, hogy fotóművészként a fotó minden műfajában jeleset alkosson. Művészetében megjelennek a rockkoncerteket bemutató képei, amelyek társadalmi és szociológiai tudósítások is egyben - korról, divatról, életérzésekről beszélnek. Képeiben sokszor banálisnak tűnő részleteken keresztül ábrázolja azokat a motívumokat, amelyek eddig alig használatos témák voltak ebben a művészeti ágban. Alkotásaiban feltűnik egyfajta kritikai, dokumentarista látásmód: az 1981-es dorogi rockfesztiváltól napjainkig tart ez a korszaka, ami már önmagában is életmű értékű. Fontos megemlíteni reklámfotóit, amelyekkel több pályázaton is eredményesen szerepelt, hazai és nemzetközi elismerések egész sorát hozták. Különösen értékes a művész utazási élményeit megörökítő tájképsorozata annak ellenére, hogy ember nincs jelen a képeken, mégis tudjuk, róla szól. Befejezésül Hérics Nándor elmondta, Viczián Pál fotói megerősítik benne, hogy nem kell temetnünk még a fotó művészetét, az igét bárki hirdetheti, de csak avatott papokon keresztül válik táplálékunkká. Kili Tamás JSÜ 22 HÍRHOZÓ
