Hírhozó, 2013 (23. évfolyam, 1-16. szám)

2013-04-19 / 5. szám

Chopin-esttel ünnepeltek a rákosmentiek Kulturális programok, istentisztelet, koszorúzás tette emlékezetessé a két nép közös ünnepét A magyar és a lengyel törvényhozás 2007 óta már­cius 23-át a két nép barátság napjává nyilvánította. Az idén Ader János köztársasági elnök a dél-lengyel­országi Tarnówba, Bem József szülővárosába látoga­tott, ahol hangsúlyozta, a következő generációknak kötelességük megőrizniük és ápolniuk az ezeréves lengyel-magyar barátság eszméjét. Rákosmente Ön­kormányzata, a XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi önkormányzat és a Rákoshegyi Bartók Zeneház kul­turális programokkal, istentisztelettel, koszorúzással tették emlékezetessé a két nép közös ünnepét. A hetedik alkalommal meg­tartott magyar-lengyel ba­rátság napj án a rákosment iek Chopen-esttel ünnepeltek a Rákoshegyi Bartók Zene­házban március 23-án, ahol Puskás Zoltán, a XVII. ke­rületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke fo­gadta Konrad Sutarski köl­tőt, Marcin Dominik Gluch zongoraművészt, Szabó Ti- borné önkormányzati képvi­selőt, Szabó Gergely küngösi polgármestert, Buskó And­rást, a XVII. kerület Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, az est támogatóját. Szabó Tibomé ünnepi kö­szöntőjében kiemelte a két nép közösen átélt történelmi eseményeit, egymás segítsé­gét, barátságát, amely átívelt több mint ezer esztendőn. A magyarok és a lengyelek szinte egy időben jelentek meg Európa porondján, ahol koronát kértek II. Szilvesz­ter pápától. A történetet jól ismerjük, hisz a nemrég elhunyt rákoshegyi festőmű­vész, Szinte Gábor falfest­ménysorozaton örökítette meg Szilveszter pápa életét és Szent István koronázá­sának történetét a francia- országi Saint-Simonba lévő plébániatemplom falán. Az ott készült fotókból rende­zett kiállításon Rákosmente lakói is megismerkedhettek a történettel. Az 1848-49- es magyar szabadságharcban számos lengyel hazafi har­colt a magyarok oldalán. Legendás vezéreiket minden magyar ismeri: Bem József és Dembinszky Henrik honvéd altábomagyokat, és tisztelet­tel gondolunk a több tízezer névtelen lengyel önkéntes katonára. A második világ­háború kitörésekor Lengyel- országból százezrek menekül­tek és találtak menedéket hazánkban. Rákoscsabán 1940-43 között több mint százhúszan laktak a hajdani földesúri kastélyban és kör­nyékén. Ennek emlékét a Katolikus Kör bejárata mel­lett állított Szűz Máriát áb­rázoló oszlop őrzi, a két nép barátságának szimbóluma­ként. Buskó András megem­lékezett a két nép barát­ság napjának történetéről, kiemelve a számunkra oly kedves, 2008-ban elkészült, a rákoshegyi katolikus temp­lom mellett felállított II. János Pál pápa szobrát. Ba­busa János alkotása azóta a hazánkba érkező lengyelek egyik kedvelt zarándokhe­lyévé vált. Kerületünk má­sik lengyel emlékhelye, a Péceli úton lévő Katolikus Kör udvarán, az 1941-ben elhelyezett, majd felújított Lengyel-kegyoszlop. A ke­rületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat tavaly ün­nepelte fennállásának 10. évfordulóját, számos lengyel örnkományzati és civil szer­vezettel tartanak jó kapcso­latot, kiemelve a Krosnói Járáson belül kialakult test­véri és baráti kapcsolato­kat. Támogatják a 140. sz. PROPATRIA Cserkészcsa­patot, és segítik a küngösi Szent Kinga római katolikus templom építését. A magyar-lengyel esten, a Chopin-koncert kereté­ben Marcin Dominik Gluch lengyel zongoraművész és Konrad Sutarski költő elő­adó estjére került sor Újvári Zoltán színművész és Bokor Jutta operaénekes közre­működésével. Az ünnepi hangversenyen Chopin, Moniuszko és Gluch zongo- raművei hangzottak el. Szakács Zsuzsa 20 HÍRHOZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents