Hírhozó, 2013 (23. évfolyam, 1-16. szám)
2013-03-31 / 4. szám
ÖNKORMÁNYZAT Budapest és agglomeráció konferencia Riz Levente: A jövő kitörési pontja a metró és az elővárosi vasútfejlesztés Budapest és agglomerációja Magyarország meghatározó térsége, közigazgatási és gazdasági centruma, Közép- Európa egyik fontos gazdasági pólusa. A főváros és az agglomerációs települések együttesen tudnak csak érvényesülni a világvárosok versenyében, ennek jegyében rendezett konferenciát Budapesten az Újvárosházán a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. A főváros partnerséget kínál az agglomerációs településeknek, ami rövid, közép- és hosszú távú közös tervezést és működést jelenthet a jövőben — mondta előadásában Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes. Kiemelte, a központi régió az országos átlagot messze meghaladó gazdasági teljesítménye ellenére is jelentős kihívásokkal szembesül. Az együttműködésnek sok formája lehet a tanácsadástól a szolgáltatásig — említette előadásában György István városüzemeltetési főpolgármester- helyettes. Emlékeztetett rá, hogy a 2010-es választásokat követően a város- üzemeltetés terén szemléletváltást hajtottak végre. Ügy vélte, hogy manapság egy városnak is gazdasági szereplőként kell fellépnie. Kitért az új városirányítási modellre, amelynek részeként létrejött a Budapesti Közlekedési Központ és a Budapesti Városüzemeltetési Központ. „A városi erőforrások összefogását és az információk koncentrációját jelenti a rendszer létrehozása, amelynek segít2 ségével a szakmai döntések sokkal megalapozottabban születhetnek meg” — tette hozzá. Riz Levente, Rákosmente polgármestere a „Határátlépés — Infrastruktúra és közlekedés, és annak finanszírozása Budapest térségben” című beszélgetésben vett részt, amelynek résztvevői voltak még Gyál és Veresegyház polgármesterei, valamint a BKV és a MÁV- START igazgatói. A rákosmenti városvezető felszólalásában rámutatott, az elmúlt húsz évben ugrásszerűen megnőtt a keletpesti régió és agglomeráció lélekszáma, ami hatalmas forgalmat generált. Ehhez képest a korábbi közlekedési infrastruktúra nem változott, kapacitása már nem volt elegendő, cselekedni kellett. „2007-ben egy közlekedési akcióterv összeállításával kezdtük a munkánkat, amelyben projekektre lebontva fejlesztéseket irányoztunk elő. A buszhálózat átszervezését a BKV-val és a VEKE-vel közösen dolgoztuk ki 2008-2009-ben, aminek köszönhetően 15‘fokai nőtt a kapacitás. Fontos célunk volt, hogy a kerület bármelyik városrészéből átszállás nélkül el lehessen érni a metrót. A városközpontban felszámoltunk egy nagy buszpályaudvart, helyette egy modern főteret építettünk. Törekedtünk a buszok közlekedésének fel- gyorsítására is, amelyet a rákoskeresztúri buszkorridor idei befejezésével valósítunk meg. A másik „csapásirány” a vasúti közlekedés. Kerületünk öt vasúti megállóval rendelkezik, amelyekhez kamerával védett P+R és B+R parkolókat építettünk, összesen 405 férőhellyel. Emellett Rákoskerten bevezettünk egy vasúti ráhordó buszjáratot, amely igazodik a MÁV-menetrendhez. Sikerült azt is elérnünk, hogy MÁV végre korszerűbb szerelvényekre cserélte a Rákosmentét érintő járműparkját.” — mondta Riz Levente. A polgármester a jövő kitörési pontjának a metrót és az elővárosi vasút fejlesztését tartja. A gödöllői HÉV és a 2-es metró ösz- szekötése és egy keresztúri szárnyvonal megépítése ma már nem csak rózsaszínű álom: uniós forrásokból jelenleg készül a megvalósíthatósági tanulmányterv, amely alapján a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban a kivitelezésre lehet pályázni. Az elővárosi vasút kapcsán leghamarabb a hatvani vasútvonal fejlesztése következhet, itt már az engedélyes tervek készülnek a NIF Zrt. által. E projekt Rákosliget, Rákoscsaba-új- telep és Rákoscsaba megállóhelyek teljes újjáépítését jelenti, elektronikus utastájékoztatási rendszer bevezetése mellett. A beruházás keretében két vasúti külön szintű átjárót alakítanak ki, a Ferihegyi illetve a Tárcsái útnál. A megvalósítás a következő uniós ciklusban, 2020-ig történhet meg. Florváth Tibor JOÍ HÍRHOZÓ
