Hírhozó, 2013 (23. évfolyam, 1-16. szám)
2013-12-05 / 15. szám
lj38 KULTÚRA „Örökség a jövőnek - jövő az örökségnek” - konferencia a kastélyban Rangos konferenciát rendezett az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága november 14-én Rákosmentén, a Podmaniczky-Vigyázó- kastélyban. Az ICOMOS az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, a párizsi székhelyű Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye. A magyar szervezet a nemzetközi szervezet egyik legnagyobb és legbefolyásosabb tagszervezete. Tagjai a magyar műemlékvédelem meghatározó szakemberei. Építészek, régészek, művészettörténészek, kertépítészek, restaurátorok, történészek, vegyészek, geológusok, statikusok és a műemlékvédelemhez kapcsolódó minden más szakág képviselői vesznek részt munkájában. A rákosmenti konferencián elhangzott: a kulturális örökség egyben a nemzet társadalmi erőforrása is. A rendezvény résztvevőit Riz Levente polgármester köszöntötte, majd Rákoskeresztúr történelméről szólt, külön hangsúllyal bemutatva a Podmaniczky-Vigyázó kastély történetét. A programon előadást tartott L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) vezetője. Mint elmondta, az NKA Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma a szakpolitikai kérdésekre új reflexiókat kíván adni, ezzel hozzájárulva a szakpolitika irányváltásához. Az örök- ségvédelem, a régészet nem feltétlenül a gazdaság ellensége, csak meg kell találni a szükséges egyensúlyt. A kulturális örökség védelme világszerte megváltozott, átalakult a védett és védendő épületek köre is. Különös felelősség terheli az építészeket, hiszen már a legkorábbi döntéseknél is ott vannak - mondta megnyitójában Nagy Gergely, az ICOMOS MNB Egyesület elnöke. Marosi Ernő művészet- történész, prof. emeritus (ELTE), az MTA rendes tagja a gótikus műemlékek védelméről beszélt előadásában. Szaló Péter, a belügyminisztérium helyettes államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy egy kormányrendelet szerint a műemléket fizikai valójában kell megőrizni. Egyre szélesebb az igény a történeti örökség megőrzésére, de egy szűkülő kör tudja csak ennek a terheit viselni - elemezte a jelenlegi helyzetet Erő Zoltán építész, vezető tervező, a MUT Örökséggaz- dálkodási tagozatának tagja. A fejlesztői érdek az, hogy a beruházás megvalósulhasson, tervezhető időráfordítás és költségek mellett, és a feltárás költségei a lehető legkisebbek legyenek. Ehhez nagy segítség lehet az előzetes régészeti diagnosztika - fejtette ki Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke. Ha az órák, mobiltelefonok, táskák, trikók, gyógyszerek körében nem fogadjuk el az eredetire hasonlító értéktelen utánzatokat, akkor miért tesszük ezt az épületek körében? - tette fel a költői kérdést Dévényi Tamás építész (Budapest Műhely). Horváth Tibor JgZ Lisányi fájdalomtudománya Ki ne szeretett volna kisgyermekkorában spárgával, kötéllel, fonallal, madzaggal a kezében játszadozni. Felnőttként viszont sokan elfelejtjük ennek az. egyszerűen tökéletes anyagnak a sajátos vonzerejét. Nem úgy Lisányi Endre, Rákosligeten élő festőművész, akinek Patológia címmel nyílt kiállítása november 12-én a Vigyázó Sándor Művelődési Ház Ballonyi Galériájában. Őszinte csodálattal ismerkedtem a kiállított alkotásokkal, a szorosan egymáshoz tapadó, kanyargó madzagok, spárgák végeláthatatlan vonulatával, amelyek a legnagyobb alapossággal járják be a keret adta tér minden zegétzugát. Azt viszont még a hivatalos megnyitó előtt meg kellett kérdeznem Lisányi Endrétől, miért pont ezt a címet adta kiállításának. A válasz egyszerű volt, a patológia a görög pathosz (fájdalom) és logosz (tudomány) szavakból tevődik össze, ami fájdalomtudománynak is nevezhető. Ebben az értelmezésében már nagyon szerethető. Hivatalosan tizenöt éve „madzagol”. Elmondása szerint azért, mert a spárga pont olyan, mint egy tubusból kinyomott festék, henger alakú, végtelen felülettel és olyan színskálával, amit nem lehet kikeverni. Színe folyamatosan változik, attól függően, miként esik rá a fény, hogy a szemlélődő milyen szögből nézi. Fénycsapdaként működik, ráadásul a spárga egy organikus anyag, fogalmaz Lisányi. A kiállítást Ács József költő nyitotta meg, közreműködött Nádas Kinga fuvolán. Szakács Zsuzsa ^ 18 HÍRHOZÓ
