Hírhozó, 2013 (23. évfolyam, 1-16. szám)
2013-12-05 / 15. szám
KULTÚRA Verdi operagála Rákoshegyen Méltó gálaműsorral ünnepelte Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulóját a Rákoshegyi Bartók Zeneház november 17-én. Verdi muzsikája és néhány kiváló hazai operaénekes már önmagában is a garantált siker záloga, amelyhez oly mértékű érdeklődés párosult, hogy a pótszékek is mind elkeltek. A zeneház emlékműsorának repertoárja viszonylag széles körben ölelte fel Verdi munkásságát, lényegében minden fontosabb operada- rabból hangzottak el részletek, áriák: Szilfai Márta két Verdi-dalt énekelt, majd az Álarcosbál című darabból Amália áriáját Szolnoki Fa- time adta elő. A Traviatából Violetta áriáját Cecília Lloyd énekelte, míg Ardó Mária és dementis Tamás egy duettet énekelt. Bokor RÁKOS MEMTE Jutta sokadszorra remekelt Azucena áriájával a Trubadúrból, majd egy szoprán következett, A végzet hatalma című, négyfelvonásos operából Leonóra áriája Szolnoki Fatime előadásában. Egyiptom királyának lánya, Amneri, és Aida rabnő (Amonasro etióp király lánya) duettjét Ardó Mária és Bokor Jutta énekelte, végül Berczelly István kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja a Don Carlosból Fülöp király áriáját énekelte. Zongorán közreműködött Köteles Géza karmester és Alföldi Mária. Kili Tamás JS*Í A medve nem játék Zenetörténeti utazás a Vigyázóban Kelemen Dénes Lehel, Rákoskerten élő festőművész első alkalommal mutatkozott be alkotásaival a Vigyázó Sándor Művelődési Fíáz Ballonyi Galériában - A medve nem játék! - címmel. Ádám Ferenc történész muzeológus megnyitójában — némi iróniával - szintén a meghívón lévő igazságra hívta fel a figyelmet, miszerint a medve valóban nem játék, hacsak nem plüssma- ci. A fiatal művész szinte minden festményével hirdeti, talán még nem késő a természetért tennünk, hogy megmentsük a klímaváltozástól az erdőkben élő barna-, az Északi-sarkon élő jegesmedvéket. Kelemen Dénes a kortárs magyar művészet jól ismert és több neves díjjal elismert alkotóművésze. Igen termékeny festő, aki szívesen fest zöld képeket, ahogy ő nevezi alkotásait, így szeretné felhívni a közvélemény figyelmét az erősen szeny- nyezett, törékeny világunk védelmére. A kiállításon közreműködött Oláh Lili. Szakács Zsuzsa £$ November 15-én a Vigyázó Sándor Művelődési Házban a „Házhoz megy a Zenede” című interaktív műsorban Bordás József dobművész, Bebe, a Back II Black énekese, Balogh Roland gitárművész és Balogh Zoltán zongoraművész nem kisebb feladatra vállalkozott, mint bemutatni a mai könnyűzene történetét, az 1920-as évektől napjainkig, a magyar zenei kultúra legjavát, a magyar népzene hatását, annak ötvözését a mai kortárs muzsikával. Ugyanakkor ablakot nyitni a zene sokszínű világára, és felhívni a figyelmet a zenetanulás, zenehallgatás fontosságára. Bordás József a swing korszakkal kezdte előadását, majd a blues, továbbá a gospel kialakulásával folytatta, amely mondandóját tekintve is a rabszolgatartás egyenes következményeként fejlődött ki az amerikai kontinensen. Az elektronikus hangszerek térhódítása teremtett igazán kellő hátteret a rock and roll elterjedésé-: hez, amelynek egyik ikonja Elvis Presley volt. Aztán jött a soul Amerikában, a beat Európában, amelynek legsikeresebb és legnagyobb hatású előadója volt a Beatles és a Rolling Stones, Amerikában pedig James Brown és Ray Charles. Szó esett a magyar zenekarokról, a Hungáriától az Omegán át az Illés együttesig, valamint az amerikai és az európai pop-, végül pedig a diszkózenéről. A betétdalok között olyan remek örökzöldek csendültek fel, mint a napjainkig is töretlenül népszerű keresztény egyházi ének, az Amazing Grace, minden idők legismertebb reggae zenésze, Bob Marley egyik nagy slágere, a No woman, no cry, valamint a Beatles A Hard Day’s Night, a Rolling Stones Satisfaction, végül az Illés Az utcán és az Omega Petróleumlámpa című száma. Kili Tamás J&í 21
