Hírhozó, 2013 (23. évfolyam, 1-16. szám)

2013-06-20 / 8. szám

Itill < ÖNKORMÁNYZAT A nemzeti összetartozás napja Rákosmentén Főhajtás Rákosligeten, Trianonra emlékeztek az Országzászlónál A tisztelet és hála virágaival emlékeztek a rákosligetiek az első és a második világégés ligeti hőseire, áldozataira június 2-án a Hősök terei I. világháborús emlékműnél, illetve a templomkertben, a II. világháború áldozatainak emlékére emelt kopjafánál. A rendezvényen jelen volt Rózsahegyi Péter önkor­mányzati képviselő. A Himnuszt Dely Tercia énekelte el, majd Poór Ró­bert nyugalmazott rendőr őrnagy beszédében utalt a két világégés előzményeire, a történelem meghamisítá­sára, az úgynevezett béke- szerződésre, amelynek során a megfogalmazók szerint is csak „fegyverszünet kötte­tett”. Poór Róbert hang­súlyozta: „A katona, a nép fia, csak parancsot teljesí­tett esküjéhez hűen, ennek során nem mérlegelhetett. Hozzá ideológiát nem gyárt­hatott, a kialakult életve­szélyben csak egy lehető­sége maradt: a parancsot végrehajtani, bármi áron. Az emberiség története a háborúk története. Lehet róla moralizálni, de az tény, hogy a történelem viharát csak az erős nemzetek élték túl. Nemzetek jöttek-men- tek, legtöbbször eltűntek a történelem süllyesztőjében, de a magyarság, itt a Kár­pát-medencében több mint 1000 éve, mint államalko­tó nemzet, jelen van. Ezért kötelességünk, hogy itt, az eleink által emelt emlékmű előtt fejet hajtsunk hőseink előtt.” A program a Maros mo­ziban folytatódott, ahol a Maros Mozi Baráti Kör, a XVII. kerületért Egyesület és a Rákosligeti Polgári Kör szervezésében nyílt kiállítás. A vitrinekben használati tárgyak, könyvek, korabeli viseletek, dokumentumok idézték a „boldog békeidő­ket”, a tárlatot Domonkos László, a MAT 17 elnöke rendezte. A moziteremben az Ábel a rengetegben című magyar filmet vetítették. Június 4-én, a trianoni bé­kediktátum 93. évfordulóján Rákosmente Önkormányza­ta tartott megemlékezést a Pesti úti ereklyés Országzász- lónál. A nemzeti összetarto­zás napja alkalmából beszé­det mondott Kató Béla, az Erdélyi Református Egyház- kerület püspöke, közremű­ködött Dely Tercia, Frech’ Gábor és Kis László. Kató Béla a trianoni dik­tátum tragikus következmé­nyeire utalva rámutatott, borzalmas volt az összeom­lás. Az elszakított területe­ken látszott meg igazán a lélek ereje. Jeruzsálem pusz­tulása sem volt tragikusabb, mint az „ottmaradottak” sorsa. Minden elveszett, megszűnt minden gazdasági, kulturális, politikai szerve­zet. Idegen kézbe kerültek az iskolák, és huszonötöt ka­pott a fenekére, aki el mer­te énekelni a magyar Him­nuszt. Egyedül egy dolog maradt meg: az egyház, ahol a papok akkor váltak igazán lelkipásztorokká. Az elra­bolt iskolák helyett alig tíz év alatt önerőből, közada­kozásból majdnem minden faluban felépült a felekezeti iskola. Az egyházak irányítá­sa alatt az erdélyi szövetke­zeti mozgalom keretében a magyar földművesek húsz év alatt „rágazdagodtak” a min­denható, tajtékzó gyűlölet ellenére az idegen országra. Magyarnak lenni, akkor vált igazán felelős méltósággá. Ezalatt a húsz év alatt pus­kalövés nélkül összeomlott Trianon - pusztán a nemzet tekintélye alapján. Kató Béla beszédét köve­tően először Rákosmente Önkormányzata képvise­letében Riz Levente pol-, gármester, országgyűlési képviselő, Fohsz Tivadar és Horváth Tamás alpolgár­mester helyezett el koszorút az Országzászló talapzatán, majd a pártok, civil szerve­zetek, kerületünk polgárai hajtottak főt, és helyezték el az emlékezés virágait. A megemlékezés az I. világhá­ború áldozataira emlékező Hősök szobránál folytató­dott, ahol a városvezetők, civil szervezetek helyezték el koszorúikat a magyar hősök emlékünnepe tiszteletére, a haza szabadságáért, függet­lenségéért, a nemzet fenn­maradásáért küzdött hazafi­akra emlékezve. Kili Tamás HÍRHOZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents