Hírhozó, 2012 (22. évfolyam, 1-16. szám)

2012-11-23 / 14. szám

im ö : N KORMÁNYZAT fii RÁKOSMENTE ’5 60s megemlékezések Rákosmentén Rákosliget, Rákoscsaba Rákosligeten és Rákoscsa­bán az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfor­dulójának előestéjén tartot­tak megemlékezést a helyi polgári körök szervezésében. Ligeten, a Hősök terei Or­szágzászlónál a Gregor József Általános Iskola 8. osztályos tanulói elevenítették fel a forradalom napjait. Rákos­csabán, a Csaba vezér téri ’56-os Emlékműnél Kriston Ákos, a Rákoscsabai Polgári Kör tagja és barátai közre­működésével zenés-verses összeállítással tisztelegtek a forradalom és áldozatai emléke előtt. Virág Mihály csabai önkormányzati kép­viselő ünnepi beszédében emlékeztetett, ötvenhat ma­gasba szökkenő lángja meg­mutatta a világnak, hogy a vasfüggöny mögött is em­berek élnek. Milliók hitték, és hisszük ma is, hogy 1956. október 23-án, az a bizonyos láng segítette a tisztánlátást akkor is, és segíti az eligazo­dást ma is abban a világban, ahol az érték - sok esetben - keveredik az értéktelen­nel, ahol szárba szökkenhet ősi növényeink között az el- burjánzó gaz. Virág Mihály beszélt a pesti srácok hősies kiállásáról, és a többezres áldozatot követelő vérgőzös megtorlásokról, amelynek felelősei közül néhányan még ma is közöttünk járnak. Ok azok, akik az idegen meg­szállók cinkosaként, a kép­mutató világ szeme láttára taposták el egy jobb sorsra született nemzet reményte­li álmát, több millió ember jövőbe vetett hitét. Az em­lékhelyeken Riz Levente polgármester, Horváth Ta­más alpolgármester, Dunai Mónika, Virág Mihály, dr. Piláth Károly és Rózsahegyi rádióbeszédében még a kom­munisták vezetésével kép­zelte el Magyarország meg­újulását, de október 31-én már a többpártrendszer visz- szaállítását tervezte, nemzeti kormányról szólt, és sürgette a szovjet csapatok kivonu­lását. Végül a haza függet­lenségét választva, szemben a szovjetekkel, megtagadta korábbi életét, és a magyar forradalom vezéralakjának szerepét vállalva elindult a mártírhalálhoz vezető úton. A helyes választás tudatában mondta Nagy Imre: „Sorso­mat a nemzet kezébe teszem, kegyelmet nem kérek.” A történet jól példázza, hogy az 1956-os forradalom leverése egy világhatalom, és az azt kiszolgálók támadása, árulása volt a magyar nép, és annak szabadság utáni vágya ellen. Másrészt igazolta, hogy a nyugati világ meghatározó politikusai közül sokan, sa­ját érdekükben - vagy akár félelmükben -, ma pedig a világot behálózó pénzvilágot kiszolgálva bármikor képesek támogatni az elnyomókat, a szabadságot eltiprókat. 1956- ban a magyar nép kinyilvá­nította, hogy független hazá­ban, szabadon kíván élni. A forradalmat elárulták, majd leverték, de a hősies tizen­három nap nélkül 1990-ben nem lett volna Kelet-Közép- Európában, Magyarországon szabad választás. Rákosmente Önkormány­zata képviseletében Riz Le­vente polgármester, Hor­váth Tamás és Fohsz Tivadar alpolgármester koszorúzott, majd Jan Juszczak krosnói elöljáró, a pártok, művelő­dési intézmények, civil szer­vezetek képviselői helyezték el virágaikat az emlékmű ta­lapzatán. Kili Tamás £$ Péter önkormányzati képvi­selők, valamint a pártok és a helyi közösségek civil szer­vezetei helyezték el koszorú­ikat, hajtottak főt a forrada­lom áldozatai előtt. Rákoskeresztúr Rákosmente Önkormányza­ta a Rákoskeresztúri Kegye­leti Emlékparkban október 23-án tartotta ünnepi meg­emlékezését. Az eseményen részt vett Pesti Imre kor­mánymegbízott, Riz Levente polgármester, országgyűlési képviselő, Szilágyi György országgyűlési képviselő, a lengyelországi Krosnó járás testvérvárosi küldöttsége Jan Juszczak elöljáró vezetésével, kerületünk díszpolgárai és a rimaszombati Tompa Mi­hály Református Gimnázium küldöttsége. Közreműködött Újvári Zoltán, Jászai Mari- díjas színművész, Joós Tamás előadóművész, a RáZene Vá­rosi Fúvószenekar Dely Csa­ba, valamint a Balassi Bálint gimnázium énekkara Bartal Lajos vezényletével. Ünnepi beszédében Pes­ti Imre azt a világpolitikai történelmi eseménysort ele­mezte, amely az 1956-os ma­gyar forradalomhoz vezetett, majd Nagy Imre miniszterel­nökről beszélt, aki a gyűlölt rendszer első számú politiku­sából vált a forradalom hős mártírjává. Október 24-ei 2012. november 23. 9

Next

/
Thumbnails
Contents