Hírhozó, 2012 (22. évfolyam, 1-16. szám)

2012-01-23 / 1. szám

Q | ÖNKORMÁNYZAT RÁ KOSMENTE Emlékezés a malenkij robotra történő elhurcolás 67. évfordulójára Közel kétszázötven éve ide települt németajkú lakos­ság németül beszélő, de már magyar tudatú és anyanyel­vű közösség történelmének legnagyobb tragédiája kez­dődött 1945. január 6-án. 1944- karácsonya után Rákoskeresztúron megje­lentek a szovjet felszabadí­tók és nagyobb ingatlanok­ba beszállásolták magukat. Néhány nap múlva elkez­dődött a német nevű lakos­ság összegyűjtése, amelyhez néhány helyi kommunista is segítséget nyújtott. Január 6-án indult az Új­lak utcai Schmidt-házból az első csoport nyitott te­herautón Gödöllőig, ahol egy pajtában szállásolták el őket átmenetileg. Itt tudatosították velük, hogy amennyiben valaki meg­szökik, otthon kiirtják a családját. Gödöllőtől Kál- Kápolnáig gyalog hajtot­ták őket. Innen indítottak nőket és férfiakat együtt marhavagonokba. Üti cél: Ukrajna, az Orzsenikitze bányavidék Makijevka szénbányái. Indítottak a mai Körösi iskola fehér épületéből is - akkori katolikus iskolából — csoportokat. Szintén gya­log Ceglédbercelig vonul­tatták, és ott vagonírozták be őket. Az elhurcoltakat a Szovjetunió területén több lágerben helyezték el, vagy éppen lágereket építtettek velük. Hosszú hónapokig senki sem tudta, hogy hova szállították őket. Nem ke­vesen voltak azok, akik nem bírták az éhezést, a hi­deget, a megaláztatásokat, és idegen földben fejezték be életüket. Nyilvántar­tást csak a lágerekben ve­zettek. Sem a kiutazáskor, sem a hazautazáskor, vagy az egyik lágerből a másikba történő átszállításról nem vezettek statisztikát. Akik az úton meghaltak, azokról semmilyen nyilvántartás nem volt. Hazatéréskor két fogadóállomás volt Debrecen és Sátoraljaúj­hely. Az itt kiállított iga­zolványok tanúsága szerint vették nyilvántartásba a hazatérteket. Itt is „kiok­tatták” őket, ha bármiféle negatív dolgot említenek az ott történtekről, vissza­viszik őket. A hazatértek beilleszkedése sem volt egyszerű. Az akkori veze­tők tovább zaklatták őket. Sokáig megbélyegezettek maradtak. A történtekről, szenvedé­sekről 45 évig beszélni sem lehetett. Hitler és Sztálin párharca sokmillió ártatlan ember életébe került. A tanulság, hogy soha többé nem engedhető meg a diktatúrák hatalma. Se fasiszta, se kommunista kormány nem kell a magyar népnek. Mindkét rendszer bebizonyította az emberte­lenséget. Soha ne lehessen embe­reket többé megalázni, ezért kell emlékeznünk. Altziebler Károly A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Karácsonyi ajándékosztás Jégpálya a Fő téren Január 21-től február 29-ig jégpálya várja a korcsolyázás szerel­meseit a keresztúri Fő téren. Hétköznap reggel 9.00-14-00 óra között a kerületi iskolák tanulói kapnak kedvezményes lehető­séget a sportolásra, 14.00-15.00 óra között karbantartás, majd 15.00-22.00 óra között és hétvégén reggeltől késő estig minden rákosmentinek nyitva áll az új koripálya. A belépőjegyek ára: iskolásoknak délelőtt 300, délután és este valamennyi kor­osztálynak 500 Ft. A helyszínen lehet korcsolyát kölcsönözni (500 Ft/2 óra), illetve korcsolyaélezésre is mód nyílik. A Rákosmente TV Kft. által megszervezett, közpénz nélkül, szponzorok bevonásával létrejött jégpálya egy új lehetőséget teremt meg a kerületben, hogy az itt élők utazás nélkül, hely­ben hasznosan és kellemesen tölthessék el szabadidejüket. Hosszú sor kígyózott a Polgármesteri Hivatal előtti parko­lóban december 22-én, ahol Rákosmente Önkormányza­tának támogatásával a Magyar Vöröskereszt Kelet-pesti Régió háromszáz csomag tartós élelmiszert (liszt, cukor, étolaj, tartós tej, konzerv, édesség), valamint játékokat, könyveket osztott szét a XVII. kerületi rászorultak között. Az immár hetedik éve sikeres szeretetcsomag-osztásban a szervezet önkéntesei mellett aktívan kivette a részét Riz Levente polgármester, országgyűlési képviselő és Szabó Ti- borné önkormányzati képviselő is. Kili Tamás & 5

Next

/
Thumbnails
Contents