Hírhozó, 2012 (22. évfolyam, 1-16. szám)
2012-09-27 / 12. szám
KULTÚRA Húszéves a Jazzpresso! Interjú Martonosi Györggyel, a kerületi jazzélet megálmodójával 1992-ben indult útjára az akkori Dózsa Művelődési Házban a Jazzpresso, amely most ünnepli 20. születésnapját. Marto- nosi György dobguru, a Drum-Art Dobiskola vezetője életének egyik legszebb fejezetéről beszélt lapunknak, továbbá arról, hogy nem akármilyen csemegéket tartogat a mostani jubileumi évad azok számára, akik szeretik az igényes élőzenét kéthetente vasárnap esténként.- Hogyan kezdődött a törté- net két évtizede?- A kilencvenes évek ele- jén végigjártam az összes budapesti művelődési házat, de nem merte akkoriban ezt felvállalni senki, túlzottan rétegzettének tartották a jazzt.- Féltek az újtól?- Alapvetően. Ekkor gondoltam egy nagyot, és visz- szatértem a Dózsába, ahol 1981-ben már útjára indulhatott egy tiszavirág életű sztori. 1992-ben már nem az illetékes elvtárs, hanem Orosz Márta állt a művház élén, akinek örökké hálás leszek azért, hogy bízva bennem, komoly lehetőséghez juttatott. Nélküle nem lenne most miről beszélgetnünk.- Mi valósult meg az álma- ibóll- Kénytelen vagyok úgy fogalmazni, hogy minden. A klubnak komoly presztízse és országos híre lett. Sok nemzetközi sztár mellett rengeteg mesterkurzust is indítottunk. A nagy jazzszövétségek viszont nem úgy értékeltek minket, ahogy kellett volna. Ennek alapvetően az volt az oka, hogy a külvárosban vagyunk.- A Jazzpresso alapjaira lehetett felépíteni a Dobosok Farsangját néhány évvel később.- Pontosan. Ez a klub vonzotta be az összes többi rendezvényt, beleértve az erdélyi és a dabasi ütős fesztiválokat. A ’90-es évek koncertjei a mai napig kitörölhetetlen emléket hagytak bennünk és számos zenészben is. Kalte- necker és Szendőfy formációi a szemünk láttára értek be. Nagyzolás nélkül mondhatom, hogy a miénk az egyik legjobb klub Magyarországon.- A legutóbbi években sem akárkik koptatták a színpadot: Maszkura és a Tücsökraj, Pély Barna és Harcsa Veronika.- Igyekeztem a jazzt a jazzy irányába kibővíteni, hogy olyanok is eljöjjenek hozzánk, akik a míves jazzt nem ismerik, de talán terelhetők ebbe az irányba.- Sok ember számára értelmezhetetlen a jazz-Zene fogalma. Mi a jazz valójában?- A jazz egy életforma és gondolkodásmód, egy hatalmas szabadságon nyugvó zenei költészet. Ettől persze tarthatnak azok, akik a „Gyöngyhajú lányon” szocializálódtak. A jazznek a hangulatát kell befogadni. Ehhez az kell, hogy elengedjük magunkat, és hagyjuk beáramlani a muzsikát.- Mit tartogat a huszadik évad?- Jön Jász András triója, a Kulturfank. O a legtöbbet foglalkoztatott szaxofonos hazánkban, egy született showman, aki Billy Cobham mellett is zenélt. A jazzhez közeledni vágyóknak feltétlenül ajánlott! Az egyik szakmai csúcspontot a Kalte- necker-Dés-Piri trió alkotja. Éles Gábor triója pedig azért az etalon nálam, mert ők híven képviselik azt a szintet, ahova mára eljutott a magyar jazz. Október 14- én kezdünk Gereben Zitával, őket követi a Kulturfank 28- án. November 11-én Kalte- necker Zsokék lemezbemutató koncertet adnak, 25-én a Fusio muzsikál. December 9-én pedig Éles Gáborék érkeznek hozzánk kvázi mikulás ajándékként. Horváth Tibor JSZ 16 HÍRHOZÓ
