Hírhozó, 2012 (22. évfolyam, 1-16. szám)

2012-01-23 / 1. szám

egészségügy * R.úosm Mit tegyünk, amíg a mentő megérkezik? A téli időszakban előforduló termikus traumák A termikus traumák: azokat az eseteket nevezzük termi- kus traumáknak, amikor az emberi szervezet számára tűr­hetetlen, szélsőséges hőmér­sékleti viszonyok okoznak valamilyen károsodást. Ez le­het szélsőségesen hideg, vagy szélsőségesen meleg - ebben az esetben égésről beszélünk. Az emberi szervezet belső hőmérséklete normális eset­ben 36-37 °C. Egyénenként és testalkatonként termé­szetesen változó a szerveze­tünk hideg tűrése, azonban általánosan elmondható, hogy a tartósan hidegnek kitett szervezet előbb-utóbb kihűl, elveszíti normális hő­mérsékletét. Ezt az állapotot hipotermiának nevezzük. Már 1-2 fokos hőveszteség izomremegéssel, megemel­kedett pulzusszámmal, vér­nyomással jár. Tartós lehűlés esetén bágyadtság, fáradtság­érzés és a koncentráció hiá­nya is megjelenik - hiszen a szervezetünk rendkívül gyorsan égeti el tartaléka­it —, majd a szervezet 27-20 °C között izombénulásokat szenved, a keringési rendszer összeomlása miatt bekövet­kezik a halál. A kihűlt embert csak lassan, fokozatosan szabad felmelegíteni! A népi hie­delmek ellenére ne itassuk alkohollal, hiszen annak értágító hatása miatt a vég­tagokban lehűlt hideg vér a szervezet belsőbb részeibe áramolva további állapot- romláshoz vezet! Szigorúan tilos forró, vagy egyszerre nagy mennyiségű itallal kí­nálni a beteget, valamint hirtelen meleg helyre, vagy ami még rosszabb, forró für­dőbe helyezni! Nem jó az erős mozgatás, és a dörzsöl­2012. január 23. getéssel is többet ártunk, mint használunk. Ma már a jobb elsősegély csomagok tartalmaznak ún. izolációs fóliát, ami a szervezet saját hőtartalékait tartja vissza. Átfagyott, esetleg átnedve­sedett ruháitól megszaba­dítva ebbe csavarhatjuk a kihűlést szenvedettet, ennek hiányában száraz, meleg ta­karó is megteszi. Szélsőséges helyzetben saját testmele­günket is felhasználhatjuk a felmelegítésre. Langyos, magas cukortartalmú itallal egyszerre kis mennyiségekkel kínálhatjuk a beteget. Az el­sősorban a végtagokon meg­jelenő fagyási sérüléseket, sebeket egyszerű fedőkötés­sel lássuk el. Égés, forrázás: Háztartá­saink leggyakoribb sérülései közé tartoznak a rendkívül veszélyes és fájdalmas égési sérülések. Megkülönbözte­tünk I., II., III. fokú égési sé­rüléseket. Az I. fokú égési sé­rülés enyhe bőrpírral és égető érzéssel, a II. fokú már felhó- lyagzással, a III. fokú égési sé­rülés pedig felszakadt hólya­gokkal, levált bőrrel jár. Az égett, forrázott testfe­lületre semmit se kenjünk és szórjunk! Az égett felületet azonnal hűteni kell! Erre a célra elsősorban a tiszta, fo­lyó, gyenge sugarú víz a leg­alkalmasabb. Az égett felüle­tet legalább 15 percig hűtsük lassan folyó hideg vízzel. Ezt követően lehet nedvesített fedőkötéssel ellátni. Erre a célra kiválóan alkalmasak a különböző gyógyszergyárak által forgalmazott „vízgél” égési kötszerek. Aranysza­bályként jegyezzük meg, hogy egy tenyérnyi felület­nél nagyobb I. fokú, illetve bármekkora nagyságú II. és III. fokú égési sérülés esetén azonnal forduljunk orvoshoz, súlyos esetben hívjunk azon­nal mentőt! Szén-monoxid-mérgezés: A fűtési szezon gyakori és sokszor tragikus kimenetelű háztartási balesete. Tudni kell, hogy nem csak a fűtés, hanem bármely olyan fűtő és tüzelő berendezés esetén fenn áll a veszélye, amikor emberi tartózkodásra használt terek légterében égési folyamat zajlik. Okozhatja ezt meghi­básodott égési rendszer, vagy elégtelen szellőztetés, alul­méretezett, eldugult kémény. Minden olyan égési folya­mat, amikor az égés töké­letlen, illetve az égéstermék nem megfelelően távozik. A szén-monoxid (CO) színte­len, szagtalan gáz, sűrűsége a levegő 0,98%-a, azaz gyakor­latilag a levegővel megegye­ző, így kiválóan keveredik a légtérben. Élettani hatásáról tudni kell, hogy a vörösvér- testek (haemoglobin), ame­lyek a vérünkben az oxigént szállítják, rendkívül erős kö­tést képeznek vele. Kb. 250- 300-szor nagyobb erővel köt a CO a haemoglobinba, mint az 02! A CO-mérgezés tünetei a fejfájás, szédelgés, hányinger, álmosság. Amennyiben egy légtérben több személy érzi ezeket a tüneteket, minden­képpen CO-mérgezésre kell gondolnunk. Mi a teendő? Először is haladéktalanul el kell zárni az égés forrását: gázcsapot, elzáró szelepet, stb. Azonnal ki kell szellőztetni, szabad le­vegőre menni, és segítséget hívni! (Mentők, Gázművek, Tűzoltóság) Ha már kimen­tünk a szabad levegőre, már nem szabad visszamenni, még akkor sem, ha előzőleg a fűtés, vagy gáz elzárása, vagy a szellőzetés elmaradt. Bízzuk a továbbiakban ezt szakem­berre! A CO mérgezett ember mindenképpen orvosi segít­ségre szorul. A mentők kiér­kezéséig pihentessük szabad levegőn a beteget, súlyosabb esetben - ha a beteg eszmé­letlen -, fektessük stabil ol- dalfekvésbe, légzés hiánya esetén kezdjük meg az újra­élesztést. Kérdéseiket a mentol7@ freemail.hu címre várjuk. A CIKKSOROZAT AZ 1000APRÓCIKK BARKÁCSBOLT KEZDEMÉNYEZÉSÉRE ÉS TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜL www. 1 OOOaprocikk. hu 7

Next

/
Thumbnails
Contents