Hírhozó, 2012 (22. évfolyam, 1-16. szám)
2012-03-30 / 5. szám
INTERJÚ „Nemzeti identitásunkat minden nap meg kéne élnünk” Interjú Jankovics Marcekei Jankovics Marcell volt kerületünk díszvendége a március 15-i ünnepségen. A hetvenéves Kossuth- és Prima Primissima-díjas grafikus, rajz- f i I m rendező, művelődéstörténész, író lapunknak exkluzív interjút adott.-Legutóbb a Civil Kaszinóban arról beszélt, hogy a magyar nem rebellis nép. Legnagyobb történelmi alakjainkat viszont a forradalmi hevület vitte előre. Nincs ebben ellentmondás?- Nincsen. Ez a paraszti gondolkodásból fakad, amely egy sokat tűrő emberfajta. Csak úgy lehet küzdelembe vinni, ha nagyon erősen provokálják. 1848-ban sem volt ez másképp. Az a vád, amelyet ma is megkapunk, hogy nem férünk a bőrünkbe, inkább a városi réteget jellemzi. A szabadságharc viszont alapvetően népi megmozdulás volt, amelyet a Pest-Budai fiatalság is erősített.- Nemzeti önérzetünk az Aczél-érától kezdődően erősen sérült, sokan kocsi mosással és wellnesszel „ünneplik" március 15-ét. Hogyan tehetnénk élőbbé ezt az ünnepünket?- Élővé nem tudjuk tenni ezeket a nagy napokat, ha nem kötjük a mához. Nem elég, ha csak az ünnepekre szorítkozunk, nemzeti identitásunkat minden nap meg kéne élnünk. Az Egyesült Államokban például minden létező helyen ott lobog az amerikai zászló. Én a karácsonyra is nemzeti ünnepként tekintek, hiszen az európai magyar keresztény királyság az 1000. év karácsonyán született meg István megkoronázásával, ez a nap akkor egyúttal a rákövetkező év első napja volt. Több fórumon is forszíroztam már, hogy legyen ez a negyedik nagy ünnepünk. Sajnos suta még a konzervatív, polgári oldal is ezen a területen.- Három évtizedes gyiirkőzést követően tavaly végre elkészült Az ember tragédiája rajzfilmjével.- 1982-ben kezdtem vele foglalkozni. A londoni színnél vittem bele a 12 XX. századi történelmünket: az ’56-os lobogónál hol Rákosi, hol Kádár feje látszik át a lyukon. A 2006-os tüntetés is benne van, amikor a rendőrök sorfalával áll szemben egy nemzeti trikolort tartó férfi. Ez az élmény teljesen megrázott, mert Zrínyi Miklós Tábori kis tracta című művére asszociáltam, amelyben a zászlótartó kötelességéről írt. Itt azt írja, ha megsebesül a tartó kezed vedd át a másikba. Ha az is megsebesül, vedd a fogaid közé. Ha halálos sebet kapsz, abba burkold magad, úgy halj meg.- Az ön filmje is kísérlet arra, hogy a történelmet és az Istentől való teremtettsé- get próbálja beemelni a mai deszakralízált, célt tévesztett világunkba. — Én ennek a képviselője vagyok, ezért is igyekszem minden percemet tudatosan élni még olyan pillanatokban is, amikor például eszem. Ezzel lehet igazából életmintát adni. — A nők szerepének fontosságát számtalanszor hangsúlyozta. — Ok az anyáink. A legnagyobb veszteség édesanyám halála volt az életemben. Házasságomat követően pedig a feleségem kormányozza az életem. Arról se feledkezzünk meg, hogy a nevelés a legfontosabb életkorban az anyákon keresztül történik, sőt már az anyaméhben megkezdődik ez a folyamat. Az unisex nevelés hátulütőit ott is tapasztalom, hogy a nők manapság sokkal agresszívebben vezetnek autót. A nőkre a család szempontjából egy életen át szükség van. — Hogyan látja hazánkat ma? — Pesszimista vagyok az országra nehezedő hihetetlen nyomás miatt, amely sok magyart is elbizonytalanít. Annak idején a szabadságharc is másként alakult volna talán, ha a lakosságnak nem csak egy jelentéktelen hányada vesz abban részt. 16 milliós ország volt akkoriban, amely belső, nemzetiségi háborúktól volt terhelt. Most is ezt érzékelem.- Ez egy örök átok?- Nem. Ez az elmúlt 60 év következménye, de ezt a folyamatot meg kell tömi. Külföldön is egyre több helyen adnak nekünk igazat, persze nem a balliberális orgánumokban. Nagy baj, hogy sokan még mindig a II. világháború veszteseként tekintenek ránk. Ráadásul csupa „győztes” ország vesz minket körül, de ez a lobbi is ki fog fulladni remélhetőleg,- On egy köztudottan munkamániás ember.- Ameddig élek, addig strapálom magam. Széchenyivel együtt vallom, a depressziónak a mánia az egyetlen ellenszere, s akkor már legyen jó ez a mánia. így van értelme az életemnek. Pannonhalmán ezt nevelték belém, és látom is az eredményét. Horváth Tibor HÍRHOZÓ