Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)
2011-12-05 / 15. szám
IPII ÖNKORMÁNYZAT Kijavították az úthibát a Bél Mátyás utcában A lakosság érdekeit szem előtt tartva Horváth Tamás alpolgármester megelégelte a Fővárosi Vízművekkel folytatott közel egyéves huzavonát, és mintegy 620 ezer forint költséggel a Rákosmente Kft. szakembereivel kijavíttatta az úthibát a rákoshegyi Bél Mátyás utcában, amely az önkormányzat álláspontja szerint a Vízművek hibájából következett be. A lakók számára november 8-án happy enddel végződő, de a valóságban bohózattá fajult történet tavaly decemberben kezdődött, amikor a Bél Mátyás utcában eltörött a gerincvezeték. A Fővárosi Vízművek a hibát kijavította és a szórt bitumenemulziós technikával készült úttestet is helyreállította. Miután az úttest rövid idő elteltével több helyen is beszakadt, Rákosmente Önkormányzata kifogással élt a szolgáltató felé, a Vízművek azonban nem vállalt felelősséget az okozott kárért. Az önkormányzat szakértőt fogadott, aki szakvéleményében megerősítette az önkormányzat álláspontját a kivitelező felelősségére vonatkozóan. Ezt a szakvéleményt azonban a Vízművek nem fogadta el, sőt ők is szakértőhöz fordultak, aki viszont a Vízműveknek adott igazat. Itt szakadt el a cérna Horváth Tamás alpolgármesternél, aki a vita végleges lezárása előtt haladéktalanul elrendelte a hibás úttest kijavítását. Az érintett lakóknál is jobban örült az alpolgármester határozott intézkedésének Szabó Tibomé, a körzet két tűz közé szorult önkormányzati képviselője, akit naponta bombáztak a Bél Mátyás utcai lakók. Igyekezett mindent megtenni az ügy lezárása érdekében, a helyszínen többször egyeztetett a szolgáltatók képviselőivel, még az úttest egykori építőjével is tárgyalt. Közben teltek a hónapok, és egy idő után a lakosságot már egyáltalán nem érdekelte ki a felelős, ők teljesen jogosan sürgős intézkedést vártak el az önkormányzattól. Horváth Tamás a Hírhozónak elmondta, a Vízművek szakértői véleményében vannak vitatható pontok, többek között a Csatornázási Művekre igyekeznek rátolni a felelősséget, amikor arra hivatkoznak, hogy a csatomafektetést követő tömörítés nem az előírásoknak megfelelően történt. Az önkormányzat jelenleg egy általa megbízott független szakértő véleményére vár, ennek tartalmától teszik függővé, hogy megtámadják-e bírósági úton a Fővárosi Vízművek álláspontját, vagy nem. Kili Tamás JSS Önkormányzati fórum az Állami Számvevőszéknél Domokos László: Sosem volt még ilyen szemléletű ellenőrzés hazánkban November 16-án tartotta sajtótájékoztatóját az Állami Számvevőszék „Fókuszban az önkormányzatok - a megyék, a megyei jogú városok, valamint a Főváros pénzügyi helyzete ellenőrzésének legfontosabb tanulságai” címmel. Az ÁSZ befejezte a 19 megyei és a 23 megyei jogú városi önkormányzat, valamint a Fővárosi Önkormányzat 2007—2010 közötti pénzügyi helyzetének helyszíni ellenőrzését. Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállomány8 ra vezethetők vissza. A 2010- es év megmutatta, hogy a kockázatok egy része az államháztartás helyi szintjéhez kötődik. „Az önkormányzati rendszer ellenőrzése négy pilléren áll”— fogalmazott Domokos László elnök. Ezek a pillérek a pénzügyi helyzet értékelése, a vagyonnal kapcsolatos gazdálkodás kérdése, a belső kontrollok és a szabályosság, valamint az utóellenőrzés. Az ÁSZ elnöke kiemelte, hogy a középszint az, amely méreténél fogva olyan mennyiségű pénzügyi gazdálkodási volument képvisel, amellyel ha gond van, akkor az nagyon sok helyre kivetül. Ezért lett a pénzügyi kockázatelemzés alapján a középszint meghatározva. A középszint jelentőségét mutatja, hogy itt halmozódott fel az önkormányzati alrendszer tavaly év végi adósságállományának 54%-a. Az adósságállomány 2007 és 2010 között 491 milliárd forintról 1247 milliárd forintra nőtt. Ennek okai: az állami források csökkentése, a térségi ellátást nyújtó intézmények átvételi kötelezettségéből adódó többletterhek, a gazdasági válság és az uniós támogatásokkal ösztönzött fejlesztések önerőigénye. Az önkormányzatok eladósodásának egyik jellegzetessége, hogy arra kezdetben a későbbi fejlesztések finanszírozása és egyfajta pénzügyi tartalék képzése érdekében volt szükség. Ezt a forrást 2009-ben és főként 2010-ben használták fel az. Gondot okozott, hogy ezáltal az alrendszer és az állam- háztartás hiányának növekedéséhez is hozzájárultak. A számvevőszék a működési, beruházási és hosszú távú kötelezettségei teljesítésével összefüggő kockázatok értékelése és minősítése alapján javaslatokat fogalmazott meg az önkormányzatoknak. Horváth Tibor HÍRHOZÓ
