Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)

2011-11-10 / 14. szám

„Szeretnénk a mai kor szellemi leépülésével szembe menni” Interjú Pető Attilával, a Szimetrom Művészeti Egyesület vezetőjével November 12-én mutatják be Gogol klasszikusát Egy őrült naplója cí­men a Vigyázó Sándor Művelődési Házban Pető Attila rendezésében. A Szimetrom Művészeti Egyesület, mint egyesületi befogadású művészeti társulás 2009 elején jött létre. Létrehozóinak célja a tehetséges fiatalok kibontakoztatása, valamint testi és jellemfejlődésük biztosítása. A tanmű­hely 25 éves vezető rendezőjével beszélgettünk.- Hogyan lett egy futballfanatikusból, játékvezetőből rendező?- A középiskolában sokat jártam én is dráma szakkörre, ami egyáltalán nem ment rosszul. 2003-ban a Sze­relem című darabunkkal a budapesti versenyt is megnyertük. Engem vá­lasztottak abban az évben a főváros legjobb amatőr színészének. Akko­riban még sokkal jobban érdekelt a sport, ellenben a foci nem ment ilyen jól. A színház világa annyira megra­gadott, hogy a választás egyértelmű volt.- Mit takar a Szimetrom szó?- A Szimetrom változatosságot je­lent az én értelmezésemben. Alap­koncepciónk az volt, hogy össze kéne gyűjtenünk a tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekeket, hogy megismerjék a színjátszást és a törté­nelmet is. Célunk, a mai kor szellemi leépülésével szembe menni.- Kulturális szabadságharcos?- Valamennyire mindenképpen. Az a célom, hogy — elsősorban - a fi­ataloknak megfelelő, rájuk jellemző, őket érintő problémákkal, kérdések­kel foglalkozó, érvényesen megszóla­ló előadásokat készítsek, amik nem hazudnak, új utakat keresnek témá­ban, formai lehetőségekben.- Gogollal komolyabb terepre érkéz- tek a Valahol Európában musical feldob gozása után.- A „legidősebb” fiatal színészün­ket kértem fel Popriscsin szerepére, Pitner Bálintot. Nagy küzdelemben áll szerepével, amelyből nagyon nehéz visszakanyarodni a minden­napokba. Ez egy súlyos nyelvezetű, nehezen érthető, de rém izgalmas monodráma. A legnagyobb kihívás az volt számomra, hogy a folyama­tosságot biztosítsam a színpadon, amely éberen tartja a néző figyelmét. Az érthetőség érdekében komoly hangsúlyt fektetünk a nyelvezetre és a látványra. Ez a darab a vágyál­mokra épül, amelyből a főszereplő táplálkozik. — Szerencsés ember, hiszen a munkája szorosan kapcsolódik a hobbijához.- A baráti köröm a színházi embe­rekből tevődik össze. Hogy a Nemzeti Színházban dolgozhatom, az a vélet­len számlájára írható. Az önéletraj­zom elküldése után hat hónappal hív­tak vissza telefonon egy péntek este. A hívásról azt hittem, hogy átverés, de komoly volt. A színház közössége nagyon családias és összetartó.- Európai színvonalú színpadtech­nikával bíró teátrumban dolgozik nap mint nap. Ebből azért lehet építkezni.- Nagyon sokat tanulhatok az itte­ni előadásokból. Rába Roland ren­dezése a Stúdió Színpadon nagyon tetszett. Emellett Alföldi legújabb előadása, a Szent Johanna is kitűnő.- Hogyan biztosítják előadásaikhoz az anyagi fedezetet?- Rákosmentén a kultúra támo­gatása kiemelten fontos. Az önkor­mányzat támogatása óriási segítséget jelent a munkánk megvalósításához, ami persze komoly felelősséget is ró ránk.- Hetente hányszor próbálnak?- Két próba folyik párhuzamosan. Az Egy őrült naplóját hetente há­romszor, A revizort pedig minden hétköznap. A színészeimtől is elhiva­tottságot várok el, e nélkül jó előadás ugyanis nem születhet.- Kiket várnak a Gogol Projekt elő­adásaira?- Számomra az a néző a fontos, aki mintegy saját lelki fejlődése spirálján haladva, az előadásaimban kulcsot keres az önismerethez, ahhoz, hogy megtalálja a maga „helyét a földön”. Nem azok tehát, akik „stabilizálták” a lelki életüket, akik a jó és a rossz kérdésében tévedhetetlenségükkel kérkednek, és nem ismerik a kétsé­get.- Nem fél attól, hogy Gogollal nagy fába vágta a fejszéjét?- Dehogynem. Viszont szeretem a kihívásokat, ez sokkal izgalmasabb, mintha a tutira mennék. A revizornál szerintem nem is lehetne aktuálisabb darabot színre vinnünk. A korrupció már a XIX. században is jelenvaló volt, amelyben könnyedén lubickol­hatott egy számító szélhámos. Horváth Tibor JSáí 2011. november 10. 21

Next

/
Thumbnails
Contents