Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)
2011-10-14 / 13. szám
KULTÚRA Tóth Tibor festőművészre emlékeztek Tóth Tibor festő- művésznek állított emléket a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság az Erdős Renée Házban, ahol a tanítványok és tágabb köréhez tartozó képzőművészek régebbi és újabb alkotásaikkal mutatták be azt a szellemiséget, amit Tóth Tibor képviselt szakmai igényességével, gondolkodásával. Boros Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa a szeptember 24-i kiállításmegnyitót egy beismeréssel kezdte. - Ugyan azonnal elfogadtam Szakáll Ágnes felkérését, de rá kellett jönnöm, nem ismerem Tóth Tibor festőművészt — mondta. Ezután arra kérte a jelenlévő tanítványokat, barátokat, rokonokat, segítsenek választ adni arra a kérdésre, mi volt mesterük szerepe abban, hogy ez a művésztársaság a mai napig egymást segítve, a legnagyobb szeretetben él és dolgozik. Nagy értékű hozomány az amit kaptak a tanítványok mesterüktől, hisz a hatvanas, hetvenes években — amikor a szakkör elindult - minden a látszatról szólt. Tóth Tibor viszont megtanította őket a helytállás bátorságára, a kultúra és a festészet hagyományos értékeire, a képi forma gazdag, árnyalt megközelítésére. „A való világ a tiszta gondolkodás eredménye” - vallotta a mester. A volt tanítványok, Albrecht Júlia és Huszák Zsuzsanna a törődésről, a máshol nem tapasztalt szellemi iskoláról beszéltek. Tóth Tibor fia pedig visz- szaemlékezett azokra a hatvanas évekre, amikor nem volt ajánlatos függetlenül gondolkodni, megfogalmazni mi a modern, mi a képzőművészet, mi a művészet. A rendszer ezt nem szerette, édesapja viszont nem tiltott soha semmit. Amikor beindította a szakkört, nem csak a vonalak helyes irányát mutatta meg tanítványainak, azt is megtanulták tőle, alkotási módszerük csak akkor lesz hiteles, ha annak erkölcsi tartás ad alapot. Amikor 1968-ban a helyi vezetők nem találták szükségesnek Tóth Tibor jelenlétét, elkezdett rajzolni, de a szombat esti összejövetelek egészen a nyolcvanas évek közepéig megmaradtak. A tárlaton verset mondott Lakatos József Péter művészeti író. Műveikkel szerepeltek: Albrecht Júlia, Balázs Zoltán, Balogh Gyula, Bodor Zoltán Huszák Zsuzsanna, Lukács István, lakatos József Péter, Marosvári György, Rácz Katalin, Szabó Éva Mária, Szakáll Ágnes, Szé- kelyhidi Attila, Szőke Sándor, Tömpe Emőke és Tóth Tibor. A kiállítást Szakáll Ágnes festőművész, volt tanítvány rendezte, amely október 18- ig tekinthető meg. Szakács Zsuzsa j&Z Ahogy mi látjuk A rákoshegyi Renée Caféeben nyílt meg szeptember 30-án a Bársony István Fotóklub kiállítása „Ahogy mi látjuk” címmel. Makavinyi Zoltán klubvezető felkérésére Ilosvai Krisztián képzőművész nyitotta meg a tárlatot, aki arra kérte közönségét, ne várja senki tőle, hogy a fehéregyensúly, a kromatikus abberáció, vagy a zársebesség és a rekeszelés összefüggéseiről beszéljen, hisz ő festőművész, és a fotózást is a képzőművészet, a képalkotás felől tudja csak megközelíteni. „Tökéletes kidolgozásban került elénk egy-egy bogár (szöcske, csiga, pók, zengőlégy), növény, amely a felfedezés erejével hat. A kompozíciók tiszták és világosak. A nagyobb blendenyílással készült makró-fotók már- már filozófiai gondolatokat ébresztenek, hiszen csak a kiválasztott részlet éles, a többi festőién elmosott (gombás fotók). Van, aki a perspektíva torzulásával ér el feltűnő hatást, vagy az erős színek hangsúlyozásával, de ennek az ellentéte is igaz, a mini- mál-árt is igen kifejező hatást tud elérni - mondta el benyomásait Ilosvai Krisztián a megnyitón. Bevallotta, rá Bíró Lajos két lepkéje gyakorolta a legnagyobb hatást, barokkos színvilágával, valamint a mozgó és a mozdulatlan egyidejű jelenlétével. Alkotók: Bíró László, Dávid Csaba, Fülöp Zita, Foga- rasi László, Gyöngyösi János, Keszeics Aranka, Makovinyi Zoltán, Moharos Zsolt, Neszt Géza, Pálinkás István, Pálfalvi László, Oláh Pétger, Takács László. A fotókiállítást október 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Szakács Zsuzsa 26 HÍRHOZÓ
