Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)
2011-10-14 / 13. szám
LyJ KULTÚRA Teltházas L’art pour Part-előadás A három testőr és a jeti vagy mi a pék címmel mutatta be jubileumi műsorát a 25 éves L’art pour l’art Társulat szeptember 24-én a Vigyázó Sándor Művelődési Ház pótszékes előadásán, ahol az este folyamán nem csak vadonatúj műsorszámokon szórakozott a közönség, hanem tíz év után újból megszólaltak a jetiről szóló dalok és jelenetek is Dolák- Saly Róbert, Laár András, Pethő Zsolt és Szászi Móni előadásában. Tompika és Pandacsöki Boborján kíméletlen megjelenése nem kevésbé színes szózuhataggal társult, Pethő Zsolt zenés refrénje felért egy hátba támadással, Szászi Móni — a szövegek nagybani gyártója - Kancáján őszintén csak a férfiak nevettek, a hölgyek visszafogottan reménykedtek, nincs felfedezhető hasonlóság köztük és a színpadon lévő fitness-agyú műcica között. Leopold diafilmjei - Az öreg néne őzikéje, Az egri csillagok, stb. - ismét szenzációsra sikeredtek, a műsor után többen leltároztunk gondolatban, hogy az otthon, dobozokban porosodó diafilmjeink közül vajon melyik gyerekkori kedvencünk kerül legközelebb a L’art pour l’art „étlapra”. A színpadon sorra jelentek meg a Besenyő család jól ismert, mindenki által szeretett tagjai, de a klasszikusan idióta család közös felállásába ezúttal nem engedtek betekintést, pedig sokan vártuk jól ismert, imádni való poénjaikat. Helyette megszólalt a Jetidal, a Lila liba és a Hányszor lehet büntetlenül énekelni egy refrént című nóták, és hogy a jubileumi címadó dalról se feledkezzünk meg, A három testőr és a jeti előadása után mindent megtudhatott a néző a három testőr és a sejtelmes jeti eddig gondosan titkolt kapcsolatáról. Szakács Zsuzsa JS$ Orosz Károly kiállítása Rákoskerten Orosz Károly, Rákoskertért Díjas kerámiaművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Rákoskerti Művelődési Házban október 8-án. A rákoskerti képzőművész rendkívül szerteágazó munkásságát bemutató - akár életmű-kiállításnak is beillő - tárlatán a klasszikus kerámia tárgyakon túl többek között megtekinthető egy fotó, amelynek tárgya egy üvegpohár és lézer segítségével jött létre, egy nagyítólencse, amelyen keresztül szó szerint szembe nézhetünk a művésszel, valamint számítógépes grafikák, fém kisplasztikák, fényjáték. Szelepcsényi Sándor, a Rákoskerti Polgári Kör elnöke köszöntőjét követően a kiállítást Ádám Ferenc muzeológus, az Erdős Renée Ház igazgatója nyitotta meg, közreműködött Martonosi György dobművész. Ádám Ferenc is a művész sokszínűségére hívta fel a figyelmet, aki a népi fazekasságtól indult, de nem elégedett meg a kötött formákkal. Kerámiaművészként is igyekezett művészi kifejezésmódját minél sokszínűbbé tenni úgy is, hogy a képzőművészet más területeit is alkalmazta alkotásaiban. Erről tanúskodnak a mázba égetett fotók, grafikák. Művészi kifejezésmódjának technikai szükségleteihez Orosz Károly a legmodernebb eszközöket használja. Ugyanakkor nem találni olyan alkotását, amelynek ne lenne mély gondolati tartalma. A csavaros gondolkodás jellemzi művészetét, amelyhez a játékosság párosul, úgy dolgozik, hogy közben játszik. Jó példa erre a romos görög templom homlokzata, mert ebben a műben is van egy gondolati tekervény. Orosz Károly megmutatja a romlást, a világ dicsőségének elmúlását, ám mindezt rozsdamentes acél segítségével teszi, amely még annál a kőnél is időt állóbb, amelyből a templom készült. Időtálló romot épít, örök figyelmeztetéssel a múlandóságra. Talán meglepő -tette hozzá Adám Ferenc, de ha Orosz Károly egy alkotást sem hozott volna létre, akkor is nagyon sokat köszönhetnénk neki, mert ő a közösségért dolgozó ember. Saját érdekeit is háttérbe szorítva képes arra, hogy másokért, a közért dolgozzon. Az állófogadáson Hatvani Zoltán rákoskerti képviselő pohárköszöntőjében rámutatott, Orosz Károly valóban igazi közösségi ember, a művészi elfoglaltsága mellett rengeteget segít képviselői munkájában, hajdanán bábáskodott a Rákoskerti Polgári Kör megalakulásánál, ő volt a Vida-dombi kereszt felállításának kezdeményezője, most pedig a Kerti Levél főszerkesztője. Kili Tamás 24 HÍRHOZÓ
