Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)
2011-09-02 / 11. szám
KERESZTÚROK TALÁLKOZÓJA R.ÁK.OSMENTE Felvonulás, faültetés és eskütétel ♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 1. oldalról Augusztus 26-án már a kora délelőtt rekkenő hőség fogadta a huszonnégy keresztúri küldöttség majd ezer tagját, akik ünnepi ruhában, sokan népviseletben gyülekeztek, hogy a RÁZENE városi fúvószenekar vezetésével a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége tizenkettedik alkalommal megrendezett nyitóünnepség helyszínére vonuljanak, a Pesti úton lévő sportpályán felállított ezerfős rendezvénysátor- ba. A várakozás perceit a téren felállított hidegvizet permetező ventillátorok, illetve Rákosmente Önkormányzatának és a Vigyázó Sándor Művelődési Ház munkatársainak figyelmessége enyhítette, akik hideg limonádéval kínálták a szokatlan hőségben várakozó vendégeket. Miután a színpadon helyet foglalt a huszonöt keresztúri polgármester - Rákoskeresztúrt Fohsz Tivadar alpolgármester képviselte — Frech, Gábor előadásában a jelenlévők meghallgatták Tárczi Andor Ungnak és Tiszának című versét, majd Wendler Attila, a Magyar Állami Operaház magánénekese Erkel Ferenc Bánk bán című operájának leghíresebb, Hazám, hazám kezdetű áriáját adta elő óriási sikerrel. A delegációk képviselői ezek után a településükről hozott földbe elültettek egy facsemetét, amely az egységes magyar nemzet államhatárok feletti összetartozását jelképezi ezentúl. Szakács Zsuzsa JgS A trianoni sebek gyógyítása 92 nemzettársunk tette le az állampolgársági esküt Rákoskeresztúron Augusztus 26-án 10 órakor vette kezdetét a nyitóesemény, amely a hétvége legfontosabb lélekemelő aktusává vált. Schmitt Pál köztársasági elnök levélben köszöntötte a meghívottakat. A házigazda, Riz Levente polgármester köszöntőjében kiemelte: Magyarország végre kezd magára találni, újraszövi azokat a kapcsolatokat, amelyek a jövőt jelentik és az ország újjáépítését. „Átalakuló, forrongó világunkban nagyon fontos minden biztos pont, összefogás, amely egymás felé fordítja az embereket. Erre jó példa a Keresztúr Nevű települések Szövetsége. A XX. század ideológiái a közösségeket gyengítve az embert individuummá változtatták. A mostani válság mindezt elsöpörheti, „az ajtók mögé zárt magány” helyén a közösségi élet újból megerősödhet. Trianon halálos seb volt, de a magyarság mégis képest volt túlélni. Ez a sebet az elmúlt 91 évben sokszor mélyítették, ennek a mélypontja a 2004. december 5.-i népszavazás volt, amikor kicsinyes politikai érdekek miatt fordították szembe a magyart a magyarral. A Keresztúrok találkozója és az állampolgársági eskü a sebek begyógyításáról, a közösségről, az összefogásról szól, ez tehet bennünket, magyarokat erőssé, győztessé a válság után. A mostani óra személyes életemnek is az egyik legfontosabb 2011. szeptember 2. pillanata lesz.” - zárta szavait a polgármester. Wetzel Tamás, a honosításért felelős miniszteri biztos örömét fejezte ki a mai honosításért egybegyűltek sokasága előtt. „Az állampolgárság megadása nem pénz és haszon kérdése, hanem egy ősi juss, ami minden magyart megillet, aki beszéli a nyelvet. A mai napon 90 év adósságát törlesztjük.” Vizi E. Szilveszter, a Bethlen Gábor Alap Kollégiumának vezetője a nap ünnepi emelkedettségéről beszélt, amelyet minden magyarnak át kell éreznie, bárhol is éljen. A Keresztúr nevű települések már nevükben is hordozzák a szakralitást, a Szent István-i örökséget. Magyarságunk összekötő anyaga édes anyanyelvűnk, ezért kérem önöket, az anyanyelvre oktassák gyermekeiket. Megtisztelve érzem magam, hogy önökkel/ veletek lehetek!” - mondta búcsúzóul a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Ezt követően a 92 határon túli magyar letette az állampolgársági esküt. Az eskü szövege a következőképp hangzott: „Én, ... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek, Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.” Horváth Tibor J2$ 7 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek! Szeretettel és tisztelettel köszöntőm Önöket a Keresztúr Nevű Települések Szövetségének idei találkozója alkalmából. Burgenlandtól Erdélyig találunk Keresztúr nevű falvakat és városokat: megindító - nem pusztán nyelvi — példája ez annak, mi minden köt minket össze itt, a Kárpátmedencében. A közös névadás nem csak etimológiai érdekesség, hanem a múlt értékeinek példája, a magyarok lelkületére jellemző tény. A „keresztár” kifejezés őseink gondolkodásmódjára utal: a keresztet úrnak mondó magyarok életüket hittel élték, s ezzel komoly erkölcsi parancsokra alapozták A név így a hagyományon, örökségen túl küldetést is hordoz. Örömmel értesültem róla, hogy a mai keresztúriak - küldötteik révén — mindig megtalálják a közös pontokat, élő közösséget alkotnak, jól érzik magukat együtt, megvitatják a saját házuk tája és az összmagyarság feladatait A települési találkozók ténye egyértelmű bizonyíték arra, hogy ez a szövetség erős és gyümölcsöző. Az idei, rákoskeresztúri esemény fényét tovább emeli, hogy a testvériség méltó szentesijeként több határainkon túli Keresztárról érkező honfitársunk most teheti le magyar állampolgári esküjét A honosítási törvény ajándéka, hogy a lelki egységet a jog által is kimondtuk. Legyünk büszkék rá, hogy mindez megadatott, éljünk a lehetőséggel, tudatosítsuk saját szülőföldünkön, otthoni közösségeinkben a magyarok összetartozását! Bár személyesen sajnos nem lehetek Önökkel, ezúton kívánok szép ünnepet, tartalmas együttlétet és további kiváló együttműködést! Budapest, 2011. augusztus 23. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Schmitt Pul