Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)
2011-03-24 / 5. szám
Q ÖNKORMÁNYZAT RÁ ICO SMENTE A parlament július 1-ig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot Riz Levente: 105 ezer bajban lévő magyar család érdekében lépni kell Március 16-án az Ország- gyűlés július 1 -ig meghosz- szabbította a kilakoltatási moratóriumot a lakáshiteltartozások adósai számára. A képviselők 267 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását. A törvénymódosítási javaslat parlamenti előadója, előterjesztője Riz Levente, Rákosmente országgyűlési képviselője volt. A parlament döntésével azon a természetes személyek esetében indítványozta az április 15-én lejáró moratórium meghosszabbítását, akik lakáshitel-tartozásból eredő követelés-végrehajtás alatt állnak és nem jogosultak más beköltözhető ingatlan használatára. Riz Levente felszólalásában arra felhívta arra a figyelmet, hogy a lakáshitelesek helyzete ma az ország egyik legnagyobb gazdasági, szociális problémája. A polgármester-képviselőt fogadóóráin az utóbbi időben számos kerületi család megkereste, akik a lakáshitel törlesztő-részletek közel 100 %-os emelkedése miatt nem tudtak fizetni és az utcára kerülés fenyegeti őket. „105 ezer bajban lévő magyar család érdekében született ez az előterjesztés. A helyzet kapcsán a felelősségről is szót kell ejteni, talán az egyik legsúlyosabb szocialista örökséggel állunk szemben. 1998 és 2002 között működött egy sikeres forintalapú otthonteremtési támogatási rendszer, amelyet a Med- gyessy-kormány 2003-ban felszámolt, szűkítette a hitelplafont, felemelte a kamatokat, megdrágította a forinthitelt, így az el is halt. Maradt a kockázatos devizahitel, amellyel a fiatal magyar családok ki lettek szolgáltatva a nemzetközi pénzpiac szeszélyeinek, a kormány nem hívta fel az emberek figyelmét az árfolyam-ingadozás veszélyeire. A bankok is felelősek ezért a krízisért, mert nem kellő körültekintéssel hiteleztek, nem tisztességes eszközökkel reklámozták pénzügyi ajánlataikat. 2002-ben még mindössze 20 milliárd forint volt a teljes devizahitel-állomány Magyarországon, 2010-re ez több mint a százszorosára, 2800 milliárd forintra növekedett. A helyzet megoldása érdekében az előző kormány semmit sem tett. A 2010-ben hivatalban lépő Orbán-kabinet eltörölte a devizahitelezést, meghosszabbította a moratóriumot és elfogadott egy olyan törvénycsomagot, amellyel a lakáshiteleseket védte. Ennek az intézkedéssorozatnak a folytatása a mostani törvényjavaslat is, amely az április 15-én lejáró moratóriumot július 1-ig hosz- szabbította meg. A javaslat lényege, hogy mindazon lakáshitellel tartozó természetes személyeket, akik nem költözhetnek más lakásba, ne lehessen kilakoltatni. A moratórium nem vonatkozik a rendbírsággal sújtottakra, az önkényes lakásfoglalókra és hitelezéssel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőire. Újítás a javaslatban, hogy a moratórium védi azokat is, akik szabad felhasználású hiteleket vettek fel, és azt lakáscélra fordították. Riz Levente parlamenti felszólalásában hangsúlyozta: a moratórium átmeneti intézkedés, a végleges megoldás a kormány és a bankok megállapodásától függ. Arról szó sem lehet, hogy a kormány egyoldalúan magára vállalja a rossz hiteleket és közpénzből kifizeti a bankokat, amelyek így egyetlen forint kockázat- vállalás nélkül kimenekülnének ebből a helyzetből. A bankoknak is részt kell vállalniuk a közös teherviselésben, hiszen ők is okozói a mostani állapotoknak. A moratórium addig marad hatályban, amíg erről nincs megállapodás. Természetesen az adósoknak is rendezni kell pénzügyi kötelezettségeiket. Riz Levente meg van győződve arról, hogy a hitelesek döntő többsége ki akarja fizetni adósságát, csak korrekt és teljesíthető feltételek mellett. „Amíg a bankok nem partnerek a probléma megoldásában, addig az államnak az emberek pártján állva érvényesítenie kell az erejét.” — zárta felszólalását a képviselő. Horváth Tibor 2011. március 24. 3
