Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-11-04 / 18. szám
ÖNKORMÁNYZAT 1956 hősei előtt tisztelgett Rákosmente „... az igazi szabadságot csak egymásban találhatjuk meg” Október 23-án a rákoskeresztúri Kegyeleti Emlékparkban megemlékezéssel, koszorúzással tisztelgett kerületünk az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. Az ünnepségen Riz Levente polgármester, országgyűlési képviselő mondott beszédet, az eseményén részt vett Szilágyi György országgyűlési képviselő, a lengyelországi Krosno járás és a székelyföldi Gyergyószentmiklós küldöttsége, valamint kerületünk díszpolgárai, önkormányzati tisztségviselői, képviselői. 2010 meghozta számunkra a régen várt változást - fogalmazott Riz Levente polgár- mester. Másképp ünnepelhetjük 56-ot, mint 4 évvel ezelőtt, már nem kell megvívnunk sem a múlttal, sem a jelennel, ma nem küzdeni jöttünk. Ennek a harcnak vége van, a kommunizmus - hisszük és reméljük - kimúlt Magyarországon. Most az a legfontosabb, hogy a forradalomra emlékezve végiggondoljuk, miképp élhetünk helyesen a kivívott szabadsággal. Azzal a szabadsággal, amelyért ez a nép évtizeden át küzdött, szenvedett, s amely most talán végre megadatik nekünk, mai magyaroknak. - Kik és hogyan győztek 1956 őszén a hazugság és az elnyomás felett - tette fel a kérdést a polgármester, a válasz segít megérteni a jelen feladatait is. 1956 őszén eljött a pillanat, amikor a szüléink, nagyszüleink által belénk oltott igazságot valóra váltottuk. Az ifjúság mozdult először, ők reagáltak az idők szavára leghamarabb. Ök lettek a változás kezdeményezői, és 1956. október 23- ra az egész ország melléjük állt. Bejárta a világot egy fénykép, amely egy csoport magyar forradalmárt ábrázol, akik a magyar zászló közepéből kivágják a gyűlölt diktatúra szimbólumát. Ez a kép a világon mindenhol a hősiesség szimbólumává vált. De nem a fotó tette világhírűvé a magyar hősöket, hanem az, ami a képen nem látszik. Az, hogy a magyar forradalmárok újítottak, átalakítottak, szerveztek - vagyis építettek, nem romboltak. Fenntartották a rendet, biztosították az ország működését, nem volt káosz, nem álltak le a közszolgáltatások, nem volt anarchia, nem szabadult el a bűnözés. Erkölcsi tisztasággal és józan ésszel vitték véghez a változást. A magyar emberek közös akaratát valósították meg, nem magánérdekek, és nem a gyűlölet vezérelte őket. A magyar emberek egy új világban szabadságot, törvényes rendet akartak, és azokat az értékeket, amelyek mindenki számára fontosak. Elküldeni az idegen katonákat, leváltani a szovjetbarát hatalmat, de nem erőszakkal és törvénytelenül. A pesti forradalmárok visszaállították a civilizációt, az erkölcsöt. Bebizonyították, hogy a belülről fakadó, nemes eszmékből táplálkozó rend erősebb és szilárdabb, mint a diktatúra embereken átgázoló államszervezetének rendje. Riz Levente végezetül a mai kor emberének felelősségéről beszélt. Most, 2010-ben, amikor újfent romjaiból kell újjáépíteni az országot, most is igazságra, méltóságra, becsületre, tisztességre és emberségre van szükség, az ’56-os forradalom legszentebb eszméire. Nem csak a rendkívüli eseményeknek, történelmi kataklizmáknak vannak hősei, vannak hősei a hétköznapoknak, a konszolidált időszakoknak is. Tudjuk, hogy nem attól lesz valaki hős, hogy meghal, hanem attól, hogy fölteszi az életét valamire, ami több mint önmaga, mint személyes sikere, vagy kudarca, több mint boldogsága vagy boldogtalansága, több mint élete vagy halála. A hősök mindig a jövő emberei, a jövő súlyát veszik a vállukra. ’56 hősei, a mai nemzedéknek azt üzenik, hogy hinnünk kell a jövőben, dolgoznunk és küzdenünk kell azért, hogy tudatosan, okosan formálni tudjuk a jövőt. Riz Levente Mindszenty József bíboros, prímás gondolataival zárta ünnepi beszédét: „Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség”. A polgármester szavai után Rákosmente Önkormányzata, pártok, civil szervezetek, iskolák rótták le kegyeletüket és helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatánál. Kili Tamás J&Z 6 HÍRHOZÓ „Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség"
