Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-03-11 / 4. szám
Kultúra 12 Fontos az, amit otthonról homok Interjú Dóczy Péter színművésszel Dóczy Péter színművészt - Wendell ügyvédet alakítja William Blinn Hajnali mellúszás című vígjátékban - a Gózon Gyula Kamaraszínház február 20-i premier utáni percekben két gyönyörű lány ölelésében találom, a húszéves Júlia és a tizennégy éves Orsolya gratulál édesapjának, aki viszont nem sokáig időzhet lányai társaságában, hisz vissza kell mennie a többiekhez, hogy Szabó Ágnes igazgató a hagyományokhoz híven egyenként bemutassa a darab létrehozóit. 'S. Szakács Zsuzsa A lányokat arról faggatom, a premier előtti napokban, órákban mennyire elviselhető a „színész" a családban. Nevetve néznek egymásra, szinte egyszerre rázzák a fejüket, majd Orsolya válaszol. „Nincs otthon semmi különösebb fakszni a bemutató előtti napokban, csak abból tudjuk, hogy közeleg az a bizonyos időpont, hogy apa kicsit idegesebb a megszokottnál" - amit viszont teljesen normálisnak tartanak a Dóczy lányok.- Színészi pályám a Nemzeti Színház stúdiójában, Bodnár Sándor növendékeként kezdődött, a főiskolán Mon- tágh Imre mutatta meg a színház, illetve a film világába vezető utat. Ennek már több mint harminc éve - idézi pályájának kezdetét Dóczy Péter színművész -, közben maga is elcsodálkozik a kimondott számokon - a Hajnali mellúszás főpróbájának szünetében, már elegáns, szürke fellépő ruhában.- Merre járt, mielőtt beleszeretett a rákosligeti színházba?- A diploma után a veszprémi Petőfi Színházban Csehov Sirályában Trepljovot alakítottam Dömölky János rendezésében, utána Miskolcon játszottam nyolc évig, jött a budapesti Nemzeti Színház, illetve a győri Kisfaludy. Izgalmas évek következtek, szabadúszó lettem, a Körön kívül, körön belül című előadással - Hervay Gizella, Szilágyi Domokos és Tóth László határon túli magyar költők művei - bejártam a Kárpát-medencei magyar városait, Nyugat-Euró- pát, Amerikát és Kanadát.- Régóta próbálja rávenni közönségét, hogy Szilágyi Domokos, Pilinszky János, József Attila, Nagy László költeményein, prózáin keresztül ismerjék meg saját létüket.- Harmincöt évvel ezelőtt, a Gyilkos-tónál olvastam először Szilágyi Domokos verseit, tíz év múlva a Kassák Klubban bemutattam a kényszerleszállást, erről Dér András és Iványi Marcel filmet is forgatott. Szívesen mondok Pilinszky János-költeményeket, vele diákkoromban személyesen is találkoztam. A másik nagy kedvenc, József Attila, akinek Csöndes estéli zsoltár című önvallomásával léptem fel, Nagy László versein keresztül arra biztatom a nézőket, hogy a létnek ne csupán a felszínét birtokolja, mert egyszer mindenkinek el kell számolnia tetteivel, környezetéhez fűződő viszonyával. Az én igazi önvallomásaim is e sorok mögött bújnak meg, a költészet továbbadását egyfajta missziónak is tekintem.- Legutóbb szlovén költők antológiájából készült válogatása jelent meg Éjszaka virágai címmel.- Sok-sok véletlen találkozás és beszélgetés hozta össze ezt a munkát, amelynek üzenete: azzal foglalkozzunk, ami összeköt bennünket, és ne azzal, ami szétválaszt.- Egy kis kitérő után, végre itt vagyunk a Gózon Gyula Kamara- színházban.- Tizenegy évvel ezelőtt, már az első bemutatón is szerepeltem, Szabó Ági hívott Füst Milán Máli nénijébe Alfonzot játszani, utána pedig egymás után jöttek a szerepek, Molnár Ferenc Játék a kastélyban, a Kurázsi mama, Knott Várj, míg sötét lesz!, és két nap múlva megint bemutató. Tudja, hiába hosszú az út Rákosligetig, addig is együtt vagyunk, hisz egy kocsival jövünk. Ide el kell jönni, mert itt olyan társulatot talál az ember, amelyben van összetartó erő, elkötelezettség.- Szombaton kit fog megszemélyesíteni ? Ügyvéd-menedzsert alakítok, aki attól életképes ebben a világban, sőt, mi több sikeres, hogy hihetetlen jó érzékkel veszi észre a lehetőségeket, és használja ki azokat, úgy, hogy közben ő a háttérben maradva mozgat, manipulál embereket. Márton Andrással - aki rendezi, és egyben fordította a darabot - rengeteg időt és energiát fektettünk abba, hogy a jellemek és a szövegek mögött lévő valós szándékokat pontosan megfejtsük. Minden új darabnál tanul az ember, de most különösen mély volt az ösztönzés, hogy szándékaink tiszták és igazak legyenek.- Mit hozott otthonról, a családból?- Szüleim hatodik gyermekeként, a Bródy Sándor utcában nőttem fel, Piarista diákként. Múzeum-kerti fiú voltam, és ma is ragaszkodom a környékhez, itt nőttek fel gyermekeim is, Gergő, Júlia és Orsolya. Az ember értékrendjében mindig meghatározó az, amit otthon tapasztal, a felnőtt életünkbe akaratlanul is beágyazódik szüléink világa. Édesapám kilencvenkét éves, ma is jó egészségnek örvend, és bizton merem állítani, hogy az ő életét hűen tükrözi az enyém.
